16 nap a riói csúcsig

2012. június 4./Kitekintő.hu/TibetPress

http://kitekinto.hu/global/2012/06/04/16_nap_a_rioi_csucsig/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+kitekintorss+%28kitekino.hu+rss%29#.T8xkuy3vqJY.email

Ahogyan arról a Kitekintő már korábban beszámolt, idén júniusban Rio de Janeiro ad otthont az év egyik leginkább várt környezetvédelmi konferenciájának. A környezetvédők és a világ vezetői húsz év elteltével térnek vissza a brazil fővárosba, korábbi sikereik színhelyére, hiszen az 1992-ben elfogadott „Agenda 21” akcióprogram minden hiányossága ellenére az egyik legsikeresebb nemzetközi környezetvédelmi vállalásnak tekinthető. A tárgyalássorozaton az Európai Unió tagországaival együtt Magyarország is részt vesz.

Habár a konferencia csak bő két hét múlva kezdődik, Rio de Janeiroban már pezseg az élet. Az érdeklődés középpontjában azonban most nem a híres karnevál, vagy a lengén öltözött szamba-táncosok állnak, hanem a Környezetvédelmi Világnap (World Environment Day), pontosabban az ahhoz kapcsolódó öt napos rendezvénysorozat, a WED 2012, kiegészülve a Zöld Nemzet Fesztivállal, amely tegnap nyitotta meg kapuit. A WED egyébként az idei évben a „Zöld Gazdaság: Te részese vagy?” szlogenre épül, és hivatalos oldala szerint a legfontosabb célja, hogy olyan közösségi tevékenységekre ösztönözzön, melyek elősegítik a fenntartható fejlődés és -életforma elterjedését. De az említett események csak amolyan bevezetésként szolgálnak a hónap végén kezdődő nemzetközi környezetvédelmi konferenciához.

18 nap múlva Rio+20
Gőzerővel folyik az ENSZ-csúcs szervezése, ahová a világ vezető politikusai és kormányzati tisztviselői  mellett nagyszámú környezetvédő szervezet is képviselteti magát. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP) által megrendezett konferenciától nem kevesebbet várnak, minthogy a tárgyalások végére megszülessen egy olyan, a résztvevők számára komoly kötelezettségekkel járó politikai dokumentum, amely az 1992-es Agenda 21-hez hasonló jelentőséggel bír majd a későbbiekben.

A találkozó két nagy témakörre fókuszál, melyek a zöld gazdaság összefüggései a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, továbbá a fenntartható fejlődés intézményi keretei. Az említett témákon belül a következő hét terület került a figyelem középpontjába: a tisztességes munka (1), az energia (2), a fenntartható városok (3), az élelmiszerbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság (4), az ivóvíz (5), az óceánok (6), valamint a katasztrófa-készültség (7) kérdései.

Magyarország számára a víz ügye kulcskérdés
A Rio+20-ra való készülődés hazánkban is folyik. Május 24-én Martonyi János külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót, május 31-én pedig Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár beszélt a magyar célokról a „Közép-európai Párbeszéd a Rio+20 konferenciáról” programsorozat zárónapján.  A kormány tagjai mindkét alkalommal leszögezték: Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések a konferencia középpontjába kerüljenek. Mindez teljesen logikus, hiszen hazánk legnagyobb folyóinak egyes szakaszai az országhatárokon túl találhatók, ami elengedhetetlenné teszi a kérdés nemzetközi színtéren való kezelését. Martonyi ezzel kapcsolatban kijelentette: Magyarországról a vízügyi kérdésekben kedvező kép alakult ki a nemzetközi közösségben, ezért hazánk az e téren szerzett tapasztalatainak megosztásával aktívan kívánja elősegíteni a konferencia munkáját.

Mindkét sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy Magyarország támogatja az uniós elképzeléseket, amelyek szerint a riói csúcson egyrészt kötelező erejű vállalásoknak kell születnie a szándéknyilatkozatok helyett, másrészt a zöld gazdaságot a gazdasági válságból való kilábalás egyik lehetséges eszközeként kell kezelni, harmadrészt pedig az ENSZ környezetvédelmi programját szakosított szervvé kell átalakítani. Fazekas Sándor arról is szólt, hogy térségünkben az uniós együttműködésen túl sok lehetőséget rejt magában a Duna, a Tisza, illetve a Kárpátok térségi együttműködés, továbbá a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) és a Visegrádi Négyek csoport tevékenysége is.

A magyar delegációt a tervek szerint Áder János köztársasági elnök vezeti majd, de a küldöttség tagja lesz többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet, Szíjjártó Csaba brazíliai magyar nagykövet, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.

Lesznek önálló magyar kezdeményezések is  
Vida Viktor, a Védegylet munkatársa június elsején bejelentette, hogy két magyar kezdeményezés is bekerült a konferencia napirendjébe, és komoly nemzetközi visszhangra talált. Magyarország a világon elsőként, 2007-ben létrehozta a jövő nemzedékeket képviselő országgyűlési biztos, vagy más néven zöld ombudsman intézményét. Az egyik kezdeményezés célja, hogy ez a tisztség létrejöjjön az ENSZ szervezetén belül is. Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium ágazati politikáért felelős államtitkára azt mondta: az ötlet igen jó eséllyel indul a csúcson, mivel az összes megtárgyalandó elképzelés közül a legkevésbé osztja meg a résztvevő feleket.

A másik pedig egy Budapestről indult világjogi kezdeményezés, amely „az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi jogon alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is” - mondta Vida. Hogy ebben az esetben mekkora támogatásra számíthatnak, nem tért ki a Védegylet munkatársa, az azonban mindenképpen bíztató, hogy az elképzelés összhangban van az ENSZ által elfogadott egyik környezetvédelmi alapelvvel, az ökoszisztéma önmagáért való védelmének elvével, ami tömören annyit jelent, hogy az élővilág minden esetben védelmet érdemel, függetlenül attól, hogy az adott faj az ember szempontjából jár-e valamilyen gazdasági haszonnal, vagy sem.

A konferencia tehát bő két hét múlva indul, remélhetőleg aktív magyar részvétellel. A riói fejleményekről a csúcsot követően a Kitekintő is beszámol majd.
Csató Gábor