Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Képgaléria

Belső-Mongólia csodálatos városa

2011. május 27. /barikad.hu/TibetPress

A Kínához tartozó Belső-Mongólia Autonóm Tartomány keleti felében legalább ötezer éves településre bukkantak. Az feltáruló leletek révén nekünk, magyaroknak lehetőségünk adódik, hogy jobban megismerjük hun őseink és szövetségeseik korai életmódját.

Meginduló kutatás

Az Autonóm Tartomány keleti fertályán, Ulanhad megyén belül található Hongsan körzet egy szenzációs felfedezéssel örvendeztette meg a régészeket. A föld ugyanis olyan hatalmas várost rejtett, mellyel nem sok kései középkori nyugat-európai város dicsekedhetett. 2008 őszén a Belső- Mongol Műemlékek Igazgatósága és a Régészeti Intézet néhány munkatársa már végzett terepbejárást, melynek során a Hongsan-korból (Kr. e. 4500-2250), vagyis az első kínai dinasztia, a Hszia előtti időből származó kör alakú árok település nyomait azonosították be. Az ásatások tavaly kezdődtek meg és most mutatták be az előkerült leleteket.

Nagy építkezések

A kínai Guo Dasun régész szerint Belső-Mongólia ősi lakói nemcsak hatalmas városokat, hanem kurgánszerű építményeket is emeltek. Az egyik ilyenre Sicsiazi város Aohan járásában leltek, ahol a síszerű komplexum három szintre tagolódott. Ennek korát Kr. e. 3000. körülire datálták a régészek. Az egykori hun területen termékenységi istennőkhöz kapcsolódó templomokat és szobrokat is feltártak, mindez Ulnhad járásból került elő. A kutatók szerint az építkezések önmagukban is magas társadalmi fejlettségre vallanak, de a temetők szerkezetének vizsgálata után a régészek is egyetértettek egy magasan szerveződött társadalom meglétével. A sírok elrendezése egy jól működő társadalom benyomását keltette. A feltáruló leletek alapján a neolit városokban fejlett mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés folyt.

hongshan.gif

Egy nagyváros élete

A fejlett Hongsan kultúra leletei főleg a mai Belső-Mongóliából és a mandzsúriai Liaoning-tartományból kerültek elő, melyek a legkorábbi írásos források szerint a hunok és szövetségeseik, a tunghuk szállásterületei voltak. A most feltárt Vejcsiabavopu lelőhelyről eddig 36 ház alapja, 62 hamugödör és 4 tűzhely maradványa került elő. Nagyon sok művészien megmunkált tárgyat találtak. A többségük kerámia volt, de z ősi lakóhelyeken kőeszközöket és csont tárgyakat is használtak a korai lakók. A leletek alapján a régészek a település korát a Hongsan-kultúra kezdeti és középső korára datálták, tehát Kr. e. 4000-3000. körülire.

BM.jpg

Jádék és sárkányok

A sírokból nagyon sok jáde faragás került elő. Vannak olyan kutatók, köztük a fent említett Guo, aki a helyiek körében meglévő valamilyen ősi jáde kultusz meglétét tartja valószínűnek. A különleges ásványkincs egyébként nem bányászható helyben, azt minden valószínűség szerint a Bajkál-tótól importálták. A kutatók többsége egyetértett, hogy a jáde faragás, de magának a kőnek a tisztelete nem a kínaiak sajátja volt, hanem más népektől vették át. A mostani lelet újabb bizonyítékot szolgáltat erre, sőt az északi, szibériai térséggel való szoros kereskedelmi kapcsolatok korát is jelentősen kitágítja. A telep lakói előszeretettel ábrázoltak szarvasokat, madarakat és sárkányt. Fontos megjegyeznünk, hogy a hun csodaszarvas kultusz kezdetét Kr. e. 5000. körülire datálták a kínai régészek egy, a közelben előkerült lelet alapján. Nagyon valószínű, hogy a telepen talált ábrázolások ezen ősi képzet széleskörű elterjedését bizonyítja.

bm22.jpg

A sírokból nagyon sokféle sárkánydísz került elő, a legkülönlegesebb egy c betűt formázó állt, melyet korai hatalmi jelvénynek azonosítottak a belső-mongol régészek. Valószínűleg valóságos kultusz övezte ezt a mitikus állatot, elképzelhető, hogy a hunok sárkány imádatának legkorábbi előfordulásai ebben a kultúrában keresendők. A Hongsanhoz tartozó népesség egyébként kiválóan értett a fémművességhez, főleg az akkor divatos réz megmunkálásához. A régészek eddig még egyetlenegy, kínai neolit kultúrában nem találták nyomát az ilyen magas fokú fémfeldolgozásnak. Nem elképzelhetetlen, hogy ez a kultúra a későbbi hun műveltség előzményének tekinthető.

OB

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb