Az ENSZ-ben már harmadik világháborúról beszéltek

2015. szeptember 28./nol/TibetPress

eredeti cikk

Szíria a központi témája az ENSZ-közgyűlés nyitónapjának. Ban Ki-Mun, a világszervezet főtitkára a nyitó beszédében tett egy oldalvágást Magyarország felé, amikor a menekültválságról úgy nyilatkozott, nem falakat vagy kerítéseket kellene építeni, hanem a problémák gyökerét kellene kezelni, hogy miért menekülnek a szírek az országukból. És jön az Alien vs. Predator, Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója is.

A másodikként felszólaló Obama ismét kiállt a globális konfliktusok diplomáciai megoldása mellett. Elítélte a pólusokban, nemzetállami konfliktusokban gondolkodó politikát, amely szerint a hatalom zéró összegű játszma, és amely a rendet fontosabbnak tartja a személyi szabadságjogoknál. Obama szerint az ENSZ által hetven éve épített nemzetközi rendszer működik, ennek pozitív példájaként pedig az Iránnal kötött atommegállapodást említette, ahol két éven át együtt dolgozott az USA, Kína és Oroszország is egy közös célért. Az amerikai elnök szerint az erőszak helyett minden fél, Moszkva is jobban járt volna, ha a kelet-ukrajnai konfliktust diplomáciai eszközökkel rendezi, és szerinte a Dél-kínai-tenger esetében is ez a megoldás.

Obama szerint már nem térhet vissza a világ a konfliktusok megoldásának korábbi gyakorlatához, hiszen a világ országainak sikere a többiekétől függ. „Egy ország sem zárhatja el magát, nem tudja kikerülni a migránsok áradatát vagy a klímaváltozást” – mondta. Hozzátette, hogy a diplomácia nem mindig kifizetődő a belpolitikában, a nagyhatalmak vezetőinek azonban kötelessége vállalni ennek a kockázatát.

Azt elismerte Obama is, hogy vannak olyan „bukott államok”, ahol erőre van szükség (például az Iszlám Állam ellen Szíriában), ám ekkor nemzetközi együttműködésre van szükség. Ennek jó példájaként Líbiát és Moammer Kadhafi bukását említette, ám elismerte: az akkori koalíciónak többet kellett volna tennie a kialakult hatalmi vákuum betöltéséért. Szíriáról úgy nyilatkozott,

kész együttműködni Oroszországgal a megoldás érdekében, de nem lehet visszatérni a polgárháború előtti időkhöz, az elnöknek, Bassár el-Aszadnak mennie kell,

hiszen az vezetett a jelenlegi helyzethez, hogy az elnök erőt alkalmazott az első békés tüntetőkkel szemben, és ezzel eszkalálta a konfliktust. Ezzel a valamivel később felszólaló Putyinnak üzent, aki Aszad támogatója.

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök beszéde ismét azt erősítette meg, hogy az ázsiai óriás nagyobb szerepet kíván vállalni a világpolitikában, és felelősségteljes partnerként kíván feltűnni. Ennek jegyében Hszi

a következő tíz évben egymilliárd amerikai dollárt költ az ENSZ támogatására, és felállít egy nyolcezer fős állandó, bármikor bevethető békefenntartó erőt, amely szintén a világszervezet új békefenntartó rendszerének része lesz.

Emellett százmillió dollár értékű katonai támogatást ajánlott fel az Afrikai Unió csapatai számára. Azt is kijelentette, hogy üdvözölné, ha a nemzetközi kormányközi szervezetekben nagyobb szerepet kapnának az afrikai országok. Kínát korábban gyakran vádolták azzal, hogy kizsákmányolja az afrikai országokat, de hosszú távú, illetve demokratikus fejlődésük nem foglalkoztatja.

Hszi a klímaváltozást illetően is felelősségteljesnek akar mutatkozni – ami nem meglepő, hiszen Kína és szénerőművei jelentős szén-dioxid-kibocsátók. A kínai elnök szerint olyan ökoszisztémát kell kiépíteni, amely „természet anyát” helyezi előtérbe. Az ipari fejlődést is ezzel kell összehangolni a fenntartható fejlődés érdekében.

Hszi után Abdullah jordán király szólalt fel, azt állítva, a terrorizmus elleni harc

a „harmadik világháborút” jelenti.

Ezután Putyin következett, kijelentve: „öntelt” országok jóvoltából süllyedt káoszba a Közel-Kelet és emelkedett fel az Iszlám Állam, amely most az egész iszlám világban domináns szerepre tör. „Felfogjátok, mit tettetek?” – firtatta, nyilvánvalóan az Egyesült Államok beavatkozási kísérleteire utalva a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. Putyin szerint Szíriában Aszad az egyedüli, aki felvette a harcot az Iszlám Állammal szemben, Oroszország pedig széles nemzetközi koalíció kialakítására tesz javaslatot a terrorizmus elleni harc sikeréért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenlegi elnökeként Moszkva kész közvetíteni az erről szóló tárgyalásokon – tette hozzá.

Az orosz elnök beszédében hosszasan méltatta az ENSZ-t, és figyelmeztetett, hogy a különböző álláspontok ellenére „rendkívül veszélyes szembemenni” a szervezettel. Mint mondta, Oroszország is kész konszenzuson alapuló együttműködésre a partnereivel. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva mindig is harcolt a terrorizmus ellen, így a szíriai kormányt is támogatja. „Hatalmas hiba nem együttműködni a szíriai kormánnyal és a fegyveres erőivel, amelyek a terrorizmus ellen harcolnak... Be kell ismernünk, hogy Aszadon és a (kurd) milíciákon kívül senki sem harcol valójában a Iszlám Állam ellen” – mondta. Szerinte
az Adolf Hitler elleni koalícióhoz hasonló nemzetközi összefogásra van szükség a terrorizmus ellen.

Az úgynevezett „demokratikus” felkelések exportja erőszakot, szegénységet és társadalmi katasztrófát szült Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is – mondta fájlalva, hogy „senki nem törődik az emberi jogokkal”. Az Iszlám Állam megerősödését részben az amerikai csapatok iraki inváziójának számlájára írta, amely mostanra oda vezetett, hogy számos európai országból csatlakoznak a szélsőséges szunnita szervezethez.

Ez alól Oroszország sem képez kivételt – mondta. Az orosz elnök szerint azonban ha létrejön a hatékony nemzetközi összefogás, nem lesz szükség többé menekülttáborokra. Egészen addig azonban akár milliók is jöhetnek, s ez „kemény lecke Európának”. A menekülteknek „együttérzésre és támogatásra” van szükségük – mondta Putyin, aki ezután percekig a NATO terjeszkedését bírálta, majd megemlékezett a kelet-ukrajnai helyzetről is. „Katonai puccs történt, amelyet Ukrajna határain kívülről irányítottak. Ez vezetett a polgárháborúhoz” – mondta Putyin. Az Oroszországgal szemben hozott szankciókra utalva „gazdasági önzést” emlegetett, de végül mindenkit igyekezett megnyugtatni: Oroszország bízik benne, hogy az ENSZ képes megakadályozni a globális konfliktusokat.

A két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország között nyilvánvaló ellentét feszül a szíriai megoldást illetően. Putyin mindössze egy órával azután mondta ki, hogy hatalmas baklövés lenne nem együttműködni Aszaddal, hogy ugyanazon a pódiumon Obama egyszerűen zsarnoknak nevezte a szíriai elnököt.

Bár Putyin több mint tíz év kihagyás után szólalt fel az ENSZ-ben, Obama nem volt jelen a beszédénél, ugyanúgy, ahogyan korábban az orosz elnök sem hallgatta meg, hogy ő mit akar mondani. Putyin beszéde alatt az ukrán küldöttség egyébként kivonult a teremből, az oroszpárti szeparatisták és az ukrán kormányerők közötti tavalyi ilovajszki csatából származó tépett, golyók lyuggatta zászlót mutatva fel az orosz elnök előtt. Petro Porosenko ukrán elnök kedden mond beszédet a közgyűlésben.

