Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Amerika és Kína versengése magyar szempontból

2011 július 4. /Mr1-Kossuht.hu/TibetPress

Amerika és Kína a világgazdaság legnagyobb vetélytársai. Vajon van-e utolérési politika Kína részéről és próbálja-e megőrizni az első számú gazdasági hatalom szerepét az Egyesült Államok: tények vagy mítoszok? – erről beszélgettek az Ütköző vendégei elsősorban Magyarország szemszögéből. Az egyik fő kérdés az volt, hogyan jelenik meg a közép-európai befektetésekben az, ami a globális gazdaságban történik.

A közelmúltban Magyarországon tárgyalt, elsősorban gazdasági ügyekről Ven Csi-pao kínai miniszterelnök, a múlt héten pedig az amerikai Kongresszus delegációja járt Budapesten. Pető Ernő, a Magyar-kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham) elnöke szerint Magyarország és az ázsiai állam kapcsolatában kiemelkedő jelentősége volt, hogy 24 év után ismét Magyarországra jött a kínai kormány vezetője. Pető Ernő szerint üzenetértékű az is, hogy Ven Csi-pao háromállomásos európai útja során először Magyarországot kereste fel, és a kontinensen töltött idejének mintegy felét hazánkra szánta. A kamarai elnök hozzátette, ugyan a Németországban és Nagy-Britanniában kötött szerződések nagyobb összegekről szóltak, de Magyarországon is tizenkét komoly megállapodást írtak alá a felek.

Dávid Péter, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója elmondta, talán meglepő lehet, de nagyon örült Ven Csi-pao látogatásának és kínai-magyar megállapodásoknak. Az AmCham legfőbb célkitűzése ugyanis az, hogy javuljon az ország nemzetközi versenyképessége, és ebből a szempontból mindegy, hogy a világ mely tájáról érkezik a befektető, a jók és tisztességesek a szándékai.

Pető Ernő a kínai-amerikai világgazdasági versengésről elmondta, az ázsiai állam nem titkolt célja, hogy átvegye a gazdasági vezető szerepet, vagyis megelőzze az Egyesült Államokat, ami egyes előrejelzések szerint 2016 körül bekövetkezhet. A kamarai elnök azonban hozzátette, hogy a két nagyhatalom kapcsolata nagyon szoros gazdasági téren, Kína egyik legfontosabb partnere az Egyesült Államok. A ChinaCham szempontjából azonban fontos, hogy Kína külgazdaságában egyre nagyobb szerephez jut az Európai Unió. Németország legnagyobb exportpartnere Kína, és amit kevesen tudnak, hogy mára Kína Németország elsőszámú beszállítójává vált – mondta Pető Ernő.

Dávid Péter szerint kár lenne Amerika és Kína vetélkedésének tényét vitatni, úgy véli ez a fajta küzdelem hasznos, az amerikai szellemiséggel pedig szorosan összeforrott a társadalomra megtermékenyítő hatást gyakorló versenyzés. Igaz azonban, hogy az a dinamizmus, amivel az amerikai üzleti életnek szembe k kell néznie a kínai versenytársat látva, bizony meghökkentő, és egyben tiszteletreméltó. Ez az érzés megjelenik az amerikai nagyvállalatok reakcióban is adott esetben egy versenytárgyaláson, illetve egy pozíció feladásán, bár azért az amerikaiak nem arról híresek, hogy szeretnek bármit feladni – mondta Dávid Péter. Az AmCham ügyvezető igazgatója hozzátette, az hogy ha a világ vezető gazdasági hatalmáról esik szó, az Egyesült Államok mellett Kínát is meg kell említeni, nagy győzelem az ázsiai országnak.

Amerika állampapírjainak egyik legnagyobb felvásárlója Kína, így az Egyesült Államok finanszírozása függ a távol-keleti országtól, miközben Kínának is érdeke, hogy a tengerentúli gazdaság jól működjön, mert csak így számíthat az adósság visszafizetésére. Pető Ernő szerint tény, hogy Kína sokkal több árut szállít az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan vásárol, de nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt négy-öt évben Kína termelő piacból egyre inkább felvevő piaccá válik. Ez nagyon fontos Amerikának, mert a kínai vásárlók anyagi lehetőségeinek növekedése komoly lehetőségeket nyújt az Egyesült Államok termékeinek elhelyezésére.

Dávid Péter kitért rá, hogy Kína mindinkább a kutatás-fejlesztés terén is versenytársa Amerikának, méghozzá olyan területeken, ahol az ázsiai ország tizenöt éve „nem is látszott”. Az AmCham szerint el fog jönni az idő, amikor a két nagyhatalom olyan nagy közös kutatási projektekbe kezd, amelyek az emberiség alapvető problémáira próbálnak megoldást találni. Ezek közé tartozhat, például, a megfelelő ivóvíz biztosításának globális szintű kérdésére adandó válasz, vagy a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó környezetvédelmi gondok kezelése. Tehát lesznek olyan ügyek, amelyek megoldásához muszáj lesz a két nagyhatalomnak kéz a kézben járnia – mondta Dávid Péter, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója.

Kína a magyarországi beruházásokat tekintve is az Egyesült Államok nyomába eredt. Két évvel ezelőtt még 6-800 millió dollár volt a kínai befektetések értéke Magyarországon, 2010-re ez két és fél milliárdra nőtt. Ebben az évben vásárolta meg a kínai Wanhua cég a Borsodchem vegyipari nagyvállalatot, ami önmagában milliárdos tétel volt, és az új tulajdonos további invesztálásokra készül. Az Egyesült Államok a rendszerváltozás idején az egyik első külföldi befektető volt Magyarországon, mára pedig mintegy kilencmilliárd dollár amerikai tőke érkezett hazánkba.

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb