székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Nemhogy legfiatalabb, de legidősebb olvasónk se emlékezhet ilyenre. Arra, hogy Kína átlépi saját határát hadseregével. Évtizedekkel ezelőtt persze voltak lövöldözések az Usszuri folyó mentén a két kommunista óriás, a Szovjetunió és Kína között, de akkor a kínaiak a határ kínai oldaláról küldtek át robbanó vasárút vörös elvtársaiknak.
Kína eddig soha, semmilyen körülmények között nem lépte át határait haderejével – leszámítva az 1979-es kínai-vietnami háborút, amikor a kínai egységek néhány hétre hatoltak be vietnami területekre, miután Vietnam lerohanta Kambodzsát.
Most azonban valami igen nagyszabású terv bontakozik ki, amely egyszer és mindenkorra megkezdi átmozgatni az erőviszonyokat a világpolitika színterén.
A pakisztáni kormány ugyanis felkérte Pekinget, hogy az ország délnyugati partszakaszán fekvő Gvadar-ban építsen ki tengerészeti támaszpontot. Ami – pestiesen szólva – „nem semmi”.
Mindeddig a kínai vezetés szigorúan tartotta magát ahhoz, hogy semmi olyan lépést nem tesz, amivel elidegenítheti nemcsak az amerikai, de akár az indiai kormányt. Ezt Peking most megtette.
A globális gazdasági hatalommá vált Kína ezzel látványosan megkezdte kiépíteni globális katonai hatalmát is.
Az ezt ellenzőknek gyorsan feltesszük a kérdést: milyen szent könyvben olvasható, hogy a világon csak egyetlen hatalomnak vagy egyes hatalmaknak engedélyezhető határaikon túlra vetíteni katonai erejüket és fenntartani akár globális katonai támaszpont-hálózatra épülő jelenlétüket? A kérdést feltenni egyet jelent annak megválaszolásával: egyik „szent” könyvben sem. Aki pedig e terv nyilvánosságra kerülésével „hegemón” törekvéssel vádolná Kínát, visszakérdezünk: ha Kína határán túl kiépítendő egyetlen kínai tengerészeti támaszpont „hegemón” törekvésekre utal, hogyan jellemezzük az Egyesült Államok hatalmi politikáját, amely országnak harcászati támaszpontjai körülfonják Földünket?
De Pakisztán „tovább feszíti a húrt” a Kínával kiépített jó kapcsolatainak kiterjesztésében a katonai térfélre. A hagyományosan amerikai fegyvereket vásárló ország egyre gyorsabb ütemben fordul a sokkal olcsóbb fegyvereket és harcászati eszközöket gyártó kínai vállalatok felé. Akiknek pedig ez sem tetszik, idézhetjük azon mondásukat, amelyet más esetekben szegeznek mások fejének: a piac logikáját csak saját vesztünkre tudjuk felrúgni.
A régi tengerész üdvözletet idézve: Ahoy, fiúk!