Diplomáciai kátyúban a Wikileaks-főnök

2012. június 25./NOL/TibetPress

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=563418

Időbe telik a Wikileaks-alapító, Julian Assange menedékkérelmének elbírálása, közölte Quitóban Rafael Correa. Az ecuadori elnök hangsúlyozta, országa nem akar megsérteni senkit, legkevésbé Nagy-Britanniát. Ecuador külügyminiszter-helyettese múlt hét elején azt ígérte, 24 órán belül döntenek arról, politikai menedékjogot adnak-e Assange-nak.

Az ügy azonban rendkívül bonyolult, s Correa elnök közölte, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával is konzultál, mielőtt meghozza döntését. Hazautazott Quitóba Anna Alban, Ecuador londoni nagykövete, hogy az államfőt tájékoztassa a brit kormány álláspontjáról az ügyben. Alban konzultált a brit illetékesekkel a kialakult helyzetről.

Julian Assange múlt kedden sétált be Ecuador londoni nagykövetségére.

A Wikileaks leleplező portál alapító-főszerkesztője ezzel megszegte házi őrizetének szabályait, s a brit hatóságok közölték, akár kap menedékjogot Ecuadortól, akár nem, le fogják tartóztatni, ha kilép a követség területéről. Az ausztrál férfi, akinek kiadatását Svédország kérte Nagy-Britanniától, minden eszközt megragad, hogy átadását késleltesse. Assange attól tart, hogy a svéd kiadatási kérelem mögött politikai szándék áll. Bár a Wikileaks-főnököt kétrendbeli nemi erőszakkal és szexuális zaklatással gyanúsítják, nem emeltek vádat ellene, csak meg akarják hallgatni az ügyben, Assange szerint azonban nem kizárt, hogy Stockholm végül ki fogja adni az Egyesült Államoknak a Wikileaks portál tevékenysége miatt.

Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe a brit hatóságok, miután egy svéd ügyész nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. A Wikileaks-alapító megfellebbezte a döntést, ügye egészen a brit legfelsőbb bíróságig eljutott. A legfelsőbb bíróság május végén úgy döntött, a svéd kérelem szabályos, és Assange kiadható Svédországnak. A Wikileaks-főnök ügyvédei megkérdőjelezték az ítélet egy pontját, s ennek elbírálása miatt 14 napig elhalasztották Assange kitoloncolását. E két hét lejárta előtt döntött úgy az ausztrál férfi, hogy az ecuadori követségen kér menedéket.

Felmerül a kérdés, hogy miért pont Ecuadort választotta, különös tekintettel arra, hogy a dél-amerikai ország sem számít az átláthatóság és a sajtószabadság bajnokának, amely elvekért a Wikileaks harcol.

Assange menedékkérelmében azonban valószínűleg az játszott szerepet, hogy a dél-amerikai országnak nincs kiadatási egyezménye az Egyesült Államokkal. Assange, aki brit házi őrizete idején egy orosz tévé számára kezdett műsorokat készíteni, a műsorában egy alkalommal az ecuadori elnököt is meginterjúvolta.
Assange 240 ezer font óvadék ellenében kerülhetett feltételesen szabadlábra, ám azzal, hogy az ecuadori követségen keresett védelmet, megszegte a házi őrizet szabályait, s így feltehetőleg elvész a támogatói által összeadott óvadék összege. Ma már támogatói, köztük Jemima Khan és Bianca Jagger is azt mondják, vállalnia kellene, hogy Svédországban szembenéz az őt vádló két nővel és tisztázza magát.

Az amerikai ABC tévének a követségről adott interjúban Assange azt nyilatkozta, azért fordult az ecuadoriakhoz, mert együttéreznek vele. Szemben saját hazájával, Ausztráliával, amely Assange szavai szerint nem állt ki mellette. A Wikileaks-alapító ezzel cáfolta az ausztrál kormányfőt, Julia Gillardot, aki azt nyilatkozta, Ausztrália kész jogsegélyszolgálatot nyújtani Assange-nak, akárcsak bármely más, külföldön bajba került ausztrál állampolgárnak. Bob Carr ausztrál külügyminiszter közölte, nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok Assange kiadatását kérné. A Wikileaks alapító-főszerkesztője biztosítékot követel Washingtontől, hogy nem fogják bíróság elé állítani.