Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Budapest rövid időre nemzetközi csomóponttá vált - de mi is az a 16+1?

2017. december 1./alfahir.hu/TibetPress

Li Ko-Csiang

A hét elején Budapesten rendezték a 16+1 találkozót, ami számos megállapodást hozott Magyarország és Kína között. Miről szól pontosan ez az együttműködés? Milyen egyezségek születtek? Összefoglaló Közép- és Kelet-Európa valamint Kína együttműködéséről.

Mi az a 16+1?

Röviden összefoglalva a 16 a közép- és kelet-európai országokat jelenti, a +1 értelemszerűen Kínát. Az ázsiai nagyhatalom a régió államait egy kategóriaként kezeli, az ötletet Li Ko-Csiang miniszterelnöknek tulajdonítják. Kína érdekei egyértelműek, viszont a helyzet mégsem olyan egyszerű, mert a térség országai különböző fejlettségi szinten állnak és mások a motivációik.

Ez a formáció nem tekint vissza hosszú múltra, ezért jelentős eredményeket nem várhatunk tőle egyelőre. Az más kérdés, hogy az első projekteknek már el kell indulnia ennyi idő után, ha komoly a szándék. Az érintett államok vezetőinek rendszeres csúcstalálkozóit szánták garanciának arra, hogy ne sorvadjon el az együttműködés.

Ezúttal Budapest volt az esemény házigazdája, ami remek lehetőség volt arra, hogy Magyarország a 16+1 egyik éllovasává váljon, vagy legalábbis fontos országgá Kína szemében. Azt viszont nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezek a közép-kelet-európai országok nem egységesek, ráadásul abban is lehet verseny köztük, hogy ki legyen Kína valódi kapuja a térségre. Nagy vonalakban viszont ugyanaz a cél: jó üzleteket kötni a terjeszkedő Pekinggel.

A résztvevő országok: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Horvátország, Albánia, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, valamint Kína.

A kezdetek

A keleti blokk összeomlása után a szocialista rendszer alól felszabadult államok érthető módon nem lelkesedtek a kommunista Kína iránt. A fő prioritás mindegyiküknél a nyugati orientáció volt, mind gazdaságilag, mind kulturálisan. Ez a hozzáállás a 2000-es évekig így is maradt.

2004 júniusában kezdett fordulatot venni a kapcsolatrendszer, amikor Hu Csin-tao kínai elnök Romániába látogatott, ahol elmondta, hogy kölcsönös előnyökön alapuló, baráti viszonyt szeretne építeni a térséggel. A 2008-as pénzügyi válság után a kínai gazdaság a csökkenés ellenére is sokkal jobb számokat produkált az Európai Uniónál, ezért a közép- és kelet-európai államok gazdasági kapcsolatai felértékelődtek Pekinggel.

Ennek egyenes következménye volt, hogy 2011. június 25-én, Budapesten, megrendezték az első Kína - Közép– és Kelet-Európa Üzleti Fórumot. Ezután Ven Csia-pao miniszterelnök 2012. áprilisában Lengyelországba látogatott, Varsóban előterjesztett 12 javaslatot, amik alapján mélyíteni szándékozta a kapcsolatokat. Tulajdonképpen ez volt az első 16+1 találkozó, itt derült ki, hogy Kína egyként kezeli a térség államait.

Ennek hatására kialakították az együttműködés kereteit, a kínai külügyminisztérium irányítása alatt létrejött a Kína - Közép- és Kelet-Európa Országai közötti Együttműködés Titkársága. Ez koordinálta a felek közti kommunikációt, szervezte a találkozókat, végrehajtotta a döntéseket.

Fejlődő országok

A 2015. novemberi találkozón Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy a térség államaira fejlődő országokként tekint, ahogy Kínát is annak tartja, így egy platformra helyezte az együttműködés résztvevőit. Egyértelmű, hogy a projekt Peking külpolitikájának vezérfonalába tagozódik, ami az „Egy övezet, egy út” vagy „Új Selyemút” és Kína terjeszkedését szolgálja Európa és Afrika felé, a közép-ázsiai államokon áthaladva. Ez szinte minden területet lefed: infrastrukturális fejlesztések, export-import szállítások, energiaipar, telekommunikáció stb.

Miért jó Kínának?

Kína remek kapacitásokkal rendelkezik, olyannyira, hogy ezeket sokszor hazai fronton nem is tudják kamatoztatni, ezért kiszervezik tevékenységüket. A KKE-régió fejlődő övezet, ezért vonzó, több szempontból is. A 16 ország több mint 120 milliós piaca nem túl nagy, de ezen keresztül vezet az út Nyugat-Európába is.

Kína fejleszteni is szeretne a régióban, lásd a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Persze itt nem csak infrastrukturális beruházásokról lehet szó, hanem kínai gyárak idetelepítéséről és privatizációs lehetőségekről is. A kínai áruk behozatala növeli Peking versenyképességét. Ezek mellett nem elhanyagolhatók a stratégiai célok sem, melyek megvalósítása Kína szuperhatalommá válásának állomásaihoz kapcsolódnak.

Az Új Selyemút

Ezek deklarált célok. A 2011 és 2015 közötti ötéves terv egyértelművé tette, hogy kínai cégeknek beruházásokat kell végrehajtania külföldi országokban. Ehhez az állam is hozzájárul kedvezményes hitelekkel, amiket olyan projektekre adnak, amelyeknél kínai cégek a kivitelezők. KKE esetében a szállítási infrastruktúra fejlesztése az elsődleges, mely lehetővé teszi, hogy a kínai áruk gyorsabban és olcsóbban jussanak el ezekre a piacokra. Autópályák, vasútvonalak (például: Budapest-Belgrád), repülőterek, kikötők (például: Pireusz) tartoznak ide.

A fejletlenebb balkáni régióban beszállnak a bányászatba, fafeldolgozásba és az élelmiszeriparba is, míg a fejlettebbek esetében a járműipar (például: elektromosbusz-gyár Komáromban), az elektronika, a biotechnológia, a gépgyártás és ehhez hasonló ágazatok vannak a központban.

Az egyik kulcsmomentuma ezeknek, hogy Kína nem csak megvalósít, hanem hitelt is ad rá. Ven Csia-pao már 2012-ben bejelentette, hogy 10 milliárd dolláros hitelkeretet hoznak létre ezeknek a projekteknek. Létezik egy Kínai Közép-Kelet-Európai Befektetési Alap is, 500 millió dolláros kerettel, amiből Magyarországon oktatási, Lengyelországban szélenergiával és telekommunikációval kapcsolatos projekteket támogattak, de Bulgária sportszergyártása is részesült belőle. Ezt az alapot China Exim Bank 2014-ben 1 milliárd dollárral bővítette. 2016-ban, a rigai csúcson Li Ko-csiang jelentette be, hogy a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank a régió pénzintézményeinek részvételével 10 milliárd dolláros regionális befektetési alapot hoz létre.

Nehézségek

Ez a finanszírozási forma sokszor nem, vagy nehezen összeegyeztethető az EU-s szabályozással, amit követnie kell a tagországoknak. Létezik egy olyan alapprobléma is, hogy sokan nem nézik jó szemmel, hogy Peking EU és NATO-tagországokban nyomul.

A régió országainak eltérő motivációi sem könnyítik az együttműködést. Magyarország tényleg az egyik zászlóshajója a 16+1-nek. Az Orbán-kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, amit megfejelt azzal, hogy az európai országok közül elsőként Magyarország írt alá egyetértési nyilatkozatot Pekinggel az Új Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. századi tengeri selyemút létrehozásáról.

Magyarországi beruházások

A KKE-országok közül itt a legmagasabb a kínai működő tőke állománya és itt valósul meg az együttműködés eddigi legnagyobb projektje, a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációja. Ez modellként is szolgálhat a későbbi infrastrukturális beruházásokhoz. Kína a saját cégeit és munkásait hozza ide dolgozni, a China Exim Bank hiteléből, 2,5 százalékos kamattal, 20 évre, dollár alapon valósul meg az 550 milliárd forintosra becsült projekt – a hitel az összköltség 85 százalékára vonatkozik. A fent említett nehézségek is kiütköztek. Az EU vizsgálni kezdte az ügyet, de az Országgyűlés pályázati szabályzatába beleírták az unió javaslatait is.

Ez az útvonal már konkrétan az Új Selyemút egyik szakasza. A pireuszi kikötő kínai üzemeltetés alatt áll, ezt kívánják összekapcsolni Közép-Európával. Kínának egyértelműen sokat számít logisztika terén ez a projekt. Magyarország számára – a gyakorlati hasznon túl, hogy lerövidül az utazási idő – is kedvező lehet, de itt már jóval homályosabbak a kilátások. Sokan vitatják a gazdasági ésszerűségét és megtérülését a beruházásnak, de Budapest jelentősen növelheti súlyát a közép-európai szállítmányozásban.

A budapesti találkozó után közzétett további egyezségek, a teljesség igénye nélkül:

  • kínai-magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével
  • Magyarország kukoricát és mézet is szállíthat Kínába
  • az Eximbank 500 millió dolláros hitelkeretet kap
  • a kazincbarcikai BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kap
  • a komáromi elektromosbusz-gyár 20 millió dolláros fejlesztési kerethez jut
  • szegedi és sárvári magánprojektek, ebből az egyik termálberuházás, a másik 40 millió dolláros textiláru-értékesítés
  • szándéknyilatkozat együttműködésről a KKM és a kínai kereskedelmi minisztérium között az elektronikus kereskedelem területén
  • diplomáciai célú ingatlanvásárlások
  • az információs összeköttetést szolgáló Digitális Selyemút fejlesztésének erősítése
  • együttműködés az MNB és a kínai társadalomtudományi akadémia között
  • a pécsi önkormányzat és a ZTE Hungary Kft. megállapodott egy intelligens város projekttel kapcsolatban
  • a Neumann János Egyetem és a Fudan Egyetem együttműködési megállapodást kötött
  • stratégiai partnerségi egyezség született a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a Shanghai Ctrip Business Co. Ltd. között
  • szándéknyilatkozat Magyarország csatlakozásáról a SINO-CEE Alaphoz, ez egy nagyjából 10 milliárd eurós tőkebefektetési alap, hazánk a hírek szerint 50 millió euróval szállhat be, ha kedvező az együttműködés további 50 milliót invesztálhatunk, a tervek szerint az alap 300 millió eurónyi befektetést fog Magyarországon eszközölni

A jövő

Egyértelmű, hogy Kína gazdasági céljai mellett geopolitikai ambíciók is húzódnak a tervek mögött. Azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai tőke beáramlása a térségbe jó lehetőségeket biztosít az itteni országoknak. Már amelyiknek, mert az eltérő fejlettségi szintek eltérő igényeket mutatnak: a balti államoknak nincs olyan mértékben szüksége az infrastrukturális fejlesztésekre, mint például a Balkánnak, de a KKE-államainak érdekei Kína kapcsán külön cikket érdemelnének.

Az viszont egyértelmű, hogy Kína a világ második legnagyobb és gyarapodó gazdaságaként megkerülhetetlen tényező. Az 1,4 milliárdos lakosságszám óriási piacot jelent a térség államainak. Az eltérő motivációk miatt véleményünk szerint a 16+1-ből nem válhat stabil multilaterális fórum, arra pedig végképp nem lesz alkalmas, hogy a nyugati kapcsolatrendszer szintjére lépjen. A kínai központú együttműködési háló viszont működni fog.

Ez egy nagyobb koordináta-rendszerben is értelmezhető, mert erős hatást fog gyakorolni – és gyakorol már ma is – Peking és az Európai Unió kapcsolatára. Ilyen szempontból mindenképp diplomáciai siker Magyarországnak, hogy az aktuális találkozót Budapesten szervezték, ami, ha csak pár napra is, de nemzetközi csomóponttá tette Magyarország fővárosát.

forrás

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb