A Dalai Láma eljött a magyarokhoz

2010. szeptember 22./Magyar Jelen/TibetPress

2010. szeptember 16.
Tíz esztendő után szeptember 17-én látogat ismét hazánkba a világ egyik legnépszerűbb és legkiemelkedőbb spirituális vezetője, a kínai kommunista állam által megszállás alatt tartott Tibet vallási és politikai uralkodója, a Dalai Láma. Egészen pontosan, a neve Tenzin Gyatso, (Gyaco) Őszentsége a XIV. Dalai Láma. Az idei látogatása sorrendben a hetedik, s az eredeti tervek szerint nem csupán a megcsonkított Magyarországra, hanem Erdélybe is ellátogatott volna Őszentsége, hogy lerója tiszteletét Kőrösi Csoma Sándor székelyföldi szülőháza előtt. A XVIII. században született székely-magyar keletkutató alkotta meg a világ első tibeti-szanszkrit-angol szótárát, s mindmáig Európában az első tibetológusnak számít. Sajnos a Dalai Láma erdélyi útja ezúttal elmarad, szeptember 18-án és 19-én azonban Budapesten a Papp László Sportarénában részesülhetnek az érdeklődők a spirituális vezető szellemi tanításában. Lapunk megtudta, hogy már hetekkel ezelőtt elkelt mind a 24 ezer jegy, ezért a szervezők az előadásokat interneten is elérhetővé teszik.

Már Kőrösi Csoma Sándor is a „világ tetején”, Tibetben kereste a magyarok őseinek nyomait, de az évszázadok óta a spiritualitás központjának tartott magashegyi vidéken kutatták Hitler tudósai az árják származáshelyét is. Megannyi legenda, számtalan történet kötődik a Dalai Lámához. Filmfelvételek bizonyítják, hogy 2006-ban Őszentsége megáldotta a magyar zászlót, s tisztelgő üzenetet küldött népünknek. Makacsul tartja magát a magyar nemzeti oldalon az az állítás is, hogy a Dalai Láma a legutolsó látogatása során kijelentette, hogy a Föld szívcsakrája Magyarországon van. Tény, hogy sokan (főleg az ezotériával foglalkozók közül) vallják, hogy a Pilis és azon belül is a Dobogókő a Föld szívcsakrája, ahová a tibeti lámák rendszeresen ellátogatnak. Utánajártunk ezen állítások valóságtartalmának is, amikor a Dalai Láma magyarországi meghívásának kezdeményezőjével, a Tibetet Segítő Társaság, a Shambhala vezetőjével, Hendrey Tiborral beszélgettünk.

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy ki az a Dalai Láma?
Egy intézményrendszer, Tibet uralkodója, egyben spirituális vezetője. Különösen most, amikor a Pancsen Láma nincs meg (a XI. Pancsen Lámát a kínai hatóságok 5 éves korában, 1995-ben családjával együtt elrabolták. Gedün Csöki Nyima holléte azóta is ismeretlen – a szerk.), különösen nagy a jelentősége. Normális helyzetben a Pancsen Láma a szellemi, a Dalai Láma pedig a világi vezető. Manapság mindkét feladat a Dalai Lámára hárul, de az biztos, hogy ő Tibet uralkodója. Persze, ettől a Dalai Láma is spirituális, de ő tulajdonképpen Tibet királya.

A Dalai Lámákat az újraszületés rendszere alapján találják meg, tehát nem demokratikusan választják. Ez hogyan történik pontosan?
A reinkarnáció elve azon alapszik, hogy az érzőlények lelke, tudata valamilyen esszenciális formában tovább öröklődik. Ez mindenkire vonatkozik. A legtöbb ember nem tudatosan születik újra. A nagy, tanító lámák viszont tudatosan születnek újra azért, hogy az érzőlények fájdalmát enyhítsék, sok tanítást adhassanak a megvilágosodás érdekében. A Dalai Láma még életében ad bizonyos utasításokat, álmokat, meglátásokat magyaráz, hogy az ő következő reinkarnálódását hol lehet felfedezni. Miután eltávozott, egy keresőbizottság áll fel lámákból, de ezt még megelőzi a necsungi jós (Tibetben az állami jós egy szakrális poszt) véleménye, aki jóslatokból, álmokból, látomásokból tovább élesíti a képet, valamint vannak szent jelek, írások, mantrák, s mindezeket összevéve kezdik el keresni az új Lámát. Ekkor már annyira pontos a kép, hogy kialakul, hogy földrajzilag merre kell keresni, merre néz a ház ajtaja és hogyan hívják a kisfiút. Ennek alapján elkezdenek szelektálni, s amikor már annyira szűkült a kör, hogy csak pár kis jelölt marad, akkor eléjük teszik az előző Dalai Láma személyes tárgyait, de összekeverve olyanokkal, amelyek nem az övé voltak. A jelölt gyermekeknek ki kell választani hiba nélkül az előző Dalai Láma tárgyait. Így találják meg a reinkarnálódott Dalai  Lámát.

Milyen Tibet és a Kínai Népköztársaság viszonya?
Mivel egymással szomszédos népek, az évszázadok során mindig voltak a két ország között villongások, hódítási hadjáratok, például 773-ban Triszong Decen a második tibeti tankirály elfoglalta Csangant, az akkori kínai fővárost. A középkori mongol kán uralma alatt lévő Kína is szerette volna okkupálni Tibetet, de akkoriban még tiszteletben tartották egymás kultúráját, értékét, hagyományát, vallását. A Dalai Láma címet például a mongol Altan kán adományozta Szönam Gyacónak , s azóta létezik a dalai lámák intézménye. A kommunista Mao Ce-tung óta eszmélt rá Kína, hogy neki mindenképpen szüksége van Tibetre, ettől durvult el igazán a helyzet. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után Tibet sorsa megpecsételődött. Kezdetben csak beszivárogtak a kínaiak, ami először még nem is volt feltűnő, tudniillik a két ország között nem volt soha éles határvonal. 1959-ben odáig fajult a helyzet, hogy a kínai cselszövések miatt a Dalai Lámának több tízezer tibetivel együtt el kellett menekülnie Tibetből. Ekkor költözött száműzetésbe Dharamszalába (India északi részén található, a történelmi Tibet területén – a szerk.), ekkor telepedett ott le az egész tibeti menekült kormányzati adminisztráció is.

Mekkora Tibet területe? Mit kell tudni a tibeti népről?
Nagyon laza hasonlattal a történelmi  Tibetet a történelmi Magyarországhoz hasonlíthatnám, mert a mai határok hasonlóképpen nem esnek egybe az ősi határokkal. Csak éppen több mint hússzor nagyobb hazánknál. Ma körülbelül hatmillió tibeti él a történelmi-Tibet területén, de magában a Kínához tartozó Tibeti Autonóm Tartományban mindössze 2-3 millió. Ez még a kisebbik baj, a nagyobb, hogy többszörös kínai han népcsoporthoz tartozó ember él ugyanitt, s ez a taktika a legnagyobb veszély, mert pár generáció alatt teljesen megváltoztatja a népességet.

Ezt az etnikai tisztogatást ismerjük mi is itt a Kárpát-medencében. Az elszakított területeken különösen a nagyvárosokban volt sikeres ez a fajta népességcsere. Lhászával, a tibeti fővárossal mi a helyzet?
Ott még rosszabb. Azelőtt ez egy kisváros volt, most pedig többszázezres nagyváros, ahol az utcán többnyire kínai arcot lehet látni. Ott található Tibet egykori közigazgatási központja, valamint a mindenkori Dalai Lámák székhelye, a Potala-palota, de ez ma múzeumként működik. A Dalai Lámát minden szakrális rangjától és helyétől megfosztották, csak a turisták kedvéért van nyitva. Lhászában minden kínaiul van kiírva, s adókedvezménnyel vonzzák oda a kínaiakat, miközben a tibetieket csak rabszolgamunkára veszik fel.

A tibeti nyelv megmaradt?
Tanítják kisiskolásoknak, de csak pár évig. Utána a kínai nyelv lesz az uralkodó az oktatásban is, s aki nem tanulja meg az anyaország nyelvét, az nem tud érvényesülni. Többféleképpen korlátozzák a tibeti nyelvet. Az emigráns tibetiek sem nagyon beszélik már az anyanyelvüket, mert nincs módjuk megtanulni, ez pedig azt fogja eredményezni pár évtizeden belül, hogy nagyon kevesen fogják beszélni a nyelvet, s ezzel a nemzeti kohézió is meggyengül.

Mi az oka annak, hogy Tibetre és a Dalai Lámára az egész világ figyel? Miért tekintik olyan sokan spirituális központnak?
Sokan vágyakoznak oda és sokan figyelnek rá, ez tény. Szerintem ennek több oka van, ez egy összetett kérdés. Egy kicsit csalódtak az emberek a kereszténységben, nem igazán oldja meg azokat a lelki és tudati problémákat, amikkel egy csomó ember küzd. Ennek sok oka lehet, ebbe most ne menjünk bele, nyilván lehet taglalni, hogy egy vallás hogyan tudja évezredeken át kondícióban tartani magát és hogyan tud megfelelően hatni. A másik ok szerintem, hogy a háború utáni időszak nehéz világába betört a beatkorszak és a hippi korszak, amely Ázsiából indult. Éppen ebben az időszakban menekült el a Dalai Láma Tibetből, s ezzel a meneküléssel odavonzott sok embert, aki erre fogékony volt. Továbbá rengeteg láma kényszerült száműzetésbe, s ezek mind valahol kolóniákat alakítottak, hirdették a tant. De talán a legerősebb ok az, hogy maga a buddhizmus egy igen jól használható tradíció. A buddhizmus ugyanis nem csupán egy vallás, hanem egy életfilozófia is egyben, s ilyen értelemben sok ember különböző szinten tud belekapcsolódni és valamit mindenkinek mond és használható. A buddhizmus a születésünktől a halálunkig, de hogyha még a Halottaskönyvet is figyelembe vesszük, akkor még az újraszületésünkig is egy teljes programot nyújt az embernek, hogy miként éli meg a dolgait, hogyan fejleszti a tudatát és milyen állapotba jut el. S ez úgy tűnik, működik, persze azért minden tradíció nehéz a megvalósítás szintjén. És végül, de nem utolsósorban beszéljünk a Dalai Láma személyéről, aki egy nagyon karizmatikus, autentikus, hiteles személy, aki politikus és közéleti ember, egy király, egy elűzött uralkodó, aki ötven éve ezen a poszton van. S ez az ember, ellentétben más politikusokkal, nem hazudott, nem lopott, nem csalt, azokat az értékeket hirdeti, amit ő képvisel is az életben. S ezeket az értékeket bele tudja szőni a napi politikába, tehát nem választja külön a spirituális, vallási életet a hétköznapoktól, hanem ezek igenis összetartoznak, összefüggő elemek. Nem lehet azt mondani, hogy a vallást válasszuk külön, mi csináljuk a magunk dolgát, s aki akar, elmegy templomba. Nem lehet ezt mondani, mert közben az ember lelkülete és tudatállapota tönkremegy.

A Dalai Lámának egyébként lehet családja?
Nem lehet felesége ugyanis szerzetesi fogadalmat tett. Tibetben több buddhista vonal van, olyan láma is van, akinek lehet és van is felesége, gyermekei, de a szerzetesi fogadalom ezt nem teszi lehetővé a Dalai Lámának.

Térjünk rá Magyarországra. Ön buddhista?
Én a hetvenes években egy jól menő üzletember voltam, mindenem megvolt, de valami mégis hiányzott. Elkezdtem a spirituális grádics minden lépcsőjét végigjárni és eljutottam a buddhizmushoz. Azt gondolom, hogy ez a hagyomány jelenleg talán használhatóbb, mint a kereszténység, de semmiképpen nem több. Ahhoz tudom hasonlítani, hogy a hagyományok, vallások egy széttöredezett tükör darabjai, s az a kérdés, hogy mennyit tud ebből az ember összerakni. Mennyire tud belenézni, hogy megnézze önmagát. Ha kevés tükördarab van, abban nem látja saját magát, mert elveszett, eltűnt. A buddhizmusnál van meg viszonylag a legtöbb tükördarab, abból lehet a legjobb képet kialakítani. Kell spirituális életet élni, mert különben nagyon nagy baj van. Ezt látjuk is. Ilyen alapon kezdtem tehát a buddhizmussal foglalkozni, ez kb. húsz éve volt, ekkor már a buddhista főiskolára jártam, amit el is végeztem. Ekkoriban járt a Dalai Láma Magyarországon, s valahogy megtaláltak és megkérdeztek, hogy nincs-e kedvem Tibetet Segítő Társaságot csinálni. Elvállaltam, s elkezdtünk dolgozni. A mi munkánk – ellentétben a nyugatiakkal, ahol ún. emberjogi aktivisták dolgoznak – két irányú volt, mi ugyanis szellemi úton járunk és mellette, mint gyakorlat  foglalkozunk Tibet problémáival is. Komolyan próbáljuk venni azt, amit csinálunk, és mindezt spirituális úton.

Ön járt már Tibetben?
Nem. A dolgok nem azon múlnak, hogy valaki elmegy és hazajön, s azt mondja, hogy iszonyú jó volt, hanem azon múlnak, hogy itt, ebben a helyzetben észrevegye, hogy milyen úton kell járnia, észrevegye saját tudatát.. Ehhez nem kell Tibetbe menni.

A kínai titkosszolgálat gondolom számon tartja Önöket. Volt ennek már valami jele?
Bőven! És nemcsak engem figyelnek, hanem mindenkit, aki kimegy március 10-én (ezen a napon űzték el a Dalai Lámát, ezért minden évben március 10-én tüntetnek a kínai nagykövetségek előtt – a szerk.) demonstrálni. Amikor tüntetés van a kínai külképviselet előtt, akkor a kínai titkosszolgálat mindenkit kamerával rögzít és igyekszik beazonosítani. Hallottam már olyanról, aki emiatt nem kapott vízumot. Egyébként járt már itt az irodánkban a kínai nagykövet is, s személyesen kért engem arra, hogy hagyjuk abba a tevékenységünket, fejezzük be ezt a „butaságot”, mert nem ismerjük a kínai történelmet, de ő számos kiadványt tudna nekünk adni, sőt meghív minket Tibetbe, megmutatja nekünk a valóságot, a Dalai Lámának pedig ne higgyünk, mert az rendszerint hazudik…

Tehát a szokásos… Gondolom, ha elment volna, az államvezetés szervezetten, buszokkal szállított volna Ön elé „boldog” tibetieket…
A meghívást nem fogadtam el, nyilván nem azt nézhetném meg, amit szeretnék.

Mi az igazság abból a Pilis vonatkozásában az interneten is olvasható történetből, hogy a Dalai Láma kijelentette, a Föld szívcsakrája Magyarországon található?
A Dalai Láma eddig hétszer járt Magyarországon, ebből én öt alkalommal mindig ott voltam a szervezés körül, vagy mint társmeghívó, vagy mint meghívó, vagy mint segítő szervező. A Dalai Láma valóban járt Dobogókőn, pont akkor, amikor Paskai bíboros leányfalui vendégházában szállt meg. A Dalai Láma azonban olyat nem mondott, hogy ott van a Föld szívcsakrája. Azért nem is mondhatott volna, mert a buddhista filozófia szerint ilyen nem is létezik. Vannak természetesen szent helyek, amelyek akár aposztrofálhatók úgy is, mint a Föld valamilyen szívcsakrája. A buddhizmus leginkább arról szól, hogy a Földnek bármilyen kinevezett szívcsakrája ott lehet csak, ahol „én vagyok”.  Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a Pilisnek nagyon komoly erőtere van, s abban is biztos vagyok, hogy szakrális hely, különösen Dobogókő és környéke. Egészen bizonyos, hogyha ezt évezredeken keresztül állították, akkor az nem lehet pusztán egy babona. A Pilis szakrális jelentőségéből semmit nem von le az a tény, hogy a Dalai Láma a szájával ezt így konkrétan nem mondta ki. Felesleges és értelmetlen ebbe a Dalai Lámát belevonni és olyan szavakat adni a szájába, amelyek lehet, hogy elhangzottak külön-külön, csak így egyben nem.

A Dalai Láma mostani látogatásáról mit lehet tudni?
A Tibetet Segítő Társaság már 2006-ban kezdeményezte a meghívását, hiszen rengeteg ember szinte követelte, hogy hívjuk meg, mert szerették volna látni, meghallgatni a tanításait, vallástól függetlenül is. Érzik, hogy egy olyan ember, akiben meg lehet bízni, akire érdemes odafigyelni. Nagyon sokan szeretik a Dalai Lámát. Akkoriban azonban Őszentsége megbetegedett, aztán jöttek a tibeti zavargások, aztán az Olimpia, tehát csúszott az érkezés, végül idénre realizálódott. Mi, tehát a Tibetet Segítő Társaság a kezdeményező meghívó, amelyhez csatlakozott több magyarországi buddhista egyház. Ilyenkor ez a szokás, hogy abból az érdemből, ami a Dalai Láma látogatása körül kialakul, abból több buddhizmussal foglalkozó szervezet részesüljön.

Honnan érkezik, hol él most a Dalai Láma?
Nagyjából fél évet Dharamszalában van, ott Indiában vannak a tibeti menekültek. Fél évet pedig járja a világot, utazik. Ott építettek olyan templomokat is, amiket a kínaiak leromboltak, ott működik a száműzetésben lévő tibeti kormány is.

Mi lesz a Dalai Láma programja Magyarországon?
Szeptember 18-án és 19-én Budapesten a Papp László Sportarénában tart buddhista tanítást és beavatást, valamint vasárnap délután lesz egy úgynevezett „public talk”, vagyis nyilvános beszéd. Ez általában egy erkölcs-etikai beszéd, ahol a világ problémáiról beszél, illetve arról, hogyan lehet ebből a bajból kimászni, úgy, hogy az ember közben szeretetteljes, együttérző maradjon, s mindezt erőszakmentesen tegye. Ezek nagyjából a Dalai Láma kulcsszavai , amelyek köré az ő filozófiája, tanai épülnek, s amelyek egyébként megegyeznek a buddhista alaptanításokkal, de hozzá kell tennem, hogy valamennyi vallás alaptanításaival is.

Elképedve hallottam, hogy Demszky Gábor, leköszönő főpolgármester még kihasználva az alkalmat, díszpolgári címet kíván adományozni a Dalai Lámának, itt tartózkodása alkalmával. Hogyan kerülhetett erre sor?
Demszky főpolgármester úr mindig is nyitott volt a tibeti ügy irányában. A Tibetet Segítő Társaság vetette fel a díszpolgári cím kérdését (és szerencsére a főpolgármester úrnál nyitott fülekre talált), hogy Őszentsége díszpolgári címet kapjon. Ezt a fővárosi közgyűlés egyhangúlag megszavazta. Így szombaton a városházán a Dalai Láma átveheti a díszpolgársággal járó oklevelet, ez mindenképpen a főpolgármester érdeme, ezzel Budapest is belép azon városok sorába, amelyek hasonló címet adományoztak Őszentségének. Párizsban, Rómában, Velencében, Varsóban és Prágában kapott hasonló rangot.
Toroczkai László/Magyar Jelen