Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Célkeresztben az ősi dinasztia

2011 március 4./barikád.hu/TibetPress

Ősi lovas sír Kínában

A hatalmas mértékben fejlődő Kína ontja magából a régészeti leleteket. Az elmúlt hónapban a közép-kínai Saanhszi-tartomány fővárosa közelében, Laoniuponál rábukkantak elő ősi mauzóleumra, mely a régészek szerint az ősi Hszia-dinasztia temetkezési helye lehetett.

A hely egyébként is hatalmas történeti emlékközpont, több mint 2 millió négyzetkilométeren terül el és az eddigi leletek alapján háromezer éves leletek is találhatók ott. Eddig a legkorábbi leletek a Sang-dinasztiából (Kr. e. 18-11. század) tárultak fel, de az új lelet még értékesebbé tette a környéket.

Néhány hete három mauzóleum tárult fel. Az eddigi feltárások alapján annyi világos, hogy ott szertartásokat végeztek, találtak emberi csontokat, melyek talán egykori emberáldozatokra utalnak, de számos állati maradvány is előkerült. A legfontosabbak a ló csontvázak lehetnek, ami feltűnt a régészeknek is. A feltárók egy bemélyedésre bukkantak, mely 70 méter hosszúságú, oda edényeket és porcelánt temettek. Az eddigi vizsgálatok szerint ez volt az ősi dinasztia legnyugatabbi területe.

Célkeresztben az ősi dinasztia

Bár az elmúlt évtizedben számos olyan régészeti lelőhelyet találtak, mely a Sárga-folyó medencéjének legősibb dinasztiájához, a Hsziához köthető, melyben a nyelvészek a „szak”, szaka szót vélték felfedezni.  Közép-Kínában már előkerült a fővárosuk is. A kínai kutatók hitelt adnak azoknak az ősi iratoknak, melyek beszámolnak erről a birodalomról. Ennek ellenére a hazai Kína-kutatók még mindig azt bizonygatják, hogy a dinasztia nem létezett.

Számunkra sem mellékes a Hsziával kapcsolatos információk előkerülése, hiszen a nagy kínai krónikás, Szima Csien azt állította, hogy azt a dinasztiát a hunok hozhatták létre. Az utolsó uralkodójuk, Csunvej, akinek a nevét Shunhuj-nak, esetleg Sonhornak rekonstruáltak a mi Csongor szavunkkal lehet rokon. Az elűzött uralkodó fiát, Hun Jünt pedig Hunornak fejtette meg a német deGroot. Nemcsak a nevek, hanem a dinasztia ősi hagyományai is a hunok felé mutatnak.

Hszia szokások

Említsünk meg néhány érdekes történetet. A nagy történetíró szerint Hun Jün feleségül vette apja mellékfeleségeit. Ez a kínaiak szemében förtelmes bűnnek számított, a hunok viszont nem hagyták magukra az özvegyeket és ezzel a módszerrel továbbra is a családban tartották a nőket. A Hszia dinasztia mitológiájában megtaláljuk az Égigérő Fa meséjét, az a Nap, a Hold és a csillagok tartója. Ebben az ősi birodalomban használták azt az ősi lapockajóslást, mely ma is élő hagyomány a mongol pásztorok között, Kínában viszont ismeretlen szokás. Különös módon az uralkodók feleségét egy mitikus fekete madár segítette gyermekáldáshoz azáltal, hogy egy tojást pottyantott be az asszony szájába.

Egy híres uralkodó

Nagy Jüt, a Xia dinasztia megalapítóját a déli hunok az ősüknek tartották. Azt állítják róla, hogy megfékezte a Sárga-folyó menti árvizeket és utána kilenc tartományra terjesztette ki uralmát. A megszelídített folyónak aztán a főkirály jádét és fehér lovat áldozott. Utóbbi szokás kizárólag a szkíta és hun népekre szokása volt, úgy adtak hálát az Égnek, vagyis a Tengrinek.

O.B.

barikad.hu

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb