A tibeti menekült kormány szerint legalább nyolcvanan haltak meg eddig a kínai megszállás elleni tibeti tiltakozásokat követő zavargások során.
Az indiai székhelyű hivatalnokok szerint a halálos áldozatok számát több forrás is megerősítette, noha Kína csupán tíz halottról tesz említést. A Dalai Láma nemzetközi vizsgálatot kér a kínai intézkedésekkel kapcsolatban, “terror-kormányzással” és “kultúrális népirtással” vádolva Kínát. A kínai csapatok vasárnap vonultak be Lhászába, Tibet fővárosába. A hong-kongi kábeltévé szerint kb. Kétszáz katonai jármű érkezett Lhászába, egyenként 40-60 felfegyverzett katonával. A hangosbemondók olyan üzeneteket közvetítenek, mint pl. : “Tegyetek különbséget az ellenség és a barát között, és ne zavarjátok meg a rendet!” Kína szigorúan korlátozza a nyugati újságírók beutazását Tibetbe, így néha rendkívül nehéz pontos információkkal szolgálni az eseményekről.
Holttestek
A BBC tudomására jutott, hogy a szomszédos Szecsuán-tartományban a csapatok továbbra is jelen vannak. Egy 23 éves, Lhászában tanuló kanadai diák azt nyilatkozta az AP-nek, hogy gyakorlatilag az egész várost lezárták. A kínai megtorlások a pénteki lázadások után kezdődtek el, amelyek egy egész héten át tartó békés tüntetéseket követően törtek ki. A Xinhua elnevezésű hírügynökség szerint pénteken tíz ember halt meg, beleértve üzlettulajdonosokat is, akik a kínai hírügynökség szerint tűzhalált haltak. A menekült tibeti kormány szerint legalább nyolcvan holttestet számoltak össze, beleértve azt a huszonhat személyt is, akiket a lhászai Dratchi börtön mellett végeztek ki szombaton. Több holttestet láttak a Ramocse buddhista templom, egy közeli muszlim mecset és egy katedrális mellett, jelentette Tenzin Taklha, a Dalai Láma egyik segítője. “Ezek a jelentések rokonoktól, benső emberektől és a bizonsági osztályunktól származnak, és több ízben megerősítették őket”, mondotta Tenzin Taklha.
Végső határidő a megadásra
A tiltakozókat, akik pénteken kínai tulajdonú üzleteket gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyi rendőröket, a kormányzati erők az óváros egyik negyedébe szorították be. A tibeti hatóságok a tiltakozókat arra szólították fel, hogy hétfőn éjfélig adják meg magukat, s ennek fejében elnéző bánásmódot ígértek nekik. Tibetiek Kína más területeien is tiltakozó megmozdulásokat hajtottak végre. Kb. 200 tiltakozó benzinespalackokkal dobált meg és gyújtott fel egy szecsuáni rendőrállomást, jelentette a Reuters-nek egy rendőrtiszt. Egyes jelentések szerint a rendőrök tüzet nyitottak a tiltakozókra. Egy a BBC-nek adott interjúban a Dalai Láma, Tibet szellemi vezetője azt mondta, hogy attól tart, nőni fog a halálesetek száma, amennyiben Peking nem változtat tibeti politikáján, amely országot az 1950-es megszállás óta ural: “A helyzet rendkívül feszülttté vált. A tegnapi és a mai napon láthattuk, hogy a tibetiek nagyon elszántak, de a kínaiak ugyanilyen elszántak. Ez azt jelenti, hogy az eredmény gyilkolás és egyre több szenvedés lesz. A kínai kormány végső soron a politikához ragaszkodik, és nem veszi figyelembe a realitásokat. Úgy gondolják, hogy mivel náluk a fegyver, ők irányíthatnak. Ez kétségtelenül így van, az emberi elméket azonban nem képesek irányítani.”
A zavargások két héttel a kínai olimpiai ünnepségek, név szerint az olimpiai láng meggyújtása előtt kezdődtek el. A láng eredetileg Tibeten is áthaladt volna. A Dalai Láma azonban hangsúlyozta, hogy ő továbbra is támogatja, hogy Peking rendezze az Olimpiát, hiszen ez lehetőséget kínál a kínaiaknak arra, hogy kimutassák az szabadság elve iránti támogatásukat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság reméli, hogy a tibeti zavargások békésen befejeződnek, Jacques Rogge elnök pedig elutasította a bojkott gondolatát, mondván, hogy “a bojkottal nem lehet elérni semmit”. Az amerikai államtitkár szombaton sürgette Kínát, hogy legyen visszafogottabb a tiltakozókkal szemben. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy számos Tibet-párti demonstrációt tartottak Nepálban, New York-ban, Ausztráliában és több európai városban.