A Dalai Láma még mindig kellő befolyással rendelkezik, hogy összezavarja Kínát

The Age, Isabel Hilton – 2006. augusztus 24. World Tibet Network News: http://www.tibet.ca

Az első repedések megjelenése a Qinghai-Tibet vasútvonal betonalapzatán és hídjain, alig pár héttel a diadalmas és gondosan megszervezett július 1-jei (a Kínai Kommunista Párt 85. születésnapja) átadás után, nem az első és egyetlen jele volt annak, hogy Kína Tibet-politikájával nincs minden rendben.

A repedések valószínűleg a tibeti fennsík instabil földtani szerkezetének köszönhetőek. Ugyanilyen elkeserítő Peking számára a tibeti politikai életben végbement eltolódás, mely a Tibet és Kína közötti egységről és harmóniáról szóló hivatalos kínai beszámolók tekintetében okoz töréseket.

Több hónapig elszórt felkelések zajlottak. Múlt év novemberében a Tibet belsejében található Drepung-kolostor szerzetesei ülősztrájkot tartottak a „hazafias oktatás” ellen, melyet a kormánypropaganda erőltet. A tüntetés híre eljutott más ismertebb, környékbeli kolostorokba is.

Később, január folyamán egy Indiában tartott vallási előadáson a száműzött Dalai Láma felszólította a tibetieket, hogy ne viseljenek állati bőröket, hogy ezzel is óvják a kihalás szélén álló állatokat.
Az eredmény drámai volt: Lhászától Gansuig gyülekeztek a tibetiek, és nyilvános szőrmeégetéseket tartottak.

Szembesülve a Dalai Láma szakadatlan befolyásával, a kormány megvádolta Őszentségét, hogy támogatja a „társadalmi zavargásokat”, és bizarr módon reagált: szőrme-párti kampányt indított, melyben televíziós műsorvezetőket kért fel, hogy viseljenek bundát.

Május végén az új, keményvonalas párttitkár, Zhang Qingli Lhászába érkezésekor ismét kampány vette kezdetét a Dalai Láma befolyása ellen, a vallásgyakorlás feletti szigorúbb ellenőrzés révén. Zhang bejelentette, hogy a Kommunista Párt „halálig tartó küzdelemben” áll a Dalai Lámával.

A kampány újabb erőre kapott Lhászában, mikor közeledett a vasútvonal átadásának napja. Július közepén a Qinghai-i Kumbum kolostorban szokatlanul nagy számban spontán csoportosulásba kezdtek az emberek. Mint mondták, azért jöttek, mert a Dalai Lámát várják. Közelgő érkezésének híre végigsöpört a tartományon, és rendkívüli, a kormány számára pedig félelmetes hatást fejtett ki. A kínai hatóságok lassú szemléletváltáson mennek keresztül a száműzött tibeti vallási vezetőt illetően, azonban nem siettetik mielőbbi visszatérését.

És az ő szemszögükből nézve jó, ha óvatosak. Ha a vallási vezető – aki 1959-ben hagyta el Tibetet – visszatérésének puszta híre továbbra is több ezer hívőt hoz lázba, akkor a több évtizedes kínai propagandának nem sikerült a Dalai Láma befolyásának gyökerestül való kiirtása.