A Belga Parlament határozata Tibetről 1996

1996. június 20./Brüsszel/TibetPress

A belga képviselőház határozata  (1995-1996-os rendes ülésszak – 1996. június 20.)
A ház, - hivatkozva a belga parlament képviselőháza által 1994. március 29-én elfogadott, a tibeti nép védelméről szóló határozatára (Dok:Ház n. 1132/792/93); - hivatkozva az 1995. május 26. és 28. között Vilniusban (Litvánia) tartott Képviselők Második Nemzetközi Konferenciája által Tibetről hozott határozatára; - hivatkozva az Európa Parlament által 1995. július 13-án megszavazott 134-1007/95 számú határozatra; - hivatkozva az ENSZ Általános Gyűlésének 1959-es 1353 (XIV), 1961-es 1723 (XVI) és 1965-ös 2079 (XX) határozataira;
1. Tibet történelme
- Figyelembe véve, hogy történelme során Tibet meg tudta őrizni Kínától független nemzeti, kulturális és vallási identitását, egészen a kínai megszállást követő hanyatlás kezdetéig; - Figyelembe véve, hogy a történelmi Tibet három tartományból áll: az U-Tsang-ból, az Amdo-ból és a Kham-ból; - Figyelembe véve, hogy az 1949-es kínai megszállás előtt, Tibetet számos ország de facto elismerte valamint, hogy a nemzetközi jog elvei és az ENSZ szerint Tibet megszállt terület;
2. A tibeti probléma természete
- Figyelembe véve, hogy Tibet problémája lényegében politikai kérdés, amelyben Tibet a Kínai Népköztársaság részéről történő meghódítása valamint a tibeti nép ezzel szembeni ellenállása tükröződik; - Figyelembe véve, hogy az emberi jogok megsértésének sajátos formája a tibetieket mint olyan népet érint, amelyben ezáltal megerősödik az identitás-, és szabadságvágy, tehát az emberi jogok megsértése Tibetben főként az intézményesített kulturális és faji diszkriminációból ered;
3. A tibeti nép és a Dalai Láma békés küzdelme
- A tibeti nép akaratának ismeretében, mely szerint vissza kívánja szerezni alapvető jogait és megtartani és fejleszteni kultúráját: - Méltányolva a Dalai Láma tárgyalási ajánlatait, amit az utóbbi 15 évben a kínai kormánynak tett, a tibeti probléma békés megoldása érdekében; - Figyelembe véve, hogy a tibeti kérdés tárgyalások útján történő megoldását keresve a Dalai Láma nem követelt teljes függetlenséget Tibetnek és hogy békét szorgalmazó javaslataira válaszként Kína nem állította le kínai kolóniák Tibetbe való telepítését, így a tibetiek mára már kisebbségben élnek saját hazájukban; - Figyelembe véve, hogy a Dalai Láma továbbra is kész tárgyalásokat folytatni Kínával, és hogy ajánlatai mint a Béketerv Öt Pontban (1987) és az Európa Parlamentnek tett ajánlata (1988), melyeket nemzetközi szinten pozitívan fogadtak, továbbra is reális alapjai lehetnek a feltétel nélküli tárgyalásoknak;
4. A népesség betelepítése
- Elítélve a Han kínai népesség – hivatalosan támogatott – betelepítését, mint a nemzetközi jog súlyos megsértését, amit különböző eszközökkel vittek véghez, úgy mint a tibeti hivatalnokok kínaira váltásával, valamint egy nemrégiben hozott döntés értelmében az összetoborzott katonai személyzet arra kötelezésével, hogy szolgálata letöltése után Tibetben telepedjen le, különben elveszíti nyugdíjhoz való jogát;
5. Diszkrimináció az oktatás terén
- Elítélve a kínai hatóságoknak az oktatásban alkalmazott diszkriminációját, amely megfosztja a tibeti gyerekeket a megfelelő előnyöktől; illetve azon tibetiek felé irányul, akik szeretnék saját nyelvüket és kultúrájukat jobban megismerni; vagy még inkább a tibeti gyerekek arra kényszerítésével, hogy tanulmányaikat Tibeten kívül folytassák;
6. A születések szabályozásának politikája
- Figyelembe véve, hogy Tibetben (U-Tsang, Kham és Amdo) élő tibetiek száma jelenleg körülbelül 6.000.000. valamint, hogy Tibet területe 2,5 millió négyzetkilométer (2,4 lakos négyzetkilométerenként); Következményeképp, tekintve a Tibetben élő tibeti népesség ritka sűrűségét, a születések számának szabályozására nincs indok, tehát ez sem más, mint a Kínai Népköztársaság egy eszköze arra, hogy csökkentse a Tibetben élő őslakosok számát;
7. Tibet problémája etnikai tisztogatással egyenértékű
- Az emberi jogok további súlyos és következetes megsértései Tibetben, különösen az önkényes letartóztatás és fogvatartás, valamint a tibetiek politikai okból való kínzása; a nők jogainak megsértése, különösen a kényszer abortuszok és sterilizálások valamint a vallásszabadság megtagadása; mind a tibeti nép túlélését fenyegetik és ezért etnikai tisztogatással egyenértékűek;
8. A környezet problémája
- Aggódva a tibeti fennsík természetes környezetének tönkretétele miatt, különösen a jogtalan erdőirtás, a mérgező és radioaktív szemét lerakása miatt, melyeknek következményei lesznek nemcsak Tibetre, hanem az egész térségre és az egész világra is;
9. Az önrendelkezési jog
- Megerősítve a tibeti nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát;
10. A beleszólási jog
- Kiemelve, hogy az emberi jogok és különösen az önrendelkezési jog megsértése, úgy mint a nemzetközi jog minden más megsértése is, a törvény megfogalmazása szerint a nemzetközi közösségek összes tagjának és nem csupán egyetlen állam belső ügye;
1. Arra kéri a belga kormányt:
- kérje a Kínai Népköztársaságot, hogy azonnal vessen véget minden olyan politikának és tettnek, amely megsérti a tibetiek személyi jogait és alapvető szabadságát; - az összes lehetséges diplomáciai eszközzel támogassa a Dalai Láma és a száműzetésben élő tibeti kormány képviselői által szorgalmazott tárgyalási eljárást a kínai hatóságokkal, a tibeti nép önrendelkezési jogának érvényesítése valamint Tibetben egy demokratikus békezóna létrehozása érdekében;
- gyakoroljon nyomást a Kínai Népköztársaságra, hogy vessen véget a születések – a tibeti nők kényszer sterilizálásából és abortuszából álló – szabályozásának;
- követelje a Kínai Népköztársaságtól, hogy vessen véget a kínai népesség Kínából Tibetbe való telepítésének, amely nyilvánvaló megsértése a Genfi Negyedik Egyezmény (1949) 49. bekezdésének;
- érje el, hogy valamennyi, jelenleg Tibetben, kínai börtönökben vagy koncentrációs táborokban levő, politikai felfogása miatt fogva tartott tibetit azonnal engedjék szabadon;
- ragaszkodjon ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaság, amely tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, tartsa tiszteletben az általa aláírt Egyezményeket, pontosabban: az ENSZ kínzás egyezményét (1984), a faji diszkrimináció minden formájának eltörléséről szóló egyezményt (1966), valamint a gyermekek jogairól szóló egyezményt (1989), és hogy érvényesítse az Európa Parlament, az Európa Tanács és a belga képviselőház által elfogadott határozatokat (1994. március 29.);
2. Arra kéri a belga kormányt;
- javasolja a Külügyminiszterek Európai Tanácsának, hogy tegyen állásfoglalást ezzel kapcsolatban és ismertesse azt a Kínai Népköztársaság hatóságaival. 3. Arra kéri Belgiumot, szálljon síkra azért, hogy alkalmazzák a ENSZ 1353 (XIV), 1723 (XVI) és 2029 (XX) határozatait, és hogy a száműzetésben élő tibeti kormány késedelem nélkül kapja meg a megfigyelői státuszt e nemzetközi intézményen belül.