A kaukázusi madzsarok

2011 január 27./barikad.hu/TibetPress

Az elmúlt néhány évben sok új adattal gazdagodott a magyar őstörténet kutatás. Nyitray Szabolcs történész jóvoltából elért hozzánk az a  szenzációs hír, hogy a mai Azerbajdzsánban léteztek madzsar nevű települések.

A fiatal magyar kutató előtt is többen foglalkoztak a kérdéssel,  de a témát a finnugristák mindig lesöpörték az asztalról, nehogy kiderüljön a magyarság valódi története.

A nagy elődök munkái

A magyar kutatók közül a 19. század végén Thúry József történész-turkológus közzétett egy tanulmányt a Századok című folyóiratban, ahol a szavárd magyarok nyomait kutatta a Kaukázusban. A korabeli források alapján a középkori udik között, a mai Garabag (nálunk Karabah) és Nyugat-Azerbajdzsán területén talált történeti forrásokat arra, hogy a Kaukázusban maradt őseink évszázadokon át szervezett, állami keretek között éltek. Már Thúry is felfigyelt a madzsar helynevekre, sőt a helyi forrásokban szereplő szevordi és szijavurdi neveket is a magyarokra vonatkoztatta. 1895-ben a Zichy Jenő vezette expedíción Szádeczky-Kardoss Lajos történész felfigyelt a Derbentnáme forrásra, amely a 6. század elején a mai Dagesztán területén említi Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar várost. Az expedíció feltárta a lehetséges magyar nyomokat a Kaukázusban, a közel harminc nyelven beszélő Bálint Gábor pedig a kabard nyelvet hasonlította össze a magyarral. Az 1980-as években Azerbajdzsánban is felfedezték e témát, ott legelőször Gejbullajev végzett kutatásokat a földrajzi nevek etnikai kapcsolatáról és ő sok helynév között megtalálta a madzsar falvakat. Ő egyértelműen a magyarokkal hozta ezen nevet kapcsolatba, sőt leírta, hogy a madzsarok a szabírokkal álltak kapcsolatban. Ezt a kutatást bővítette ki Mübariz Helilov régész és Nyitray Szabolcs magyar történész, akik erről egy monográfiát is megjelentettek. A madzsar nevű települések fontosságáról, illetve a Derbentnáme adatairól Haszan Haszanov volt magyarországi nagykövet is említést tett a nemrégen magyarul megjelent könyvében. A madzsar helynevek megléte és azoknak a magyarsággal való kapcsolata azt bizonyítja számunkra, hogy egykoron őseink egy része a Kaukázus bércein túl élt és őket, ahogyan a hun eredetű kazárokat is, az arab támadás kényszerítette északra, a Volga-torkolathoz, majd pedig a mai Ukrajna területére.

Magyar falvak?

Még sokan tudják azt Azerbajdzsánban, hogy egykoron léteztek Madzsar nevű falvak. Gejbullajev és Helilov a régi orosz térképéken még felfedezték a Madzsarjurt és Madzsar-Garaoglan neveket, melyek a szovjet időben eltűntek. Az azerbajdzsán történészek lehetségesnek tartják, hogy a szovjet időben azokat átnevezték, hogy a második világháborúban a Szovjetunióval ellenséges magyarok neve ne szerepeljen a térképeken. Ma az egyetlen nyom a Jevlah melletti Garaoglan falu, melynek elnevezése a régi Madzsar-Garaoglanból eredhet. Ezt a falut egyébként Nyitray 2009-ben meglátogatta. Sajnos, a szomszédos Kür-folyó folyamatos áradásai miatt a település többször változtatta helyét és a lakosok is kicserélődtek, ezért nincs régi adat arról, hogy a település eredetileg hol lehetett. A régi térképek és beszámolók alapján ezen települések felderítése és beazonosítása még várat magára.

OB