Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A TibetPressNews interjúja Gelencsér Ferenc Budavár alpolgármesterével a IV. Genfi Fórumról/HUNG

2021. november 25./TibetPressnews

Gelencsér Ferenc, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere/TibetPressNews fotó

A Tibetet Segítő Társaság (TibetPressNews) interjút készített Gelencsér Ferenc Budavári alpolgármesterrel, aki meghívott  előadóként részt vett a Genfi Fórumon, ahol Kína emberjogi visszaéléseit ( Tibet, Kelet-Turkesztán, Belő-Mongólia, Hongkong, Mandzsúria és Makaó)  tárgyalták nemzetközi szinten. A két fórumon meghívottként, a Tibetet Segítő Társaság is részt vett.

Gelencsér Ferenc felsőbb tanulmányait a Corvinus Egyetemen kezdte, majd a több magas szintű tanulmány elvégzése után, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsoltok szakán végezte. A Corvinus Egyetemen szenátusának-, majd a Momentum egyik alapító tagja. Önkéntes volunter munkát vállalt Dharamsalában a Tibet Worldnél, ahol nagyon közel került a tibeti kultúrához és a tibeti emberi jogi mozgalomhoz. A Balassi Intézet Brüsszeli Magyar Nagykövetségén Kulturális Szolgálatában dolgozott. Két éve a Budavári Önkormányzat alpolgármestere.

TibetPressNews  / Két érdekes és jelentős esemény volt november elején a tibeti és ujgur politikában. A hó elején Genfben volt egy fórum, aminek alapvető témája a gazdasági, szociális és kulturális jogsértések Kínában. Természetesen a háromból adódnak a politikai jogsértések is. Ezen a nemzetközi konferencián a Tibetet Segítő Társaság is részt vett. A másik, szintén nemzetközi konferencia Prágában volt, ahol az ujgur helyzet, az ujgur jogsértések és az általános genocídium volt megbeszélések tárgya. Legelőször szeretném alpolgármester Úrtól megkérdezni, élete folyamán hogyan került kapcsolatba ezzel a két témával, kultúrával  mik voltak azok az események és inditatások, ami miatt közel került Tibethez és az ujgurokhoz?
Gelencsér F. / A nemzetiségek kulturális, szociális vagy épp gazdasági elnyomásának kérdése, legyenek bárhol a világon, minden magyar ügye. Ezek a fogalmak és érzetek a magyarság számára sem ismeretlenek a történelmünk tükrében, de az ukrán nyelvtörvény, vagy a szlovák kettős-állampolgárság kérdésében a mai napig velünk vannak.
Kínai Kommunista Párt által elnyomott nemzetiségek kérdése, számomra kiemelt fontossággal bír. A családom egy része, közel másfél évtizedig Hong Kongban élt, azonban az elmúlt évek politikai folyamatai miatt hazaköltözni kényszerültek. A tibeti kultúrával 2013-ban volt szerencsém közelebbről is megismerkedni, amikor is az indiai Dharamszalában dolgoztam egy tibeti menekülteket segítő civil szervezetnél. A sors érdekes fintora pedig, hogy a legjobb barátom tajvani, mely ország még független ugyan Kínától, de több, mint 70 éve annak folyamatos fenyegetettségében létezik.

TibetPressNews / Kik voltak a meghívott résztvevők ezen a két konferencián, és miért kapott alpolgármester Úr is meghívott?
Gelencsér F. / Elképesztő megtisztelő volt olyan nevekkel együtt szerepelni, mint Adrian Zenz, aki nyilvánosságra hozta a Kína nyugati felében található koncentrációs táborok létezését, Michael van Walt van Praag, aki őszentsége a Dalai Láma első európai körútját szervezte meg 22 évesen a 70’-es évek elején. A meghívás engem is meglepett, én mindössze lehetőségeimhez mértem, igyekszem felhívni a figyelmet a Kínában zajló eseményekre. Úgy tűnik ez a rendezők figyelmét sem kerülte el.

TibetPressNews / Nagyon erősen akut, régóta húzódó  és húsba vágó témákat tárgyaltak mindkét helyen.  Miről is volt szó Genfben és Prágában?

Gelencsér F. / Mindkét konferencia alapvetően az emberi jogok és az önrendelkezés kérdését feszegette. Genfben tibeti, Prágában ujgur fókusszal. Mint Tibet, mind pedig Kelet-Türkesztán megszállt területek, a jogállásuk azonban nemzetközi jogi szempontból is eltérő. Tibet lerohanásakor már érvényben volt, az egyébként Kína által is aláírt ENSZ alapokmány, amely kategorikusan kimondja, a nemzetek közötti, a népeket megillető egyenjogúságot és az önrendelkezéshez való jogot. Pusztán nemzetközi jogi aspektusból tekintve, Tibet megszállása az ENSZ alapokmányát sérti. Ezzel szemben Kelet-Türkesztán megszállása szinte folyamatos volt a történelem során.  A két területet érintő problémák is eltérőek. Míg a tibetieket asszimilálni akarja a Kínai Kommunista Párt, hiszen állásfoglalásuk szerint az egyik nemzetalkotó népcsoport tagjai, addig az ujgurokat gyakorlatilag ki akarják irtani. Tibetben a nomád életmód megszűnése, a kényszer letelepítés valamint az erőforrások kiaknázása a cél, addig az ujgurok tekintetében a kényszermunka-táborok és a táborokból megmenekültek beszámolói alapján a kényszersterilizálás, tehát a népcsoport megszűntetése a cél.

TibetPressNews / Ha jól tudom alpolgármester Út is felszólalt mindkét fórumon, örömmel venném, ha összefoglalná felszólalásait.
Gelencsér F. / Mindkét eseményen kifejtettem, hogy Magyarország jelenlegi Kína politikája nem megfelelő és nélkülözi az erkölcsi és morális alapokat, kizárólag gazdasági alapokon nyugszik. Véleményem szerint minimum aggasztó egy olyan országgal ennyire szorosra fűzni a kapcsolatainkat, amely országban a koncentrációs táborok és a rabszolgamunka a mindennapok részét képezi a XXI. században. Kína szépen lassan bevásárolja magát a világ különböző országaiba, ahol ezt a gazdasági erőt politikai akarattá formálja. Magyarország folyamatosan blokkolja az Európai Unió nyilatkozatait és szankcióit, amelyek a Kínai Kommunista Párttal szemben kerülnek megfogalmazásra. Ez a fajta politika összefüggésben áll, hazánk Kína felé történő eladósódásával. Elég csak a kínai hitelből építeni tervezett Budapest – Belgrád vasútvonalra gondolni, amelynek megtérülési idejét 130 és 2000 év közé teszik, vagy a Fudan Egyetem tervezett kampuszát említeni, amely szintén kínai hitelből valósulna meg. És akkor még nem beszéltünk a kormány és a Huawei közötti megállapodásról, amely az ország 5G hálózatának fejlesztését célozza, ezzel adott esetben kiszolgáltatva a magyarok adatait egy elnyomó diktatúrának. A nyugati világnak, de kiváltképp az EU-nak végre egységesen kell fellépnie az elnyomó hatalmakkal szemben.

TibetPressNews / Genfben ott volt a Tibeti Kormány Dharamszhalában székelő és nem rég megválasztott miniszterelnöke is, Penpa Cering. Milyen benyomása volt Alpolgármester Úrnak az új tibeti vezetőről?
Gelencsér F. / Miniszterelnök úr egy rendkívül jó humorú ember, akivel nagyon könnyű megtalálni a közös hangot. Ezzel egy időben egy rendkívül nehéz pozíciót betöltő személy, aki maximálisan tisztában van a tisztségéből adódó kihívásokkal.

TibetPressNews / Ha jól tudom Alpolgármester Úr régebben, találkozott már Őszentsége a Dalai Lámával is. Biztos, hogy jó választás a demokrácia erőltetése a tibetiek számára, amikor van egy rendkívül hiteles és szavahihető vezetőjük a Dalai láma személyében, aki évtizedek óta és alatt bizonyította politikai korrektségét és emberségét?
Gelencsér F. / Tibet kérdése nem pusztán vallási kérdés. Tibet kérdése emberi jogi és a nemzeti önrendelkezés fontosságáról szóló kérdés is. Őszentsége mindent megtesz azért, hogy utat mutasson a tibetiek számára, és hogy a világ felfigyeljen a Tibetben zajló aggasztó folyamatokra. Ettől függetlenül a demokrácia, a demokratikus folyamatok megjelenése, mint amilyen egy menekült kormány megalakulása is, üdvözölendő. Őszentsége egyértelművé tette, hogy amíg a Kínai Kommunista Párt elnyomó uralma Tibetre is kiterjed, addig nem fog reinkarnálódni. Ez a tibetiek számára egy rendkívül terhelt, és szorongásra okot adó döntés. A demokratikus folyamatok által azonban, a teokrácián túl egy megválasztott miniszterelnök is tud vezető szerepet betölteni egy ilyen helyzetben, hiszen legitim hangja tud lenni a tibeti embereknek.

TibetPressNews / Miben látja alpolgármester Úr a Tibetben és az ujguroknál kialakult helyzet alapvető okait?
Gelencsér F. / A két terület megszállása pusztán geopolitikai kérdés. Kína bármennyire is hatalmas, elképesztő kisebbségi komplexussal küzd. Tibet és Kelet-Türkesztán lerohanásával a Kínai Kommunista Párt biztosította, hogy nyugati irányból az országot nem fenyegeti katonai veszély. A lakosság túlnyomó része az ország keleti felén él, egy nyugatról érkező támadást követően több ezer kilométeres utánpótlási vonalakat kellene biztosítania a támadóknak. Ne felejtsük el, hogy a megszállás a XX. században zajlott le, amikor is ezek a kérdések, katonapolitikailag még nagyon komoly súlyt jelentettek. Kína egész egyszerűen nem engedhette meg magának azt a biztonsági kihívást, hogy Tibetet ne adj isten India, esetleg Nepál, Kelet-Türkesztánt pedig a Szovjetunió szállja meg.
Az azóta zajló folyamatok pedig ennek a megszállásnak a biztosításáról szólnak. Tibet esetében a legfelsőbb vallási vezető elüldözése, és a nyersanyagban gazdag terület kiaknázása, míg az ujgurok esetében a társadalom terrorban tartása teszi lehetővé, hogy képtelenek legyenek érdemi ellenállást kifejteni. Ne felejtsük el, hogy Kína a mai napig több pénzt költ az államon belüli biztonsági kihívásokra, mint az államon kívüli térből érkezőkre.

TibetPressNews  / Egészen biztos nem véletlenül, de a konkrét összefüggések megléte mellett divattá is vált Kínát szidni és okolni sok mindenért, ami ma  világpolitikában történik. De mindezek mellet, az már tény, hogy a kínai befolyás és akarat megkerülhetetlen tényezővé vált az egész földön politikai , gazdasági, kulturális, ökológiai és mára már egészségügyi szempontok miatt is. Milyen jövőt lát alpolgármester Úr, ilyen, mondhatni nyomasztó politikai, gazdasági légkörben Kína körül, amit egyébként sok más tényező is nehezít Földünkön?
Gelencsér F. / A történelemből azt tanultuk meg, hogy minden birodalom összeomlik. Kína pedig nem egy klasszikus értelemben vett ország, hanem egy birodalom, vagy hogy Lucian Pye amerikai politológust idézzem: „Kína egy civilizáció, ami államnak tetteti magát”. Manapság evidenciaként kezeljük, hogy a világ függésben áll Kínától. Elfelejtjük azonban, hogy ez a függés nem egyirányú. Interdependenciáról beszélünk, amiben Kína valójában sokkal sérülékenyebb, mint amilyennek látszik. Az egyetlen oka annak, hogy ez a sérülékenység nem kihasználható az az, hogy a nyugati világ, így az EU vagy épp a NATO nem képes egységes lépéseket tenni Kína-politikáját illetően. Véleményem szerint nem kell félni attól, hogy kihívások elé állítsuk az ázsiai óriást, hiszen csak ilyen kihívásokon keresztül érhetőek el az olyan alapvető emberi jogi reformok, amelyek nálunk a XX. Században lezajlottak.

TibetPressNews / A tibeti és az ujgur helyzet évtizedek óta válságos és nagy mértékben a világpolitikával is összefüggésben volt és van ma is. A tibetiek és az ujgurok sem akarnák, hogy ő miattuk világháborús helyzet alakuljon ki.  Van-e alpolgármester Úrnak elképzelése, akár elméleti, akár gyakorlati ezen két szomorú helyzet megoldására?
Gelencsér F. / Napjaink háborúit nem fegyverekkel vívják, hanem teherhajókkal, a csatatereket színhelyeit pedig felváltotta a tőzsde. A globális ellátási lánc miatt Kína elképesztően kitett a világ azon felének, amelynek lakói anyagi helyzetüknél fogva képesek fogyasztani. A kínai nép és a Kínai Kommunista Párt között van egyfajta társadalmi szerződés, amelynek lényege a következő: „Ne szóljatok bele a politikába, cserébe jólétet teremtünk”. Ez a „jólét”, - ami egyébként európai mércével még így is nagyon szegényes - azonban teljes mértékben a nyugati fogyasztásra optimalizált exporttól függ.

Hendrey Tibor / TibetPressNews

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb