Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A menekülteket csupán átmenetileg szabadna beengedni - A Dalai Láma nyilatkozata/HUNG

2016. jűnius 25./Frankfurt Argemeine Zeitung/TibetPress

2016. május 30./Frankfurt Argemeine Zeitung

A Dalai Láma nyilatkozata a Frankfurt Argemeine Zeitung újságírójának
„A tömeges menekültek csupán átmeneti tartózkodásra legyenek jogosultak.”

A XIV. Dalai Láma a menekült válsággal kapcsolatban váratlan szavakat mondott: A menekültáradat óriási nehézségeket okoz a gyakorlatban. Németország nem szabad, hogy arab országgá váljon.

FAZ (Till Fahnders): Őszentsége, Ön sokat utazik a világban. Tulajdonképpen van Önnek útlevele?
Dalai Láma: Az indiai kormány, egy hivataloson kibocsájtott okmánya által megengedi nekünk, hogy Indiában éljünk. Aki szeretne kiutazni, egy nyilatkozatot tesz, melyet dokumentálnak. Ez egy utazási dokumentum, mely tartalmazza, hogy az illető tibeti menekült, aki Indiában él. Normális esetben nem jelent ez problémát, csupán néhány ország nem ad nekünk vízumot.

FAZ: Ez azt jelenti, hogy Öszentsége ennyi év után még mindig menekült. Hogyan érzi a jelenlegi menekültválságot Európában?
DL: Ha egyes menekültek arcába nézünk, különösen, ha gyerekek vagy asszonyok, rögtön érezzük a szenvedésüket és ez felelősséget ébreszt bennünk, hogy segítsünk. Viszont más szempontból nézve, a menekültek most már túl sokan vannak. Európa, így például Németország nem válhat egy arab országgá. Németország az Németország. (nevet) Olyan sokan vannak a menekültek, hogy a gyakorlatban most már nagyon nehéz megoldást találni. Morálisan tekintve is úgy érzem, hogy ezeket a menekülteket csak átmenetileg lehet befogadni. A cél az kell hogy legyen, hogy visszatérjenek saját országukba és az újjáépítésében segítsenek.

FAZ: Európában már létezik egy ellenséges hangulat az iszlámmal szemben. Őszentsége mit gondol erről?
DL: Vannak muszlim kisebb-nagyobb csoportok, amelyek saját országukban is szemben állnak egymással. Ezek a síiták és a szunniták. Ezek a csoportok nem képviselik az egész iszlámot és minden muszlimot. Mindegyik vallásban az együttérző szeretet az éltető mag. Néhány tragikus eseményből kiindulva, amelyekben csupán néhányan vesznek részt, nem szabad, hogy az egész muszlim világ felett ítélkezzünk.

FAZ: Most mi az észak-indiai Dharamszalában vagyunk, ahol Őszentsége már több mint ötven éve él. Vajon ez lesz az a hely, ahol Őszentsége élete befejeződik?
DL: Ezt senki sem tudhatja. Ahogy Ön előtt is ismert, a Kínai Népköztársaság a harminc-negyven évvel ezelőtti Kínával összehasonlítva, nagyon megváltozott. A kulturális forradalmak arra voltak hivatottak, hogy szétzúzzák a vallásokat. Ma Kína a legnagyobb buddhista lakossággal rendelkezik. Egy kommunista ország a legnagyobb számú buddhistával! Sok párttag csak a fejében ateista, a szívében hívő buddhista. A szabadság a figyelem középpontjába került, így nemzeti eszme lett, ami által az emberek a kreativitásukat sokkal jobban ki tudják használni. Több százezer diák tanul Amerikában, Európában, így Németországban is, de Japánban, Ausztráliában és Indiában is. Ők ismerik és megélik a szabadságot, a demokráciát, szólás- és gondolatszabadságot, a szabad sajtót. Kína egyre hatalmasabb, és ez a hasznára való, így aztán nem tud a letűnt vezetőihez visszatérni.

FAZ: Mikor akar Őszentsége visszatérni Tibetbe?
DL: Talán néhány év múlva vissza tudok térni. Ha a visszatérésemre lehetőség adódik, vagy legalább egy rövid látogatásra, az nagy örömre szolgálna. A Tibetből hozzám jövő emberek mindig azt mondják: kérlek, gyere! Tibeti milliók akarják az arcomat látni, mielőtt meghalnak. Tibetben milliók várnak erre. Néhány kínai is ezt mondja: kérlek, ne felejts el minket! Tibetben van egy mondás: ahol te boldog vagy, ott van az otthonod. Indiában az elmúlt ötvenhét év alatt teljes szabadságban éltem. Megengedték nekem, nekünk a szabadságot. A legkülönbözőbb hátterű és rangú emberekkel találkozhattam,  és a legkülönbözőbb gondolatok jutottak el hozzám. Ha úgy érezném, hogy innen Indiából hasznosabban tudnék munkálkodni, akkor itt maradnék. Ez Buddha országa. Így, ha arra gondolok, hogyha valamikor itt fogok meghalni, máris boldog vagyok. De azt kérem, nagyon szeretném, ha ez nem egy kórházban, mások szolgálatától függene. (nevet)

FAZ: Őszentsége már hangsúlyozta, hogy talán az utolsó Dalai Láma lesz. Akar egyáltalán újraszületni?
DL: Igen. Amíg emberek szenvednek, tovább szolgálok. Amikor az első Dalai Láma nagyon öreg volt, azt mondta neki a legkiválóbb tanítványa: Te már kész vagy arra, hogy az égbe menj. Ő azt válaszolta, hogy az égben ő felesleges. „Én ott szeretnék újraszületni, ahol valami értelmeset tehetek, ahol szenvedés van” A kérdés csupán az, hogy marad-e a dalai láma név. Már 1969-ben említettem, miszerint döntésre vár, hogy mint intézmény a dalai láma továbbra is legyen, vagy ne, bizony, ez teljesen a tibeti néptől függ. Ha egy olyan helyzet következne, melyben ez az intézmény a lényegét elvesztené, ezek után már nem szükségeltetik annak feltámasztása. Különben már 2001-ben a politikai vezetés egy részét átadtam. 2011 óta az összes politikai feladattól visszaléptem. A kezdetben négyszáz évre szabták meg, hogy a dalai lámák a világ és a spirituális élet vezetői legyenek. A világi vezetést örömmel, szabad akaratomból feladtam. Csak a kínaiak nem értették ezt meg. A dalai lámák jövőjét tekintve a kínai kommunistáknak több gondolatuk támad, mint nekem. Az értelmem, a tapasztalataimból gazdagított tudásom szerint a buddhizmus jobb, mint a kínaiak jelenlegi rendszere. (nevet)

FAZ: A buddhista újraszületés elméletében Őszentsége leszögezte, hogy a tibetieknek el kéne dönteni, hogy az elmúlt kilencven év történései, mennyire voltak hasznosak.
DL: Mi folytatjuk a munkát. Ez év végéig sok tibetit fogunk meghallgatni. Összehozzuk az embereket és meghallgatjuk a véleményüket. Egy-két év múlva már sok vélemény lesz a birtokunkban. Mint XIV. Dalai Láma népszerű vagyok, és soha nem hozhatok szégyent magamra. Kedvesebb lenne számomra, ha a dalai láma intézményének tradíciója egy népszerű és egy igazán jó dalai lámával végződne.

FAZ: De valószínűleg, néhányan a követői közül szomorúak lennének ennek hallatán. Nem hagyta Őszentsége cserben a tibeti buddhistákat?
DL: Semmiképpen nem. Mindig azt mondom: Ha nincs is Buddhának reinkarnációja, de a tanítása 2600 év óta még mindig itt van. Ez sok tibeti mester érdeme is. Ha nincs is reinkarnáció, és nincs is intézmény sem, de a tanítások még mindig szolgálnak. Ehhez nincs szükség intézményre.

FAZ: De ez érzelmileg nehéz lesz a tibeti buddhistáknak.
DL: Igazán szólva ez egy feudális gondolkodás. Biztos vagyok benne, hogy ez változni fog. A kezdetben érzelmi kötődések lesznek. De amíg élek, agymosást kaptok, de nem elnyomással, ahogy ezt a kommunisták tették. (nevet)

FAZ: Ön említette a kulturális forradalmat, mely csaknem ötven éve kezdődött. Nem olyan régen egy „fél-kulturális forradalom"-ról beszélt, amely Tibetben uralkodik. Kérem, magyarázza meg, mire gondolt?
DL: Ez a válság előtti évben, 2008-ban volt, amikor az akkori pártvezető kemény intézkedéseket vezetett be, a gondolat - és vallásszabadságot illetően, valamint a politikai átnevelést is eröltette a kolostorokban. Ezek  a kemény intézkedések, számos ellenállást váltottak ki.

FAZ: És mi a jelenlegi helyzet, összehasonlítva 2008-al?
DL: Általában jobb. De az autonóm Tibet még mindig kötöttségben van. Az amdoi és a Kham területeken, tehát a szomszédos provinciák településein jobb a helyzet. De ez nem mindig tükrözi a központi kormány utasításait. A helyzet kerületről-kerületre különböző.  Néha jön egy új pártfunkcionális, és minden megváltozik. Nagyon nehéz ezt előre látni.

FAZ: Mi a véleménye a kínai állam- és pártvezetőről, Xi Jinpink-ről?
DL:
 Őt is nehéz kiismerni. Buddhista családból származik és ismertem az apját, Xi Zhongxun-ot. Jó barátja volt az akkori Pancsen Lámának. Ő is szenvedett a kulturális forradalom alatt. Xi Jinping gondolatai reálisak, de van bennük egy jókora idealizmus. Két évvel ezelőtt nyilvánosan elmondta, hogy a buddhizmus egy fontos része a kínai kultúrának. Valami hasonlót mondott Új-Delhiben is. Ez meglepő, hogy egy kommunista vezető ilyen kedveset mond egy vallásról, nem igaz?

FAZ: Lehet, hogy nem is olyan rossz a helyzet Kínában?
DL: A gazdasági helyzet az 1959. év előttihez viszonyítva jobb. De az emberek az énjük mélyén nagyon boldogtalanok. Állandó félelemben élnek.

FAZ: Tart-e attól, hogy a tibetiek a vezetőjük nélkül erőszakhoz folyamodnak?
DL: Bizony ez lehetséges. Egy tibeti, úgy 15-20 évvel ezelőtt azt mondta, hogy az embereknek negyven év felett olyan érzésük van, ha összehasonlítják a helyzetüket a kulturális forradalom idejének állapotaival, hogy jobban menne nekik valami hasonlóban. Sokan a negyven év alattiak között is, mintha boldogtalanok lennének. Azt mondják, amíg a Dalai Láma velünk van, erőszakmenteseknek kell lennünk. Bizony, ezen el kell gondolkodni. Erre azt válaszoltam neki, hogy ez az érzés nem egészen abból adódik, ami a tanításaimból következik. A gondolataim csak a valóságot követik. Az erőszak nem jogos, és negatív következményekkel jár.

FAZ: Tibetben már volt erőszakos ellenállás. A CIA képezte ki és fegyverezte fel az ellenállókat. Őszentsége nevét is kapcsolatba hozták a történtekkel. Őszentsége mivel magyarázza ezt a kapcsolódást?
DL: Amikor 1956-ban Indiában voltam, arra figyelmeztetett a bátyám, nem szabad visszatérnem Tibetbe. Aztán az is kiderült, hogy a bátyám, aki néhány évet Amerikában töltött, egy CIA ügynökkel volt kapcsolatban. Aztán 1957-ben eldöntöttem, hogy visszatérek. Ezután 1959-ben kitört a tibeti forradalom. Hallottam, hogy néhány embert a CIA képezett ki. Ezzel akkor már nem tudtam mit tenni. Amikor 1959 márciusában Dél-Tibetet elértem, láttam tibetieket, vállról indítható rakétával és más fegyverekkel. Azt gondoltam, hogy néhány ilyen rakéta nem sokat számít. (nevet) A menekülés idején, amikor Indiát elértem, ismét hallottam, hogy Mustang területen egy gerilla szervezet kiképzést tartott, szigorúan titkos körülmények között. Ekkor én már kívülálló voltam, az eseményeket már nem tudtam irányítani. Bátyám, aki teljesen megbízható személy - kezelte az eseményeket. Ezzel kapcsolatban már nem volt tenni valóm.

FAZ: Őszentsége véleménye szerint van olyan körülmény, mely az erőszak használatát legimitálja?
DL: Igen, ha olyanok a körülmények, hogy más választás nincs, és ha közös érzés, közös motiváltság van. Ilyen legendák vannak Buddha előző testetöltéseinek történetében is, például, amikor 499 kereskedő életét mentette meg, azzal, hogy megölt egy rablót. A következőképpen gondolkozott: jelen esetben, egy ember megölésének terhét kell elviselem, mert hiszen, ha ezt nem teszem meg, ha nem ölöm meg a rablót, akkor 499 ember halálának okozója vagyok, és ennek a bűnét kell magamban hordoznom. Tehát Buddha elhatározta, hogy megöli a rablót. Természetesen ez erőszaknak néz ki. Viszont a motiváltság, negyfokú együttérzés 499 emberrel szemben, akiket a rabló megölne. Ez egy nagy  különbség. Mi is hasonlóképpen tettünk Tibetben. Természetesen a legjobb minden erőszakot kikerülni. Ez a legbiztosabb út. Itt van például, Bush esete. Helyes volt a motivációja, mert demokráciát akart Irakban. Egy személyt ki akart iktatni és ezért erőszakot használt. Láthatóleg a következmények negatívok lettek. Az erőszak kiszámíthatatlan. Ezért a legjobb, ha nincs erőszak.
fordítás/TibetPress

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb