Az agyaghadsereg hun öltözete

2011. május 26. /barikad.hu/TibetPress

Május 28-tól a budapesti VAM  Design Centerben mutatkoznak be a világ nyolcadik csodáként számon tartott kínai agyaghadsereg katonái. A figurák a Kr. e. 3. századi hun katonai viselet pontos másai. Az első kínai császár, Csin Si Huangdi őseink államszervezeti rendszerét, valamint hadászati taktikáit utánozva tudta megteremteni Kína egységét.  

Feltárulnak a katonák

Az agyaghadsereg katonáira 1974-ben bukkantak helyi parasztok, amikor elkezdtek kutat ásni Saanhszi-tartomány Lintong járásában, a mai Xian (ókori Csangan) várostól körülbelül 25 kilométerre keletre. A parasztok csodás agyagszobrokra bukkantak, ezért értesítették a hatóságokat. A területet feltáró kínai régészek eddig összesen 8000 élethű katona szobrát találták meg, 130 szekeressel és 520 szekérrel és 150 lóval, de még lehetnek fel nem tárt, vagy éppen nem restaurált szobrok. A lelet felé egy hatalmas múzeumot építettek, ahol a látogatók megcsodálhatják a hatalmas lelet együttest. Az agyagkatonák elkészítése igazi művészeti munka volt, a készítők élethűen ábrázolták az emberi arcokat, sőt nem is látni egyformát. Sokuk bajuszt visel, ami az északi népre, a hunra volt jellemző, őket a kínaiak sokszor hu-nak, vagyis szakállasnak, bajszosnak neveztek. Valószínűleg sokan szolgálhattak közülük a császári hadseregben és a testőrségben. Későbbi forrásokból tudjuk, hogy a kínai császárok a hun testőröket tartották a legmegbízhatóbbnak.

Vuling reformja 

Kína egyesítése előtt az északon a hunokkal szomszédos Csao fejedelemség egyik uralkodója, Vuling (Kr. e. 325-299) nagyszabású katonai reformot valósított meg. Katonáit hun ruhába öltöztette és elrendelte, hogy harcban alkalmazzák a lovas haderőt. A reform Kr. e. 307-ben vette kezdetét. A kínaiak lovat vásároltak északról és parancsnokaikat hátasra ültették és hun ruhákban pompáztak: nadrágot és csizmát húztak, övet készíttettek maguknak, valamint szőrme ruhát és fejfedőt viseltek. Elkezdték megtanulni a lovas íjászatot is, hogy fel tudják venni a harcot a félelmetes hun erőkkel. A hun ruházat és harcmodor átvétele rövid időre sikert aratott, főleg amikor a hun törzsek egymás elleni harccal voltak elfoglalva. A kínaiaknak azonban nem volt elég lovuk és katonáik sem tudtak helyt állni a képzett északi haderővel szemben. Éppen ezért a Kr. e. 2. század végén a Han-dinasztia (Kr. e. 206-Kr. u. 220) császárai már nem törekedtek arra, hogy katonáik hun ruhában és hun módon harcoljanak, hanem inkább megvesztegették a velük szomszédos hun kiskirályokat, a vangokat (bán), hogy jó pénzért védjék az ő határaikat a hun támadások ellen.

Az első császár

Csin Si Huangdi (Kr. e. 247-210) Jin Cseng néven látta meg a napvilágot és eredetileg a Csao fejedelemséggel határos Csin királya volt. Kiskorúként került hatalomra és 238-ig helyette Lü Püvej régens uralkodott. Az állam északon szomszédos volt Hunniával és a kínaiak rendszeresen onnan vásároltak lovat és harcászati eszközöket. A fiatal uralkodó behatóan foglalkozott északi szomszédjaik sikereivel. Eltanulta tőlük, hogyan lehet hatalmas birodalmat hatékonyan megszervezni és működtetni. 238 után gyorsan leszámolt belső ellenzésékével minden hatalmat a saját kezében összpontosított. Katonáit ő is hun ruhába öltöztette és Kr. e. 230-ban nagy hadjáratot indított a kínai fejedelemségek ellen és alig egy évtizeden belül, Kr. e. 221-re az összes terület felé kiterjesztette fennhatóságát. Volt, akit fegyverrel győzött le, de néhányan önként meghódoltak az új erőnek. Csin hercege akkor felvette a huangdi, vagyis a fenséges címet, mely Kína mitikus ősének, a Sárga Császárnak a címe volt. Az egyesítés után hozzáfogott a különálló területek egyesítéséhez, de abban már nem vette figyelembe a hun szokásokat és nem tanúsított türelmet a helyi szokások és vallások iránt. Erőszakos politikája ellen ezért vidéken fellázadtak.  A császár Kr. e. 210-es halála után alig négy évvel dinasztiája is megbukott.

OB