Árpád-kori házaink eredete

2011. március 17./MTI/TibetPress

A korai Árpád-kori házak előzménye a szkíta és hun építészeti kultúrában lelhető fel. A nálunk feltárt veremházak pontos mását nemcsak a Kárpát-medencében élt szkítáknál, hanem a Bajkál-tó mellett kiásott hun városban, Ivolgában is megtaláljuk.

Hazai szkíta városok

Az elmúlt két évtizedben sok szkíta település tárult fel hazánkban. Ezek sajnos a finnugristák hírzárlata miatt nem váltak szenzációvá, pedig a Kr. e. 7. századtól datált települések házai, valamint szabadtéri kemencéi nagyon hasonlítanak a ma ismert hagyományos magyar népi építészet emlékeire. Jelenleg mintegy hetven mezőváros, város meglétéről van a régészeknek tudomásuk, de ezek feltárása még várat magára. Milyen különös, hogy a szkíta lelőhelyek többsége bokor tanyák meglétéről tanúskodnak, de léteztek több száz évig fennálló falvak, például Nyíregyháza és Salgótarján környékén. Az eddig előkerült építmények közül a legfontosabb a földbe mélyesztett négyszögletes és kerek alaprajzú háztípus, mely nagyfokú hasonlóságot mutat a kora Árpád-kori házakéval. De említsük meg, hogy egyes szkíta kurgánokban szinte ugyanez a veremházas építészeti megoldás figyelhető meg, ami ismételten megerősíti bennünk: nem véletlen egyezésről, hanem nagyon tudatos építészeti megoldásról van szó.

Irány a Bajkál!

A Bajkál-tó parti hun házak között megtaláljuk a fenti szkíta háztípust. A híres hun városban, Ivolgában a Kr. e. 2. századtól egészen a Kr. u. 1. századig, vagyis háromszáz évig éltek rokonaink, akik félig földbe mélyesztett házakban éltek. Az épületek rekonstrukciója alapján ráismerünk a mi Árpád-kori házainkra! A feltáró orosz régészek szerint minden házban volt meleget adó tűzhely, mely szintén a magyar kemencénkre hasonlít. De nemcsak egy helyen, vagyis Ivolgában találtak ilyen veremházakat, hanem a Bajkál-térség más hun településein is, így például a szomszédos Durenyben is.