Az Amerika-bérenc arab államok Irán elleni gyűlölete is lelepleződött a WikiLeaks-kiszivárogtatással

2010. november 30./HVG nyomán/TibetPress

A kedden nyilvánosságra került legfrissebb WikiLeaks-kiszivárogtatások szerint az afgán elnök számos veszélyes bűnöző és drogcsempész szabadon engedését rendelte el az elmúlt három évben. Legalábbis ezt mutatják a közzétett titkos amerikai diplomácia iratok, amelyek szerint amerikai tisztségviselők többször figyelmeztették Hamid Karzait és igazságügyi miniszterét emiatt. Az egyik dokumentum szerint Francis Ricciardone, a helyettes afganisztáni amerikai nagykövet azt írta a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy "mind az elnök, mind minisztere számos olyan veszélyes bűnöző elengedésére adott utasítást, akiket az amerikai erők fogtak el, és vártak a perükre, de végül nem kerültek bíróság elé". A helyettes nagykövet írása szerint hiába tiltakoztak, a szabadon engedések folytatódtak.

Egy 2009-es irat azt állítja, hogy 2007 óta az amerikaiak által elfogott és az afgán hatóságoknak átadott 630 gyanúsított csaknem negyedét elengedték, mindenféle tárgyalás nélkül. Egy másik irat szerint Karzai személyesen adott utasítást arra 2009 áprilisában, hogy engedjenek el a börtönből öt afgán határrendőrt, akinek a kocsijában csaknem 130 kiló heroint találtak, ezért 16-tól 18 évig terjedő börtönbüntetést kaptak. Az irat szerint arra hivatkozva kaptak kegyelmet a rendőrök, hogy két olyan ember távoli rokonai, akik a kormány oldalán áldozták fel életüket a háborúban. Egy harmadik diplomácia irat szerint Karzai személyesen avatkozott közbe drogügyekben, amelyekbe egy gazdag üzletember fia és az elnök egyik közeli támogatója keveredtek bele. Egy esetben például utasította az ügyészt, hogy újabb vizsgálatot folytasson le, holott erre nincs alkotmányos joga az államfőnek. Hétfőn az afgán kormány azt közölte: nem érintik eddigi kapcsolatát az Egyesült Államokkal a WikiLeaks által közzétette korábbi dokumentumok, amelyek szerint Karzai paranoid, gyenge, a testvére pedig egy romlott alak, akik drogcsempész-hálózatot működtet.
(FH)

Korábban írtuk: A WikiLeaks legújabb kiszivárogtatása nyomán az Öböl menti arab országok olyan régóta leplezett nézetei kerültek napvilágra, amelyek ellehetetleníthetik a Teheránnal való megbékélés esélyét. Az oknyomozó portál által feltárt amerikai külügyi iratokból egy olyan valóság körvonalazódott ki, amelyet az Öböl menti országok vezetői - Szaúd-Arábiától kezdve Bahreinig - évek óta gondosan próbáltak rejtegetni a nyilvánosság elől. A szóban forgó dokumentumokból kiderült: a szunnita vezetők a nyílt színen sokkal békülékenyebb hangot ütöttek meg a síita perzsa állammal, illetve annak vitatott atomprogramjával kapcsolatban, mint bizalmas diplomáciai körökben. A kiszivárogtatások megerősítik, hogy a szunnita vezetők - különösen Szaúd-Arábiában - mély gyanakvást, sőt, gyűlöletet táplálnak a síiták iránt, és Iránra fenyegetésként tekintenek. Ezeket az aggályokat erősítette az iraki síiták hatalomra kerülése a 2003-as amerikai invázió után - az utóbbi csaknem ezer évben ez volt az első eset, hogy a síiták ellenőrzése alá került egy arab ország.

"Vágják le a kígyó fejét"
Az iraki hatalomváltás is épp elég sokkoló volt az Öböl menti országok vezetői számára, ám ennél még nagyobb riadalmat kelt egy atomhatalommá emelkedő Irán lehetősége. A feltárt amerikai külügyi iratok szerint Abdallah szaúdi uralkodó több alkalommal is arra biztatta az Egyesült Államokat, hogy "vágja le a kígyó fejét", azaz indítson katonai támadást Irán ellen, és semmisítse meg annak atomprogramját. Hivatalosan a szaúdi király természetesen semmi ilyesmit nem követelt Washingtontól. A bahreini uralkodó szintén úgy fogalmazott a dokumentumok tanúsága szerint, hogy az iráni atomprogramot bármilyen eszközzel fel kell tartóztatni. Abu Dzabi koronahercege pedig azt mondta: úgy látja, ha az iráni fenyegetés kezeléséről van szó, "a háború logikája kerekedik felül". Theodore Karasik dubaji elemző szerint a kiszivárogtatások nyomán világossá vált: az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) államai az eddig feltárt mértéknél sokkal egységesebben sorakoznak fel az Irán-ellenes fronton.

Gondot okozhatnak a dokumentumok
Salman Shaikh, az amerikai Brookings Intézet dohai központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumokból jól látszik, Irán nukleáris ambíciói komoly aggodalmat váltanak ki a térségben. "Iránnak oda kellene figyelnie erre a nyugtalanságra, ezt nem lenne szabad félvállról vennie" - vélte a szakértő. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfőn igyekezett úgy beállítani, hogy a WikiLeaks-ügynek nem lesz káros hatása, a kiszivárgott iratok nem fognak zavart okozni Teherán és az Öböl menti országok kapcsolataiban. Egyes elemzők viszont úgy látják, az Öböl menti vezetők által megfogalmazott igény egy Irán elleni katonai támadásra erősítheti a szunnita-síita szembenállást, és megnehezítheti, hogy Szaúd-Arábia Iránnal együtt közvetítőként lépjen fel az iraki és libanoni vallásközi feszültségek enyhítése érdekében.

Shaikh szerint nem feltétlenül lesz komoly hatása az ügynek a síita-szunnita kapcsolatokra nézve. "Attól függ, milyen fogadtatása lesz a kiszivárogtatásoknak. Ha felfújják és manipulálni próbálják, akkor lehet némi hatása a felekezetek közti kapcsolatokra. De politikai szempontból más érdekek fontosabbak" - mondta. Korábban írtuk: A brit uralkodó egyik fia is kínos helyzetbe került a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök közzététele nyomán.

A WikiLeaks brit médiapartnere, a The Guardian című vezető baloldali napilap által hétfő este nyilvánossága hozott újabb iratok szerint András yorki herceg, II. Erzsébet királynő másodszülött fia - aki Nagy-Britannia utazó üzleti nagyköveteként tevékenykedik - a brit üzleti érdekeket sértő "idiotizmusnak" minősítette a BAE Systems hadiipari csoport korrupciógyanús szaúdi és kelet-európai ügyleteinek feltárására végzett hatósági vizsgálatot. Az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetének 2008-ban hazaküldött távirata szerint András a közép-ázsiai ország fővárosában brit és kanadai üzletemberekkel költött el munkareggelit, és eközben tette "durvasággal határos" megjegyzéseit, amelyeket "édesanyjának alattvalói harsogó helyesléssel fogadtak".

András herceg a beszámoló szerint a BAE tranzakciói ügyében éveken saját feltáró vizsgálatot folytató The Guardian riportereiről a rendezvényen kijelentette, hogy "ezek az ... újságírók is mindenbe beleütik az orrukat". A kipontozott rész egy trágár kifejezést takar. A BAE Systems több mint két évtizede elnyerte a brit hadiipar eddigi legnagyobb megrendelését, egy 20 milliárd fontos (6500 milliárd forintos), elsősorban harci és kiképző repülőgépekre szóló, összetett szaúdi szállítási és szolgáltatási szerződést, amelynek örve alatt azóta számos kapcsolódó megrendelést is kapott a brit cég. A szerződésláncolat összértéke mára meghaladja a 40 milliárd fontot.

A brit sajtó azonban már évekkel ezelőtt olyan értesüléseket szellőztetett meg, hogy a BAE Systems - korábbi nevén British Aerospace - 1989 és 2002 között összesen 60 millió fontot költött a rijádi udvar befolyásos tagjainak megajándékozására az üzlet megtartása érdekében. A BAE szaúdi ügyleteinek brit hatósági vizsgálatát 2006 decemberében, komoly nemzetközi visszhangot keltve, a brit kormány leállíttatta. Tony Blair akkori miniszterelnök annak idején "nemzetbiztonsági okokkal" indokolta az intézkedést, részletek ismertetése nélkül. A brit sajtó korabeli értesülései szerint azonban Szaúd-Arábia előzőleg a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésével, sőt megszakításával, emellett az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatos hírszerzési együttműködés beszüntetésével fenyegette meg Nagy-Britanniát arra az esetre, ha London nem hagy fel a szaúdi királyi családhoz is mind közelebb jutó korrupciós vizsgálattal. A szaúdi vizsgálat leállíttatása után a brit hatóságok figyelme BAE Systems kelet-európai - köztük csehországi és magyarországi - tranzakcióira irányult, de az idei év elején ez a vizsgálat is lezárult, miután a BAE Systems a brit és a szintén vizsgálódó amerikai hatóságokkal kötött egyezség alapján "felelősséget vállalt" a terhére rótt súlyos kihágásokért, és beleegyezett jelentős összegű pénzbírság kifizetésébe.

Amerika: "Ez egy nagyon komoly törvénysértés"
A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek nevezte. Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője szerint Barack Obama elnök határozottan "nem volt boldog" a kiszivárogtatások miatt. Az államfőt nemzetbiztonsági munkatársai a múlt héten tájékoztatták a WikiLeaks birtokába jutott iratok tömegéről és tartalmáról. A Fehér Ház nem zárja ki annak lehetőségét, hogy jogi lépéseket tegyen a WikiLeaks ellen, és a szóvivő szerint jelenleg több lehetőséget is mérlegel. "Ez egy nagyon komoly törvénysértés, és komoly veszélyt jelent azon személyekre nézve, akik végrehajtják külpolitikánkat, vagy pedig ebben segítséget nyújtanak" - jelentette ki Gibbs, aki hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások nem okoznak változást a globális terrorellenes műveletekben.

Még több iratot ígérnek
A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közélését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson hétfőn. A kiszivárogtatás miatt az amerikai külügyi tárca "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba, de ez nem riasztotta el az internetes oldal szerkesztőit. A szóvivő szerint a "fokozatos közlések" az év végéig is elhúzódhatnak. A következő kiadásokkal kiválasztott térségekre koncentrálnak, ahol szövetséget keresnek a helyi médiával - mondta a The Wall Street Journalnek Hrafnsson, aki szerint az amerikai bírálat túlzó, és az a vád sem hihető, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalával emberi életeket sodornak veszélybe. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon kívül a reagálás enyhébb volt, és "a sajtó üdvözölte a leleplezéseket az amerikai külügyminisztérium belső működéséről".
(MTI)

Korábban írtuk: A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz. Az iratokból többek között kiderült, hogy Irán Észak-Koreától próbált beszerezni hordozóeszközöket, amellyel nyugat-európai városokat is elérhettek volna. Az országok többsége nyilvánosan még nem reagált a kiszivárogtatásra.
 
Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik „nagy dobása” volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről. Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban nem sikerült, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este. A portál hétfőn további dokumentumokat publikált, hírügynökségi jelentések alapján már saját internetes címén.

Titkos hírszerzést is folytatott Washington
A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A brit lap – mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt – kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban. A Le Monde című francia napilap egyebek közt az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélten törekszik nukleáris fegyver létrehozására. Erről Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója számolt be. A Le Monde internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.

Több mint 700 bizalmas irat Magyarországról
A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az újság „világtérképéhez” mellékelt táblázatából kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát. A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül négy került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a „titkos, külföldiek elől elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapott 2-es számú besorolást, amely a „titkos” elnevezést viselte.

A következő besorolás a „bizalmas, külföldiek elől elzárandó” minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak „bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”. További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135, Budapestről származó diplomáciai irat „nem minősített” besorolást kapott.

Moszkva visszafogott
A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen. Franciaország a „demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó „fenyegetésnek” tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: „nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval” – közölte hétfőn a francia kormányszóvivő. Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók. Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.

Berlin sem kommentál
A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.

Irán Észak-Koreától szerzett volna hordozóeszközöket
Elítélte a pakisztáni külügyminisztérium hétfőn a titkos amerikai diplomáciai iratok közzétételét, amelyekből kiderült az is, hogy Washington állítólag aggódott egy pakisztáni kutatóreaktorban felhalmozott, magasan dúsított uránium sorsa miatt, tartva attól, hogy illetéktelen kezekbe kerül. Irán a nemzeti vöröskereszt mentőautóival szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen. Ez is azokban az amerikai diplomáciai dokumentumokban szerepel, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra hétfőn. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Irán Észak-Koreától kíván beszerezni olyan hordozóeszközöket, amelyekkel Moszkvát és a nyugat-európai városokat is elérte volna.

„Egyszerűen gyűlöli Izraelt”
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő „egyszerűen gyűlöli Izraelt” – jelentették Washingtonnak Ankarában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták tavaly, megvilágítandó annak hátterét, hogy miért reagált olyan keserűen Erdogan a Gázai övezet elleni izraeli offenzívára. Az amerikai diplomaták jelentését is a WikiLeaks oknyomozó portál hozta nyilvánosságra hétfőn. A szóban forgó amerikai diplomaták azt írták: egyetértenek Izrael ankarai nagykövetével, Gabi Lévivel abban, hogy a török kormányfő Izrael-ellenes nyilatkozatai „mindenekelőtt érzelmi alapúak, mert (Erdogan) iszlamista”. „Vallási szempontból gyűlöl minket, és gyűlölete megfertőz másokat is Törökországban” – mondta Lévi amerikai kollégáinak. Lévi a hazája és Törökország közötti kapcsolatok megromlását a török kormányfő személyének tulajdonította.
(MTI, bloomberg.com)

Korábban írtuk: A Wikileaks nyilvánosságra hozta a negyedmillió diplomáciai üzenet első részét. Az iratok nagy része nem titkos, ám olyan őszinte, sokszor zavarba ejtő véleményeket tartalmaznak, amelyeket nem szívesen lát viszont az újságokban a szervezet. Öt napilap nyilvánosságra hozta tegnap este a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok első részét. A titkos iratok kiszivárogtatására szakosodott internetes oldal negyedmillió amerikai diplomáciai üzenethez jutott hozzá: az iratok az amerikai nagykövetségeknek a Washingtonba küldött jelentéseit tartalmazzák, melyek az amerikai külügyminisztérium számára sokszor zavarba ejtő őszinteséggel íródtak. Az iratokat kilenc napra elosztva hozza nyilvánosságra a weboldal és az öt újság, amelynek már korábban elküldték őket. Az amerikai The New York Times, a német Der Speigel, a brit Guardian, a francia Le Monde és a spanyol El Pais kapta meg előre az iratokat. A WikiLeaks legutóbb júliusban tett közzé iratokat, akkor 90 ezer oldalt publikáltak az afganisztáni háborúról. Magyarországgal kapcsolatban 734 jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks, amelyek a dokumentumokat előre megszerző Spiegel adatai szerint kivétel nélkül 2006-ban és azóta keletkeztek.

A német hetilap szerint az iratokat a titkosítás szempontjából hat különböző kategóriába sorolták be szerzőik. "Titkos és külföldiek elől elzárandó" - ez a legszigorúbb kategória. Ilyen jelentésből négyet adtak fel Budapestről, amelyeket a WikiLeaks most közreadott (ezek valószínűleg az elkövetkező napokban lesznek elérhetőek az interneten). A következő besorolás a "titkos", ebből 32 magyar témájú került ki. Ezt követik a "bizalmas és külföldiek elől elzárandó", valamint az egyszerűen "bizalmas" iratok. Ilyen hét illetve 408 darab készült. A többi közel háromszáz papírból 148-at "csak belső felhasználásra" szánták a diplomaták.

Szintén a Spiegel összegzéséből tudható, hogy az amerikai diplomaták tavaly voltak a legaktívabbak, már ami a nyilvánosságra került jelentések számát illeti. 2006-ból harmincnál kicsivel több dokumentum származik, míg a következő két évet kicsivel több mint száz-száz jelentés örökíti meg. Tavaly 130-nál is több papír készült Pesten. Az idei évről egy tucat jelentés szólhat, bár az nem egyértelmű, hogy ez a 2010-es év mekkora részét öleli fel. Amerikai illetékesek, köztük Hillary Clinton külügyminiszter az elmúlt napokban körbetelefonálták számos állam, köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael vezetőit is - jelentette washingtoni tudósítónk. A sorból nem maradtak ki az iszlám világ országai sem, ugyanis a jobbára diplomá­ciai táviratok egy részében muzulmán­ellenesnek tekinthető nézeteket is kifejtenek - derült ki. A tartalmat sok esetben részletekbe menően előre ismerni vélik. - Sajnos valami új elébe nézünk, az én jelentésem is köztük van. Nehéz megmondani, milyen hatást vált ez ki, de legalábbis kellemetlen lesz - írt be a Bild am Sonntag német vasárnapi lapnak az USA berlini nagykövete.

A WikiLeaks ezúttal eltért eddigi módszerétől, és előre jelezte, hogy újabb dokumentumtömeget zúdít a világhálóra. Az amerikai külügyminisztérium már vasárnap levélben fordult Julian Assange-hoz, a WikiLeaks ausztrál származású alapítójához. - A The New York Times, a The Guardian és a Der Spiegel képviselőivel folytatott beszélgetésekből úgy tudjuk, hogy a WikiLeaks mindegyikőjüknek 250 ezer dokumentumot adott át közlésre, továbbra is törvénytelenül terjesztve titkosított dokumentumokat - írta Assange-nak, illetve ügyvédjének a washingtoni külügyminisztérium jogi tanácsadója. Megismételte egyben a korábbi amerikai figyelmeztetést: a médiaakció emberi életeket veszélyeztet. Vasárnap este a WikiLeaks közölte: szervereit erőteljes hackertámadás érte ismeretlen forrásból. A diplomáciai iratokat azonban már kiküldték a legnagyobb lapoknak, így a szerverek ellehetetlenítése nem akadályozza meg azok nyilvánosságra kerülését. A The New York Times, amely hosszú cikkben érvel azon döntése mellett, hogy helyet ad a dokumentumoknak, azt ígéri: az elkövetkezendő héten számos cikkben ismerteti majd a negyedmillió irat tartalmát. A lap sztorikat ígér az amerikai diplomácia Pakisztánnal, Észak-Koreával, a Guantanamói foglyok elhelyezésével, Kínával és Afganisztánnal kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban is. A lap igyekszik a dokumentumokban fellelhető neveket titokban tartani.

A brit Guardian szerint akár Washington és legszorosabb szövetségese, London viszonyát beárnyékolhatják az iratok: állítólag fény derül majd rá, hogy az Obama-adminisztrációnak nem volt igazán jó véleménye David Cameronról, aki azóta brit miniszterelnök lett (mint ahogy elődjéről, Gordon Brownról sem). Híreik bírálják Hamid Karzai afgán vagy Nelson Mandela volt dél-afrikai elnököt is. A brit lap által közzé tett iratok szerint arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezetői ellen. A vezető baloldali brit lap - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".

A német kancellár "teflonból van"
Az új német külügyminiszter alkalmatlan, hiú és Amerika-kritikus, így jobb az ügyeket a német kancellárián keresztül intézni, mert Guido Westerwellénél lényegesen jobban ért a külpolitikához és a kormányzáshoz Angela Merkel - írták az Egyesült Államok berlini követségének elemzői washingtoni feletteseiknek. Egy másik írásból kiderül, hogy Westerwelle maga egy "rejtély", ezért is lesz nehéz vele megtalálni a közös hangot. Az akkor még csak leendő külügyminiszter "túlhabzó személyiséggel" rendelkezik, írják például 2009. szeptember 22-én, a koalíció tárgyalások idején, ezért képtelen kihagyni bármilyen vitát.

A papírokból kiderül, hogy az amerikai diplomaták felettébb tájékozottak voltak a jelenlegi német koalíciós kormány megalakulásához vezető tárgyalásokról. Egy fiatal liberális politikus jelentett a zárt ajtók mögött zajló eseményekről, és iratokat is átadott erről a nagykövetségnek. A német kancellár szakértelmét a diplomaták is elismerik, de azért vele szemben sem spórolnak kritikus észrevételekkel. Több helyen is Angela "Teflon" Merkelnek nevezik, mert egy botrány sem tapad meg rajta. "Kerüli a kockázatot, és nem túl kreatív" - írják 2009 márciusában, a Berlinből postázott 1700 jelentés egyikében. Az amerikaiak véleménye szerint a német kancellár külpolitikáját az határozza meg, milyen előnyöket szerezhet belőle odahaza. A konzervatív-liberális koalíciót is negatívan értékelik: Merkel le tudta rázni a nagykoalíció igáját, hát most kettős igát kapott a liberális és kis bajor koalíciós pártok jóvoltából.

Részletek a megszellőztetett diplomáciai dokumentumokból:
Észak-Korea 19, atomfegyver célba juttatására alkalmas, orosz gyártmányú rakétát csempészett Iránba. Az USA iszlámábádi nagykövete szerint a pakisztániak akadályozták, hogy az amerikaiak veszélyesnek tartott fűtőanyagot szállítsanak el egy atomlétesítményükből, mert attól tartottak, hogy a helyi sajtó megneszeli ezt, és az ügy rossz fényt vet rájuk. A pekingi amerikai nagykövetség egy forrása szerint a KKP Politikai Bizottsága rábólintott a Google elleni kormányzati hackertámadásra. A táviratok szerint 2002 óta hatoltak be amerikai számítógéprendszerekbe, illetve a Dalai Lámáéba.

Római jelentés szerint Berlusconi olasz miniszterelnök egyre inkább Putyin orosz kormányfő európai szócsövének tűnik. "Továbbra is azt állítjuk majd, hogy ezek a mi bombáink, nem pedig a maguké" - biztosította Szaleh jemeni elnök Petraeus amerikai térségi parancsnokot, miután az amerikaiak rakétatámadást intéztek az al-Kaida helyi erői ellen.
(Nol nyomán)

Korábban írtuk: Egyelőre a Külügyminisztériumban sem ismerik azoknak a Magyarországról származó titkos diplomáciai üzeneteknek a tartalmát, amelyet a WikiLeaks oldal tegnap tett elérhetővé - közölte Pataki Eszter, a tárca szóvivője. "Amennyire tudjuk, az oldal még nem publikálta ezeket az adatokat" - mondta a szóvivő, aki szerint a tárca egyik munkatársa figyeli az oldalt, illetve a magyar vonatkozású dokumentumok esetleges felbukkanását. Mivel nem tudják, mit tartalmaznak ezek a dokumentumok, kommentálni sem tudják a kiszivárogtatás hírét - tette hozzá Pataki Eszter.

A WikiLeaks egyelőre nem tette mindenki számára elérhetővé a Magyarországról származó diplomáciai üzeneteket, azokhoz csak partnerei, a brit Guardian, a német Spiegel, a francia Le Monde, az amerikai New York Times és a spanyol El País férhetett hozzá teljes terjedelmében. A Spiegel Online viszont olyan interaktív térképet közölt az amerikai diplomáciai sürgönyök forgalmáról, amely szerint Magyarországról az adatbázisban található legtöbb diplomáciai üzenet 2009-ből származik, pontosan 131 darab az összesen 734, Budapestről küldött dokumentum közül. A WikiLeaks, továbbá néhány nagy világlap vasárnap tette közzé azokat a jelentős részben az USA nagykövetségei által korábban elküldött titkos dokumentumokat, amelyeket az amerikai diplomácia titkos iratai közül szereztek meg.
(HVG nyomán)