Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A koreai szarvas nyomában

2011. február 15. /barikad.hu/TibetPress

Az ősi koreai Kogurjo királyság kurgánsírjaiban szarvas üldözési jelenetek díszítik a sírkamra falait. A királyság egykoron a mai Mandzsúriában virágzott és a kutatók a hunok keleti rokonainak, donghuknak tartják őket.

  Az ősi koreai Kogurjo királyság kurgánsírjaiban szarvas üldözési jelenetek díszítik a sírkamra falait. A királyság egykoron a mai Mandzsúriában  virágzott és a kutatók a hunok keleti rokonainak, donghuknak tartják őket.

A keleti hun állam

A koreai királyság temetkezési helyének egy része ma Északkelet-Kína Jilin tartományában találjuk, Jian város mellett, mely közel van az észak-koreai határhoz. A hatalmas műemlék együttes ma az UNESCO Világörökség része címet viseli. Egy különleges, hun-rokon civilizáció nyomaira bukkanhatunk. A donghuk, a keleti hunok már ősidők óta a terület urai lehettek, majd egy részük Maotun (Bátor) idején a Kr. e. 2. század elejétől hun fennhatóság alá került. A Jilin-tartományban lévő leletek azonban arról árulkodnak, hogy az ott élők évszázadokig függetlennek maradtak a kínai és hun befolyástól. A Világörökség részét alkotják az ősi kurgánsírok mellett a városi települések, melyek a hegyek ölelésében húzódnak meg. A régészek mindegyiket a Kogurjo kultúrához sorolják, mely a hasonló nevű államról kapta a nevét Az egykori birodalom kiterjedt a mai Északkelet-Kínára és a Koreai-félsziget északi felére, és idejét egyesek Kr. e .277-től Kr.u. 668-ra teszik, mások viszont csak Kr. e. 37-től számítják megalakulásukat.

koreai kurgánsír Jianban
Három városok

Jian város melletti lelőhelyen három város és negyven sír található. A korabeli történeti feljegyzésekben Wunushan, Guonei és Wandushan városok neveit emlegetik, melyek önálló, a környezetnek megfelelő életmódot alakítottak ki, a nevek mögött álló „shan”, vagyis hegy szó a hegyi életmódra utal. Sajnos, még a régészek eddig csak Wunushant tárták fel részlegesen. Az volt a koreai állam első fővárosa, melyről tömören annyit jegyeztek meg a híradások, hogy sokat tanult szomszédjaitól, itt a kínaiak mellett valószínűleg a hunokra utalt, akikkel határosak lehettek.

A másik település, Guonei, a modern Jian elődje, stratégiai központnak számít a térségben. Az eddigi kutatások kiderítették, hogy Guonei volt a mindenkori koreai király valódi szállása, mely egy jól védhető síkságon terült el, és az uralkodó sokszor Wandushanba ment pihenni, a két település között alig 3 kilométer a távolság. Az egykori székhely ma is megtalálható a Jalu-folyó partján, a Tongguo síkságon. Omladozó falai máig hirdetik, hogy itt egykoron egy hatalmas központ épült.

Guonei környékén megtalálták a koreai uralkodó nagy kurgánsírjait, ilyenbe temetkeztek szkíta őseink. az Alföldön is számos kurgán található még ma is, de ezt a fajta sírt egészen a Sárga-tengerig alkalmazták őseink. Ha meglátogatjuk Guoneit, akkor ott néhány fal, egy állatok itatására szolgáló tó, tornyok és katonai szállások állítanak emléket a múltról.

A koreai civilizáció bölcsője
Kurgánmező

A környék hatalmas mennyiségű sírjairól ismert, az eddigi terepbejárások alapján a Jian város melletti Dongguo síkságon több mint 10 ezer sír található, ezek némelyikét kőből, másokat földből emelték.

A legjelentősebb Tajvang királyé volt, aki egy különleges négyzet alakú kurgánban nyert örök nyugalmat, melyet kőből, lépcsőzetes formában rendeztek el. Egy kicsit a szakkarai egyiptomi piramisra emlékeztet bennünket. Ez a legnagyobb épület az egykori Kogurjo királyság területén.

Koreai rokonság?

Még mielőtt valaki is azt gondolná, hogy a koreai-magyar rokonságot próbáljuk bebizonyítani, annak a koreai kutatók álláspontját hangoztatnám, akik bennünket, magyarokat rokonnak tartanak és úgy beszélnek rólunk, mint a legnyugatabbra szakadt hun népről. A koreai csodaszarvas ábrázolás, a híres sillai királyi korona, a táltos szertartások hasonlóságai, valamint nyelvi egyezések alapján érdemes lenne Koreában, valamint Kína északkeleti részében magyar őstörténeti szempontból kutatásokat végezni, minden bizonnyal számtalan szokásunk rokonát fedezhetnénk fel a donghuk földjén.


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb