A mongolokat minden érdekli, ami magyar

2014. július 19./Origo.hu/Itthon.ma/TibetPress

eredeti cikk

A hun rokonság, a csípős ételek és 1500 közös szó sarkallt egy mongol férfit arra, hogy magyar termékeket népszerűsítsen az ázsiai országban. Batkhuu Gantulga szerint a mongolok nagyon nyitottak a magyar dolgokra, és az imádat már a magyarokban is kezd feltámadni. Jönnek a jurtatúrák, a magyar szalámi pedig Kínát is beveheti.

 

Különös újévi köszöntést kapott az Origó szerkesztősége Mongóliából: a levél írója arra hívta fel figyelmet, hogy január harmadikán megalakult a Magyar Termék Fogyasztók Hungarikum Szövetség, aminek célja, hogy népszerűsítse az ázsiai országban a magyar termékeket, szolgáltatásokat és a magyar értékeket. A szövetség honlapja, amelyet a hungariku.mn néven akarnak bejegyezni, gyűjtőoldalként működik majd: ezen keresztül akarják a magyar termékeket és szolgáltatásokat eljuttatni a mongol emberekhez.

A szövetség alapítója, Batkhuu Gantulga az Origónak azt mondta: fő célja, hogy elterjessze és megszeretesse a mongolokkal a magyar árukat. Szerinte a magyarok és mongolok egy közös őstől, Attilától, a hunok királyától származnak, a közös rokonságot pedig ápolni kell. Az Ulánbátorban élő férfinak a hungarikum szó nem csak egy terméket jelent: idetartozik a magyarok szaktudása és a magyar technológiák is, minden, ami jó és magyar.

Batkhuu még gyerekként, a szülei révén került Magyarországra. Az általános iskolát Komlón végezte, majd az ELTE bölcsészkarára járt, és bátyja is Magyarországon végezte a főiskolát. Szülei a KGST-országok közötti együttműködés keretében tolmácsként és tanárként jöttek Magyarországra, és természetes volt, hogy a gyerekek is jönnek velük.

Batkhuu összesen 11 évig élt Magyarországon, ez pedig bőven elég volt neki arra, hogy megszeresse a magyar ételeket és a magyar mentalitást.

Imádja a magyar ízeket, és szerinte a mongoloknak is tetszene, ha megkóstolnák a híres magyar márkákat. Honlapjukon a tejtermékektől kezdve a kolbászon és szalámin át a magyar ruházati termékekig és kerámiákig sok mindent elérhetővé akarnak tenni a mongolok számára. „A mongol cégeket akarjuk arra ösztönözni, hogy lépjenek kapcsolatba magyar cégekkel, és hozzanak az országba magyar termékeket, a híres magyar márkák legyen elérhetőek itt is” – beszélt a terveiről az Origónak Batkhuu. De nem csak a Túró Rudira vágyókra gondol: a magyar építőipari cégeket is szívesen látná különböző ulánbátori projektekben.

A férfi azt állítja: nonprofit vállalkozásként működnének, nem elsősorban a pénzkereset a céljuk ezzel az egésszel. Ennek ellenére egészen nagyratörők az elképzelései: szerinte, ha a Belső-Mongóliában élőkhöz is eljutnának a magyar termékek, onnan már csak egy lépés lenne Kína meghódítása. Mivel a szövetséget alig pár napja jegyezték be, egyelőre konkrét megállapodásuk még egy magyar céggel sincs, de Batkhuu szerint már most sok visszajelzést kapott, pozitívan fogadták az ötletet.

 

Arra a kérdésre, hogy miből gondolja, hogy a mongolokat is annyira érdeklik a magyar áruk, mint őt, azt válaszolta: a mongolokat minden érdekli, ami magyar. „Valamikor régen hozzánk tartozott ez a nép, érdekes nézni titeket, hogyan éltek, mit csináltok.” Szerinte Mongóliában is ugyanúgy szeretik a húsos, csípős dolgokat, jól tudják gyógyítani magukat, akárcsak a magyarok. „Ezt a rokonságot, egymást ismerni kell” – tette hozzá.

Batkhuu személyes kedvence a gulyás, a pörkölt és a halászlé. „Ezek mind gyönyörű ételek, akárcsak a mongol hús, ami szintén nagyon jó. Biohús, mert egész évben, télen-nyáron a friss levegőn, szabadon tartják az állatokat, ezért a húsuk nagyon egészséges, és nem is büdös, mint néhány európai országban, ahol rosszabb körülmények között tartják az állatokat” – mesélte.

A magyar népmesék és rajzfilmek világa is vonzza a férfit, aki szeretné lefordítani és megismertetni őket a mongol gyerekekkel. A magyar mesékben megjelenő történetek a mongol gyerekek számára is befogadhatók lennének, egyrészt az interjú alatt sokat emlegetett közös eredet, másrészt a közös szókincs miatt is. Batkhuu, aki a Mongol Ételbank egyik alapítójaként korábban árva és félárva gyerekeknek tanított magyart, azt állítja: 1500 közös szava van a két népnek, például a kék (kök), a tenger (tenggis) és a bátor (bátor).

A férfinak van egy másik cége is, amelynek Attila a neve, a magyar és mongol ősök közös eredete miatt, Nagy Hun Vezér Attila emlékére. A cég többek között jurtatúrák szervezésével foglalkozik, de arról egyáltalán nincs még szó, hogy a magyarok tömegesen indulnának útnak, hogy egy jurtában töltsék a vakációra szánt két hetüket. „Ez az egész olyan, mint a falusi turizmus. A turisták beköltöznek a jurtába egy nomád családhoz, és visszarepülnek kétszáz évet az időben” – mesélte. Bár az időutazás romantikájába egy kicsit belerondít, hogy a jurtában élő nomádok többségének már van mobiltelefonja, meleg vize, a sátrak tetején pedig parabolaantenna díszeleg. Szerinte egyértelműen jó jel, hogy Magyarországon is egyre inkább kezdik az emberek újra felfedezni a lovaglást, az íjászatot és a sámánhagyományokat, szinte borítékolható, hogy hamarosan kedvet kapnak a jurtatúrákhoz is.