„A Dalai Láma méltatlan vallási vezetőnek”

Xinhua/China Daily (a kínai kormány hivatalos lapja, és a kommunista párt szócsöve) – 2006. szeptember 19.

Egy vezető hivatalnok véleménye szerint a Dalai Láma olyan tevékenységekben vesz részt, melyek nem kapcsolódnak a valláshoz, és ezek méltatlanná teszik őt a vallási vezetői címre.

A Dalai Láma kétségtelenül Tibet szellemi vezetője volt mielőtt 1959-ben elmenekült az országból, de jelen tevékenysége „nem méltó” egy „vallási vezetőhöz” – jelentette ki Zhang Qingli – a Tibeti Autonóm Tartomány pártfőtitkára – egy német hetilapnak, a Spiegelnek adott interjújában múlt hónapban.

Az interjú kínai változatát vasárnap közölték a Globe Biweekly legutóbbi számában. Zhang különböző példákkal támasztotta alá véleményét: a Dalai Láma fegyveres felkelést szervezett az ötvenes évek végén a központi kormányzat ellen, amely megbukott, és társadalmi zavargásokat keltett Lhászában a nyolcvanas évek végén.

Zhang emlékeztetett arra, hogy a Dalai Lámát, mint vezetőt 1951-ben, Tibet békés felszabadítása után a Kínai Nemzeti Népgyűlésbe választották, továbbá 1956-ban a Tibeti Autonóm Tartomány előkészítő bizottságának elnökévé jelölték.

„Ezek a kinevezések is mutatják, hogy a központi kormány teljes mértékben támogatja a szabad vallásgyakorlást Tibetben” – tette hozzá Zhang. „Azonban a Dalai Láma viselkedése azt mutatja, hogy nem szereti hazáját.”

Zhang továbbá megerősítette, hogy Tibeti Autonóm Tartomány a Dalai Láma otthona, de Kína a szülőhazája.

„Hogyan lehetséges az, hogy valaki nem szereti a szülőhazáját?” – vetette fel a kérdést, hivatkozva egy régi kínai mondásra, mely így hangzik: „Egyetlen kutya sem látja saját óljában a nyomort, és a fiú sosem nevezné saját anyját rútnak.”

Ez év közepéig a Dalai Láma 312 „hivatalos látogatást” tett más országokba és tartományokba, ez átlagosan hat látogatás évente, míg tavaly 12 külföldi utazást tett – mondta el Zhang. „Ezeknek a hivatalos látogatásoknak az a célja, hogy Őszentsége szövetkezzen a Kína-ellenes erőkkel, és nyilvánosságra hozza szeparatista meggyőződését, amely élesen szemben áll a vallásgyakorlással.”

Zhang továbbá azt is elmondta, hogy a központi kormány a hagyományos tibeti gyakorlatot fogja követni a Dalai Láma kiválasztásánál – egy arany urnából húzzák majd ki a nevet.

A hivatalnok azt is megerősítette, hogy a tibetiek teljes vallásszabadságot élveznek, és a helyi vallási közösségek autonómiát kaptak a vallási ügyekben. Azonban Kínában a vallási tevékenységeknek összhangban kell lenniük a joggal, és semmilyen külföldi behatás nem megengedett.

Zhang elutasította azt a híresztelést, hogy a kínai kormány nukleáris fegyvereket telepített volna Tibetbe. „Biztosíthatom, hogy semmilyen nukleáris fegyvert vagy gyárat nem telepítettünk az autonóm tartományba.”

Továbbá a párttitkár azt is említette, hogy a Qinghai-Tibet vasútvonal – melyet köztudottan csodának tartanak a fennsíkon – mutatja a központi kormány azon szándékát, hogy javítani szeretné a tibetiek életkörülményeit.