A kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzését ígéri az orosz és a kínai elnök

2006. március 21. /ITAR-TASZSZ/Dpa/AFP/Reuters/AP/MTI/TibetPress

Oroszország és Kína politikai és gazdasági kötelékeinek szorosabbra fűzésére tett ígéretet kedden Pekingben Vlagyimir Putyin orosz és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, de az egyik leginkább várt kérdésben, a szibériai olajvezeték kínai leágazása ügyében nem történt előrelépés. Az orosz elnök helyi idő szerint kedden kora délelőtt érkezett a
kínai fővárosba kétnapos látogatásra, ahol kínai kollégájával
külpolitikai kérdésekről, valamint a két ország közötti gazdasági és
kereskedelmi együttműködésről tárgyal. A két vezető kevesebb mint
egy év leforgása alatt immár ötödik alkalommal találkozik egymással,
és a két, pár évtizede még ellenséges ország kapcsolatai megfigyelők
szerint ma jobbak, mint valaha.

A keddi tárgyalásokat követően a két elnök 15 oldalas
nyilatkozatot adott ki, megígérve, hogy szorosabbra fűzik országaik
kapcsolatait az energiaágazatban, a távközlésben, a szállításban és
más iparágakban, bár ennek pénzügyi részleteire nem tértek ki.
Putyin és Hu Csin-tao emellett megnyitja Oroszország évét Kínában,
amelyet 2007-ben Kína éve követ Oroszországban.

Közös nyilatkozatában a két elnök síkraszállt a tömegpusztító
fegyverek ellenőrzésének erősítése mellett, sürgették a közel-keleti
békefolyamat mielőbbi felújítását. Leszögezték, hogy az ENSZ-nek
nincs alternatívája a nemzetközi béke és biztonság biztosításában,
és hogy a világszervezet reformját széles konszenzus útján kell
megvalósítani.

Oroszország megerősítette, hogy csak egy Kínát ismer el,
amelynek Tajvan és Tibet elválaszthatatlan része. Moszkva és Peking
kölcsönösen támogatja egymást szuverenitásuk és területi épségük
védelmében - áll a nyilatkozatban. Megerősítették azt a korábbi
megállapodásukat, hogy közös határuk kijelölését két körzetben 2007
végéig be akarják fejezni, s elégedettségüknek adtak hangot a
munkálatok előrehaladása felett.

A tárgyalások lényeges részét képezi a gazdasági együttműködés
fejlesztése. Putyint kilencvenfős üzletember-küldöttség kíséri
Pekingben, amelyben jelen van az ipari és energiaügyi, valamint a
természeti források minisztere, továbbá a vezető orosz olaj- és
gázvállalat, a Rosznyefty és a Gazprom első embere. A két fél 15
megállapodást írt alá a kereskedelmi, energia- és pénzügyi
együttműködésről, vegyes vállalatok létesítéséről, a pénzmosás
elleni közös harcról.

Kína az orosz olaj és gáz, valamint az orosz hadiipar
legfontosabb vásárlója, Szuhoj repülőgépeket is vesz Oroszországtól,
nemcsak katonai, hanem polgári célokra is. A kétoldalú kereskedelem
értéke tavaly 29 milliárd dollárra rúgott, és a két kormány reményei
szerint ez az összeg 2010-ig a duplájára nő.

A szibériai olajvezeték kínai leágazása ügyében nem történt
előrelépés. Az oroszok Szibériából a Csendes-óceánig húzódó
olajvezeték építésére készülnek Japán és Kína felé, s Peking
sürgeti, hogy gyorsan készüljön el egy leágazás az északkeleti
Tacsingig (Daqing), tartva attól, hogy a japánoké lesz az elsőbbség.