székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Peking – Egy tibeti kommunista, aki a kínai csapatokat évtizedekkel ezelőtt hazájába vezette, Hu Csin-tao elnökhöz és köréhez írt levelében azt kéri, hogy gyarapítsák a Dalai Lámával szemben állókat, és akadályozzák meg Őszentsége visszatérését.
Phuntso Wangye három Hu elnökhöz írt levele sosem került nyilvánosságra, mint ahogy a kínai legfelsőbb vezetés vitája sem a Dalai Láma lehetséges visszatéréséről, aki 1959-ben, egy sikertelen felkelést követően Indiába menekült.
„Pénzt kerestek, előléptették őket és gazdagok lettek azáltal, hogy szembeszálltak a szakadárokkal” – írta 2004-ben Phuntso, aki 18 évet töltött magánzárkában az 50-es évek politikai tisztogatását követően.
A Reuters-nek sikerült Phuntso-hoz közelálló forrásokból megszereznie a levelek másolatát.
A Dalai Láma azt mondta, szélesebb körű autonómiát szeretne hazájának, nem pedig függetlenséget. De a kínai és tibeti baloldaliak ill. konzervatívok az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, és rendszeresen azzal vádolják Őszentségét, hogy Tibetet el akarja szakítani az „anyaországtól”, Kínától.
2006-os levelében Phuntso Lt Gen Yin Fatang-ot, Tibet egykori párttitkárát szemelte ki, és azzal vádolta, hogy „rossz” baloldali politikákhoz ragaszkodik – ez a megállapítás igen ritkán hangzik el a harcias oldal részéről.
Yin egyik segédje elutasította az interjú iránti kérelmet, és elmondta „Yin titkár úr tud Phuntso három leveléről, és jelentette ezt a központi kormánynak, de kellemetlen lenne a leveleket nyilvánosságra hozni.”
Robbie Barnett, a Columbia Egyetem tibetológusa kifejtette, Yin állt számos Tibetben zajló kemény intézkedés mögött. „Bizonyos intézkedések kifejezetten hozzá köthetők, például évekkel ezelőtt a 8.000 szerzetes otthonának lerombolása Szecsuanban”.
A Reuters tudósítójával való találkozója során pekingi otthonában Phuntso elmondta, Hu elnökhöz írt leveleit a parlamenten keresztül küldte, melynek ő maga is tagja volt.
„Minden levelemben elmondtam”- mondta a 84 éves, még mindig jóképű Phuntso – azonban nem folytatta tovább, betartva a párt előírását, mely szerint a párttagok nem nyilatkozhatnak külföldi riportereknek a párt hozzájárulása nélkül.
A leveleket miniszter-helyettesi sőt, magasabb rangú tibeti tisztviselők tucatjai is olvasták.
A TÁRGYALÁSOK ÖT FORDULÓJA
A Kína és a Dalai Láma küldöttei között 2002 óta folyó párbeszéd során eddig öt fordulóra került sor, de mindezidáig nem történt lényeges áttörés.
„Ha a Dalai Láma és a központi kormány kibékül, akkor megbolydul az ország, az emberek idegesek lesznek és elveszíthetik állásukat.”- olvasható Phuntso 2004-es levelében.
Kína Tibettel szemben folytatott politikájának egyik célja az volt, hogy a Dalai Láma haláláig kihúzza az országban, ahogy erre Phuntso is utal: „Minden olyan szándék, amely arra irányul, hogy a probléma megoldását késleltessük a XIV. Dalai Láma természetes halálának bekövetkezéséig, nem csak naiv, de esztelen és taktikailag igen rossz.”
Phuntso figyelmeztetett, hogy a Dalai Láma halála radikalizálná a fiatal, keményvonalas tibetieket, akik nem értenek egyet Őszentsége „közép utas” politikájával.
Felidézve Hu „harmonikus társadalom” szlogenjét, 2005-ben Phuntso azt írta, hogy a több százezer emigráns tibeti visszatérésére kifejtett törekvés „szembenállást” hozna a „harmóniába”.
Phuntso azt is írta, hogy „a rossz baloldali politika folytatását a nemzetiségi és vallási ügyekben különösen Tibet kapcsán” be kellene szüntetni.
Phuntso a modern tibeti politikai élet óriása.
Ő volt azon öt ember egyike, aki a kínai katonai csapatokat 1951-ben Tibet fővárosába, Lhászába vezette. Közvetített a tárgyalások során, és tanúja volt hazájának „békés felszabadításáról” szóló 17 Pontos Egyezmény aláírásának.
Amikor 1954-ben a Dalai Láma találkozott Mao Ce-tung elnökkel, Phuntso közvetített a két fél között. Phuntso egyike volt a központi kormány 11 képviselőjének Tibetben, még a politikai tisztogatás előtt.
Mikor 1978-ban kiengedték a börtönből, Phuntso megnémult. 18 évet töltött magánzárkában. Politikailag rehabilitálták, és jelenleg egy a kormány miniszterei számára épített lakóházban él.