Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Bevesszük, hogy gazdasági érdek a pekingi kapcsolat?

2011 június 28./Ma.hu/TibetPress

Politikusok, elemzők és gazdasági szakemberek egyaránt axiómaként kezelik, hogy a napokban nyélbe ütött kínai-magyar megállapodást és a kormány Pekinghez való közeledését elsősorban gazdasági, és nem politikai érvek indokolják. Holott ez korántsem olyan biztos.

Egy pillanatra tekintsünk el attól, amitől meglehetősen nehéz eltekinteni: hogy Orbánék fizetett tapsolókkal, az Tibet szabadságáért folytatott demonstrációt ellehetetlenítve ünnepelték egy évente több ezer embert halálbüntetésbe küldő diktatúrát, ahol például 2003 és 2007 között csaknem 2500 ember ellen emeltek vádat nemzetbiztonság kockáztatása – ezek jelentős részét tekinthetjük politikai elítéltnek. Koncentráljunk csak a gazdasági tényekre: Kína egyelőre ismeretlen mennyiségű államkötvényt vesz Magyarországtól, egymilliárd eurós hitelt biztosít a Kínában befektetni akaró magyar cégeknek és jelentősen fejleszti a kereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal.

Nem meglepő, hogy ennek hallatán a véleményformálók jelentős része elfogadja, hogy Kína – természetesen egyáltalán nem jótékonyságból elkövetett – segítségnyújtása gazdasági értelemben előnyös Magyarország számára. Természetesen ez így is van, azonban kizárólag akkor, ha önmagában nézzük a dolgot, és nem vesszük figyelembe a magyar kormány számára rendelkezésre álló egyéb pénzszerzési lehetőségeket.

Két ilyen is létezik, illetve létezett volna: az első, ha Orbán Viktor nem akasztja össze a bajszát az IMF (Nemzetközi Valutaalap) vezetőivel. A második, hogy Magyarország finanszírozását a pénzpiacokról is meg lehet oldani. Az IMF-hitel után ráadásul minden bizonnyal jelentősen olcsóbb kamatokat kellett volna fizetni, mint amekkorát Kína kap majd az államkötvények után. Miért érte meg akkor a kormánynak egy gazdaságilag valószínűleg kevésbé előnyös pénzszerző akció, amely ráadásul a választók – még a magyar közvélemény külpolitika iránt kevésbé érdeklődő többsége – számára visszatetsző is lehet?

A legfontosabb érv az lehet, hogy Kína semmiféle feltételekhez nem köti a hitel biztosítását, természetesen azon kívül, hogy a kamatokat fizetni kell. Nem kell csökkenteni a költségvetési hiányt, nem szükséges megreformálni a nagy elosztórendszereket vagy adót emelni: Kínát, szemben az IMF-fel, nem érdekli, miként fizetjük meg a tartozásokat. Kína különösen szkeptikus a sajtószabadság vagy a liberális demokrácia állapotát illetően, hiszen a világ legnépesebb országában minden szempontból és összehasonlíthatatlanul rosszabb a helyzet e tekintetben, mint az EU bármelyik országában. A kormány tehát folytathatja különutas, a megszokottól meglehetősen eltérő, ezért pedig rendkívül kockázatos gazdaságpolitikáját.

A második ok a nemzetközi nyomásgyakorlás. Tény, hogy az EU-elnökség alatt Magyarország az Unió fekete báránya lett, elsősorban a Fidesz belpolitikai tevékenységének köszönhetően – gondoljunk csak a komoly nemzetközi kritikákat alkotmányozásra vagy a médiatörvényre. Orbán hazánk egyébként általa létrehozott elszigeteltségét kívánja a kínai kapcsolattal enyhíteni, mintegy megmutatva: Magyarország számára az EU-n belül maradva, de gazdasági értelemben kifelé kacsintgatva is van élet és járható út.

Természetesen mindez nem jelenti, hogy a Kínával kötött megállapodás előnytelen lenne Magyarország számára. Ugyanakkor érdemes azon elgondolkodni, hogy ha a Fidesz egy nyugati orientációjú, a hagyományokat és az európai értékeket jobban tiszteletben tartó kormányzást valósított volna meg Magyarországon, több ajtót hagyhatott volna nyitva a kormány az ország előtt. Ez pedig nem feltétlenül lett volna probléma egy olyan helyzetben, amikor nem ismerjük az új szuperhatalom, Kína terjeszkedésének elveit, céljait és törekvéseit.

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb