székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Az ősi koreai Kogurjo királyság kurgánsírjaiban szarvas üldözési jelenetek díszítik a sírkamra falait. A királyság egykoron a mai Mandzsúriában virágzott és a kutatók a hunok keleti rokonainak, donghuknak tartják őket.
Az ősi koreai Kogurjo királyság kurgánsírjaiban szarvas üldözési jelenetek díszítik a sírkamra falait. A királyság egykoron a mai Mandzsúriában virágzott és a kutatók a hunok keleti rokonainak, donghuknak tartják őket.
A keleti hun állam
A koreai királyság temetkezési helyének egy része ma Északkelet-Kína Jilin tartományában találjuk, Jian város mellett, mely közel van az észak-koreai határhoz. A hatalmas műemlék együttes ma az UNESCO Világörökség része címet viseli. Egy különleges, hun-rokon civilizáció nyomaira bukkanhatunk. A donghuk, a keleti hunok már ősidők óta a terület urai lehettek, majd egy részük Maotun (Bátor) idején a Kr. e. 2. század elejétől hun fennhatóság alá került. A Jilin-tartományban lévő leletek azonban arról árulkodnak, hogy az ott élők évszázadokig függetlennek maradtak a kínai és hun befolyástól. A Világörökség részét alkotják az ősi kurgánsírok mellett a városi települések, melyek a hegyek ölelésében húzódnak meg. A régészek mindegyiket a Kogurjo kultúrához sorolják, mely a hasonló nevű államról kapta a nevét Az egykori birodalom kiterjedt a mai Északkelet-Kínára és a Koreai-félsziget északi felére, és idejét egyesek Kr. e .277-től Kr.u. 668-ra teszik, mások viszont csak Kr. e. 37-től számítják megalakulásukat.
Három városok
Jian város melletti lelőhelyen három város és negyven sír található. A korabeli történeti feljegyzésekben Wunushan, Guonei és Wandushan városok neveit emlegetik, melyek önálló, a környezetnek megfelelő életmódot alakítottak ki, a nevek mögött álló „shan”, vagyis hegy szó a hegyi életmódra utal. Sajnos, még a régészek eddig csak Wunushant tárták fel részlegesen. Az volt a koreai állam első fővárosa, melyről tömören annyit jegyeztek meg a híradások, hogy sokat tanult szomszédjaitól, itt a kínaiak mellett valószínűleg a hunokra utalt, akikkel határosak lehettek.
A másik település, Guonei, a modern Jian elődje, stratégiai központnak számít a térségben. Az eddigi kutatások kiderítették, hogy Guonei volt a mindenkori koreai király valódi szállása, mely egy jól védhető síkságon terült el, és az uralkodó sokszor Wandushanba ment pihenni, a két település között alig 3 kilométer a távolság. Az egykori székhely ma is megtalálható a Jalu-folyó partján, a Tongguo síkságon. Omladozó falai máig hirdetik, hogy itt egykoron egy hatalmas központ épült.
Guonei környékén megtalálták a koreai uralkodó nagy kurgánsírjait, ilyenbe temetkeztek szkíta őseink. az Alföldön is számos kurgán található még ma is, de ezt a fajta sírt egészen a Sárga-tengerig alkalmazták őseink. Ha meglátogatjuk Guoneit, akkor ott néhány fal, egy állatok itatására szolgáló tó, tornyok és katonai szállások állítanak emléket a múltról.
Kurgánmező
A környék hatalmas mennyiségű sírjairól ismert, az eddigi terepbejárások alapján a Jian város melletti Dongguo síkságon több mint 10 ezer sír található, ezek némelyikét kőből, másokat földből emelték.
A legjelentősebb Tajvang királyé volt, aki egy különleges négyzet alakú kurgánban nyert örök nyugalmat, melyet kőből, lépcsőzetes formában rendeztek el. Egy kicsit a szakkarai egyiptomi piramisra emlékeztet bennünket. Ez a legnagyobb épület az egykori Kogurjo királyság területén.
Koreai rokonság?
Még mielőtt valaki is azt gondolná, hogy a koreai-magyar rokonságot próbáljuk bebizonyítani, annak a koreai kutatók álláspontját hangoztatnám, akik bennünket, magyarokat rokonnak tartanak és úgy beszélnek rólunk, mint a legnyugatabbra szakadt hun népről. A koreai csodaszarvas ábrázolás, a híres sillai királyi korona, a táltos szertartások hasonlóságai, valamint nyelvi egyezések alapján érdemes lenne Koreában, valamint Kína északkeleti részében magyar őstörténeti szempontból kutatásokat végezni, minden bizonnyal számtalan szokásunk rokonát fedezhetnénk fel a donghuk földjén.