Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A CIA felvitt két kiló plutóniumot a himalája egyik csúcsára, és elvesztette

2017. szeptember 27./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

1965-ben a világ legfurcsább hegymászó expedíciója indult a Himalája 16. legmagasabb csúcsa, a 7816 méter magas Nanda Devi meghódítására. A csúcsot addig összesen három alkalommal sikerült elérni, és a hegy több áldozatot szedett addigra a sikertelen, sőt, a sikeres expedíciók tagjai közül is. Szóval a Nanda Devi különlegesen nehéz célpontnak számított.

Pláne, hogy a '65-ös expedíciót az amerikai hírszerzés, a CIA szervezte, és a szokásos hegymászó felszereléseken kívül titkos küldetésként egy csomó műszert és kémfelszerelést vittek magukkal a hegymászók. A cél az volt, hogy a hegycsúcson egy automata kémállomást rendezzenek be, ami a kínai kísérleti atomrobbantások helyszínét figyeli. Az állomás energiaellátását egy mini reaktor és öt plutóniumrúd szolgáltatta volna, így összesen két kiló radioaktív anyaggal indultak a csúcstámadásra a CIA által összeválogatott és kiképzett hegymászók.

Meredeken hangzik a terv, és elég csúnyán be is csődölt.

A kémállomásra azért lett volna szükség, mert 1964-ben Kína végrehajtotta az első kísérleti atomrakéta-tesztjét, és ez meglehetős pánikot okozott a Fehér Házban. Egyrészt azért, mert az amerikai kémek jelentései alapján úgy gondolták, hogy a kínaiak még évekre vannak ettől az áttöréstől, másrészt éppen kezdett felpörögni a vietnami háború, harmadrészt még elég élénk volt a kubai rakétaválság emléke - vagyis az amerikaiaknak úgy hiányzott a kínai atomrakéta-program, mint púp a hátukra.

A helyzetet nehezítette, hogy a kínai rakétateszteket extrém nehéz volt megfigyelni. A kínaiak ügyesen választottak hozzá helyszínt, benn az ország közepén, jó pár száz kilométerre északra a Himalájától. A műholdak akkoriban még nem voltak elég fejlettek, a kémrepülők bevetése túl kockázatos lett volna, a földi bázisú szenzorokat meg déli irányból 8000 méteres falként blokkolta a Himalája. A többi irányból meg ugye sok ezer kilométeren át kínai és szovjet terület következett, ahová elég macerás lett volna az amerikaiaknak megfigyelőbázist telepíteni.

 

A CIA ötlete tulajdonképpen logikus volt: ki kell nézni egy csúcsot a Himalájában, ahonnan a műszerek rálátnak a potenciális kínai rakétateszt-helyszínekre, és oda telepíteni a kémállomást. Ehhez a Nanda Devi ideális helyszínnek tűnt: indiai területen fekszik, India pedig egyrészt amerikai szövetséges, másrészt a kínai atomrakéták miatt szintén elég ideges volt.

A 12 tagú hegymászó csapat nagyjából 350 méterre közelítette meg a csúcsot, amikor a sűrű hóesés miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Az expedíció vezetője, Mohan Singh Kohli úgy döntött, hogy a kémfelszereléseket nem viszik vissza magukkal, hanem egy sziklahasadékban hagyják, hogy aztán a következő expedíciónak már csak az utolsó szakaszon kelljen cipelni a több mint húsz kilónyi cuccot. Nyilván kitalálják, mit talált a helyszínen a következő tavasszal érkező második számú CIA-hegymászó társaság: semmit. Még a sziklahasadék sem volt meg, valószínűleg elvitte egy földcsuszamlás a műszerekkel és a plutóniummal együtt. Ez pedig rémisztő lehetőségek egész sorát vetette fel. Mi lesz, ha valaki megtalálja a plutóniumot? Mi lesz, ha olyasvalaki találja meg, aki tudja is, hogy mi az? Mi lesz, ha a radioaktív anyag belekerül a folyóvizekbe, és onnan eljut akár a Gangeszig?
A Nanda Devi környékét lezárták, és sorra indultak a Geiger-Müller számlálóval felszerelt expedíciók, illetve speciális helikopterek a plutónium felkutatására - mindhiába. A hegy környéke egészen 1974-ig le volt zárva a normál hegymászók elől, de a radioaktív anyagot sosem sikerült megtalálni. (Persze az is lehet hogy igen, de a CIA-nek ezt jobban sikerült eltitkolnia, mint a történet többi részét.)

A himalájai kémállomást egyébként 1967-ben mégis megépítették az egyik szomszédos hegy, a Nanda Kot csúcsán. Három hónapig működött, aztán a hóviharok tönkretették, és a CIA leszerelte az egészet.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb