A királyi regösök faluja

2011. december 20. /barikád.hu/TibetPress

Az ősi táltoshit egyes elemei nem ment feledésbe Árpádházi királyaink idején. Néhány középkori oklevél arra hívja fel figyelmünket, hogy a régi dalok és rítusok tudói a középkoriban egy önálló falut birtokoltak.  

A hagyományok fenntartói

Hagyományos rendezvényei matt jól ismerjük a somogyi Szakácsi történetét, ahol a királyi szakácsok utódai éltek, de vannak nálunk lovászokra, solymászokra utaló településnevek. Az alább ismertetett forrás alapján a régi hagyományok őrzőinek, a regösöknek is volt falujuk a királyi udvar, Buda közelében. Valószínűleg nekik köszönhető, hogy a magyar krónikákban lejegyzett hun történet nem ment feledésbe és talán az Attila, de Árpád óta énekelt históriás énekekből írástudóink össze tudták állítani a magyarok régi történetét. Szent királyaink énekmondóiról 1881-ben Szabó Károly írt egy tanulmányt a Századok folyóiratban. Ő azt találta, hogy a királyi udvar hivatalos rendezvényein igricek biztosították a jókedvet, de a király egyik kedvelt ivócimboráját Regusnak, vagyis regösnek nevezték.

 

Egy fontos oklevél 

Szabó cikkében kiemelte, hogy királyi regösök énekmondásairól az Anjou-házi királyaink korában már nem hallunk, Károly Róbert valószínűleg az itáliai zenét honosította meg udvarában, ezt a hagyományt követték utódai is.  Az évszázadok során az udvarban tehát feledésbe ment az Árpádok énekmondóinak hagyománya. Szabó Károly, neves magyar történészünk a 19. században a Lázár család medgyesfalvi birtokán egy értékes oklevélre bukkant rá, mely Regtelek sorsával foglalkozik, ahol Árpádházi királyaink alatt az udvarban szolgált királyi regösöket telepítették le. Az oklevélből ismert, hogy Nagy Lajos királyunk Budán, 1347. február 2-i dátummal átíratta és megerősítette Pál országbíró által 1346-ban kiadott ítéletét, melyben leírják a nevezetes falu határait, így beazonosíthatjuk fekvését.

Regtelek és szomszédjai

Regtelek Pest megyében terült el, Mezőszentmárton és Szentmihály falvak között. Oda telepítették le a királyi regösöket. A település birtokosának, a fent említett Regusnak (Regüs) azonban a 14. században nem voltak örökösei és akkor a falut a Nagy Lajos Loránd budai polgárnak adományozta.

Az oklevél részletesen felsorolja a falu szomszédjait: Pari, Palota és Hartyán, melyek a középkorban elpusztultak, de Palota és Szentmihály máig megmaradt és jelenleg Budapest pesti kerületeihez tartoznak. A kettő között virágzott egykor ez a jeles település, a királyi regösök központja, mely viszonylag közel volt a királyi palotához.