A nankingi mészárlás áldozataira emlékeztek

2010. december 14./Múlt-kor.hu/TibetPress

Körülbelül ötezren emlékeztek hétfőn a japán megszállók által 73 évvel ezelőtt elkövetett mészárlás több százezer nankingi áldozatára a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartomány székhelyén, Nankingban, Kína egykori fővárosában.

A japán csapatok 1937. december 13-án foglalták el Nankingot és kezdték meg hat héten át tartó öldöklésüket. Az eddigi kutatások tanúsága szerint több mint 300 ezer kínai - fegyvertelen katona és civil - vált csak itt a megszállók áldozatává. A mészárlás emlékhelyét 1985-ben építették és miután 2007-ben kibővítették és felújították, évente körülbelül ötmillióan keresik fel. Az évforduló alkalmával évek óta közel tízezren jönnek el.

Vasárnap megkezdték annak a falnak a továbbépítését, amelyre a halottak nevét vésték fel. Az újabb nagy táblákkal összesen 10324 nevet fog tartalmazni a lista. A három és fél méter magas fal a legutóbbi időkig 43 méter hosszú volt, s most - a kiegészített névsorral - további 26 és fél méterrel egészül ki.

A Kína és Japán közti totális háború 1937. július 7-én tört ki és egészen 1945. szeptember 2-ig tartott, amikor Japán a Tokió-öbölben a USS Missouri amerikai csatahajó fedélzetén feltétel nélkül kapitulált. Történelmi feljegyzések, visszaemlékezések, fénykép és filmfelvételek tanúsága szerint a japán katonai akciók gyakran torkolltak véres mészárlásokba. Széles körben ismert, hogy a megszállók vegyi és biológiai fegyvereket vetettek be, élő embereket temettek el, a kivégzésekből szinte "sportot űzve" kínaiak ezreit fejezték le.

A japánok a "felégetni mindent, megölni mindenkit és kifosztani, amit lehet" - jegyében pusztítottak, romboltak és könyörtelenül gyilkolták a civil lakosságot is. A japán légitámadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, milliók váltak otthontalanná. A hosszú éveken át húzódó háborúnak kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió halottja volt.

A két kelet-ázsiai szomszédnak, a régió meghatározó hatalmának, Kínának és Japánnak a mai viszonyát, a két nép kapcsolatát a mai napig befolyásolják ezek a történelmi tények. A konfliktusok kezelésekor a kínaiak - a politikusok és a polgárok - érzékenysége mögött ott vannak a nem túl távoli múlt háborús tragédiái, a nemzeti megalázottság emlékei, s a személyes, azaz a szülők, nagyszülők generációját közvetlenül ért fájdalmas emlékek.