Haszan Rohani iráni elnök beszéde elején a múlt heti mekkai katasztrófa áldozataira, a Hadzs alatt egymást agyontaposó több mint 700 muzulmánra emlékezett, akik közül 228-an irániak voltak. Rohani hangsúlyozta, hogy a tragédiát a hozzá nem értés okozta, ezért független nyomozást sürgetett, majd arra kérte a szaúdi hatóságokat, hogy segítsenek a holttestek azonosításában. Röviden sérelmezte az Irán elleni szankciókat is – mint mondta, Iránnak sosem állt szándékában nukleáris fegyvert előállítania –, majd a feszültséget egy iráni közmondással oldotta fel:

„A sérelemnek most már vége”.

Beszédében az iráni elnök hangsúlyozta, hogy a júliusi nukleáris megállapodásban foglaltakat minden félnek be kell tartania. „Irán is békére törekszik a régióban” – mondta, aki a korábban szólókhoz hasonlóan figyelmeztetett a terrorizmus veszélyeire. Az iráni elnök szerint a legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy a terrorista szervezetekből terrorista államok jöhetnek létre. Mint mondta, a terroristák semmivel sem igazolhatnák tetteiket, ha az Egyesült Államok nem rohanta volna le Afganisztánt és Irakot. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére Irán kész felvenni a harcot a terrorizmussal, és segít a demokrácia megteremtésében Jemenben és abban a

Szíriában is, ahol a nemzetközi közösség kudarcot vallott.

Szerinte azonban a demokráciát nem fegyverek, hanem választások útján kell elérni.

Ami az Obama–Putyin-csúcsot illeti, a washingtoni Politico emlékeztet: mind a Kreml, mind a Fehér Ház már a találkozó előtt próbálta eladni a maga „sztoriját”. Az, hogy még a legkisebb részletekben sem egyeztek, a mély ellentéteket jelzi. Washington szerint Putyin akart tárgyalni, a fő téma pedig Ukrajna lesz. Moszkva szerint Obama kezdeményezett, és Szíria a legfontosabb téma, Ukrajnára akkor kerítenek sort, ha marad idő.

Nehezítette a bizalom kiépítését, hogy Putyin vasárnap este a CBS televíziónak adott interjújában gúnyolódott azon, hogy

az USA öt-hatezer szír katona helyett csak hatvanat képzett ki, akik közül csak „négyen vagy öten” harcolnak, az egyikük pedig ráadásul az Iszlám Államnak adott át jelentős mennyiségű amerikai fegyvert.

Emellett illegálisnak nevezte, hogy az Egyesült Államok szíriai felkelőket képez ki és segít, mert azok „illegitim” szervezetek. Az iraki hadsereg azon meglepetésszerű bejelentése is nehezíti a viszonyt, hogy Irak, Irán, Szíria és Oroszország megegyezett abban, hogy megosztja egymással az Iszlám Állammal kapcsolatos hírszerzési információit. A lépést nem egyeztették Washingtonnal.

Az orosz elnök szíriai szerepvállalása és ennek hangsúlyozása az ENSZ falai között csupán belpolitikai érdekeit szolgálja – írja a The Washington Post hasábjain Anne Applebaum. A neves Oroszország-szakértő szerint Putyinnak nincs elég katonai ereje ahhoz, hogy valóban befolyásolni tudja az események menetét a Közel-Keleten, és nem tudja olyan titkon összevonni a csapatait, mint Ukrajna határainál tette. Semmilyen anyagi haszna sem származik abból, hogy Aszaddal szövetkezik.

Mindez Applebaum csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a kelet-ukrajnai humanitárius katasztrófáról, és hogy szert tegyen a globális befolyás látszatára. Arra, hogy azt mondhassa a csökkenő olajár és a szankciók miatt egyre rosszabbul élő oroszoknak, visszaszerzi az ország helyét a világban, az autoriter vezetésnek pedig, mint látjátok, nem a demokrácia, hanem a káosz az alternatívája.