Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A hurrik városai

2011. július 15./OB/TibetPress


Észak-Mezopotámia ősi városai közül sok hurri város romjait tárták már fel a régészek. Az ősi, bronzkori nép különleges kultúrája és hitvilága nagy  hatást gyakorolt az egész ókori Közel-Keletre. Jelenleg három ország osztozik ezen az ősi civilizációs örökségen.

Ősi nyomok

Irak északi részén, Kirkut várostól délnyugatra, 13 mérföldre, Jorgan tepe dombon a régészek egy hatalmas város nyomait tárták fel még az 1920-30-as években. A város már a hurrik előtt is létezhetett, hiszen a Kr. e. 4. évezred második feléből is kerültek elő leletek. A Kr. e. 3. évezred közepétől a területet a sumérok és akkádok vették birtokukba, akik ékírásos tábláikon Gaszurnak emlegetik. Amikor a hurrik a Kr. e. 3. évezred második felében a Kaukázusból kiindulva elfoglalták a térséget, akkor birtokukba vették ezt az erősséget és a fontos központot Nuzira keresztelték át. A város az ő idejükben hatalmassá nőtt. A hurrik többsége megmaradt eredeti foglalkozásánál, megművelte a termékeny folyóvízi szántókat, emellett állatokat tenyésztett. A városokba tömörültek viszont különleges kultúrát alakítottak ki és monumentális építkezéseikkel kivívták szomszédjaik elismerését. A Nuziban megtalált kormányzói palota több mint száz szobából állt és majdnem minden szoba falát freskókkal díszítették. Az épületeken belül már vízöblítéses toalett működött, amit talán az Indus-völgyi civilizáció népeitől vettek át. A településen álló templomokat is hasonlóan dekorálták, de ott még a régészek faburkolatok nyomait is feltárták. A város fontosságára húszezer ékírásos, akkád írással íródott agyagtábla utal, mely megörökítette a fontos kereskedelmi megállapodásokat, de az emlékek betekintést engednek a hurrik társadalmi életébe is.

Természetes életmód

A hurriknak is megvoltak a nagy közigazgatási központjai: Arrapa, Harran, Kahat, Nuzi, Taidu és Vasukanni. Ezek a városok feladatkörükben eltértek a mezopotámiai és az egyiptomi városokétól, a lovas nép ugyanis nem érzete jól magát a fallal körülvett városokban, inkább a vidékies területeket kedvelte. A Zagrosz-hegységből a Kabur-folyóig terjedő hurri civilizációs központon ma három ország, Törökország, Szíria és Irak osztozik.

Az északi nép

A városban nagyon sok agyagtábla került elő, melyből megismerhetővé vált a hurri nyelv. Sajnos ezeket a nyelvemlékeket a magyar nyelvészek nem tanulmányozták át, holott azokban akár magyar őstörténeti szempontból is érdekes adatok tárulhatnának fel. A külföldi nyelvészek szerint az északi népek különleges, agglutináló nyelvet beszéltek, de megfejtésével elég sok bajuk akadt. Az indoeurópai elmélet hívei inkább ismeretlen eredetűnek vélik az emlékeket, pusztán azért, mert nem tudták besorolni maguk közé. I.J. Gelb és E. A. Speiser azt állapították meg, hogy a térségben a szubartui nyelvi szubsztrátum volt az alap és erre telepedett rá a szintén agglutináló hurri. Korábban már többen kimutatták a hurri nyelv kapcsolatát a Közép-Ázsiából Dél-Indiába vándorolt dravidával, ami alapján a Folyóvölgybe érkezett törzseket elő-szkítáknak tekinthetjük.  I.M. Diakonoff, S. Strosin szerint a hurri, a hettita és az urartu nyelv az északkeleti-kaukázusi – vagyis szintén szkíta utód - nyelvekkel - áll kapcsoltban.

 Fejlett technológia

A hurrik híres fémművesek voltak. A sumérok is tőlük vették át a rézre vonatkozó szakkifejezéseket és egyes technikai megoldásokat. Valószínűleg régi szállásterületünkön, a Kaukázusban kiaknázták a gazdag félelelőhelyeket. Nemcsak ebben az iparágban, hanem például a lótenyésztésben is kiválóak voltak, sőt ők honosították meg ezeket a csodás állatokat Mezopotámiában. A Szíria és Törökország között elterülő Kabur-völgy lehetett a hurri fémművességi központ, ahonnan messzi földre, még Egyiptomba is szállítottak bronz, valamint nemesfém tárgyakat. A hurrik zenében is önállót alkottak. Az Ugaritban megtalált hurri szövegek között maradt meg az első lejegyzett zenemű kottája, melyet Kr. e. 1400-ra datáltak a kutatók. A töredékes táblák között megtaláljuk Tapsihuni, Puhijana, Urhija és Ammija zeneszerzők nevét. 

Hitvilági kapcsolatok

A hurrik nagy hatást gyakoroltak a hettita, valamint a közel-keleti népek hitvilágára, kivételt képez ez alól Dél-Mezopotámia és Egyiptom. A vallástörténészek szerint a szíriai területen elterjedt Bál isten kultusz a hurri Tesub vízisten nyomán alakult ki. A hurriknál a Napistennőt Hebatnak hívták, Saruma pedig az ő fia volt. Más kultúrákban az ősi Földanya imádata társult hozzá. A Napistent Simeginek nevezték. Az asszír Istár, a hurri Sauska gyógyító isten kultuszából fejlődhetett ki. Mitra és Varuna neve szintén megtalálható náluk. Ezt a nyugati kutatók védikus hatásnak vélték, holott inkább az a valószínű, hogy a hasonlóságok az ősi, hurri-dravida közös múlt emlékét őrzik, az árják pedig csak beemelték őket az istenek közé. 

 


 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb