Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A Karakorum ősi emlékei

2011. augusztus 3./OB/TibetPress

Pakisztán északi, hegyvidéki területén, a Himalája nyugati láncain át már évezredekkel korábban is karavánok közlekedtek. Ez a terület ma az ország legféltettebb kincsei közé tartozik. Sajnos, az ősi kincseket most veszély fenyegeti, mert egy odatervezett víztározó megépítése örökre tönkreteheti az emberiség több ezer éves emlékeit.

 Pakisztán északi, hegyvidéki területén, a Himalája nyugati láncain át már évezredekkel korábban is karavánok közlekedtek. Ez a  terület ma az ország legféltettebb kincsei közé tartozik. Sajnos, az ősi kincseket most veszély fenyegeti, mert egy odatervezett  víztározó megépítése örökre tönkreteheti az emberiség több ezer éves emlékeit.  

Rajzok és feliratok
A szűk folyóvölgyekben utazók, hódítók, kereskedők és művészek fordultak meg. Sokan a pihenőhelyeken rajzokat és rövid feliratokat hagytak hátra. A napsütötte sziklák sima felülete alkalmas volt arra, hogy az arra járók különleges jeleket, tamgákat és feliratokat véssenek fel. Az eddigi felmérés alapján, harminc helyen összesen 50 ezer sziklarajz és körülbelül ötezer felirat található. Ezeknek a korát a német és a pakisztáni kutatók Kr. e. 8. évezred és a Kr. u. 16. század közé helyezik.  A 100 kilométer hosszan elnyúló ösvényen, az Indus-folyó partján leggyakrabban az indiai eredetű bráhmi, karosti írásra bukkantak, de arámi, szogd, sőt szír feliratokat is sikerült beazonosítani. Utóbbi a nesztoriánus kereszténység jelenlétét igazolta ezen a távoli helyen. 

Magyar érdem
Az akadémiai körök nem szívesen emlékeznek meg a nemzetközileg is elismert, kiváló magyar felfedezőkről, akik népük keleti gyökereit kutatták. Az ő romboló tevékenységüknek köszönhetően nem ismerjük Újfalvy Károly (1842-1904) munkásságát, pedig ő hívta fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a különleges karakorumi sziklarajzokra. Miután a mezőkövesdi születésű magyar kutató bölcsész diplomát szerzett Bonnban, elindult, hogy feltárja a magyarság rokonainak földrajzát és az ott élő népek életmódját. Nem titkolt célja volt, hogy tanulmányozza a közép-ázsiai türk népek nyelvét. 1880-ban nekivágott Közép-Ázsiának és útja során értékes földrajzi, néprajzi és embertani anyagot hozott haza. A tudományos megfigyeléseket előbb német, majd francia nyelven adta közre. A mű Franciaországban olyan nagy sikert aratott, hogy kutatásaiért 1878-ban elnyerte a Francia Becsületrendet. Idehaza azonban az akadémikusok még arra sem méltatták a szenzációs eredményeket, hogy azokat magyar nyelven közzétegyék.

Lecsapnak a németek
Újfalvy 1884-ben a mai Balisztán területén bukkant rá az ősi buddhista vésetekre. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Karakorum vidékén még sok felfedeznivaló akad. Sajnos, azonban a feltáró munkát nem magyar régészek és történészek, hanem németek végezték el, akik 1983. óta, a Karakorum országút 750 kilométeres szakaszának megnyitása után szinte folyamatosan tárják fel az ősi szkíta-hun civilizáció alkotásait. A kutatást a Heidelbergi Egyetem Bölcsészettudományi Kara a Gilgiti Régészeti Intézettel közösen végzi. 

Néhány különlegesség
A legkorábbi időből főleg vadászjelenetek és állatábrázolások maradtak fent, de a kutatók sok nemzetségjelre, tamgára is ráleltek. Külön fontosak az ott megtalált csodaszarvas ábrázolások. A magyar hagyomány mitikus állata nemcsak a korai rajzokon találhatók meg, hanem a buddhista ábrázolásokon is. A Csilas falu melletti sziklarajzon a nagy vallásalapító, Buddha körül nem gazellák, hanem szarvasok ülnek. Elképzelhető, hogy a szkíták szent állata volt a buddhizmus első jelképe?  Elképzelhető, hiszen ma ár egyre több kutató állítja, hogy a sakja nembeli Buddha maga is szkíta eredetű volt. A kutatók óriásokra és különleges lényekre bukkantak, melyekről a környékbeli történetek is regélnek. A vésetek között megtaláljuk az ősi szkíta napimádat jeleit is.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb