Éberség-gyakorlat (Szatipatthána)

„Vigyázni fogok magamra”: szerzetesek, így kell az éberség megalapozását gyakorolni; „vigyázni fogok másokra”: szerzetesek, így kell az éberség megalapozását gyakorolni. Szerzetesek, magára vigyázva óv meg az ember másokat, másokra vigyázva óvja meg önmagát.
Szamjutta Nikája XLVII.19.

A gyakorlat általános célja: A Buddha tanításának egyik alapvető fontosságú, széles körben ismert és elismert szuttája a Dígha Nikája 22. tanítóbeszéde (melynek rövidebb változata a Maddzshima Nikája 10. szuttája), a Mahászatipatthána szutta. A szutta és kommentárjai által részletesen leírt gyakorlat-sor a meditáció két egybefonódó nagy ösvénye, a szamatha és vipasszaná meditáció megkezdésére, gyakorlására és kiteljesítésére egyaránt alkalmas. Lehetővé teszi ezáltal, hogy gyakorlóit a tiszta megértés olyan magaslataira juttassa, ahol a valóságot torzításmentesen ismeri és látja, és így szenvedélyeitől megszabadul.

A gyakorlat tartalma: Motiváció, előkészületek a gyakorlásra. A világi követőkre vonatkozó öt erény megalapozása. A szeretetteljes jóindulat felkeltése. A testhelyzet, fizikai előkészületek (nyújtó és lazító gyakorlatok).
A test éber figyelése: a légzés, a négy testhelyzet (járás, állás, ülés, fekvés), a test minden mozdulata, a test 32 része és tisztátalan volta, a testet alkotó elemek (föld, víz, tűz, levegő) feletti szemlélődés, a kilenc temetői szemlélődés és a halál elkerülhetetlensége.

Az érzések éber figyelése: a kellemes, kellemetlen, és sem kellemes sem kellemetlen érzés, hátráltató és előrevivő érzések.
A tudatállapotok éber figyelése: a szenvedés három gyökérokával (rokonszenv, ellenszenv, zűrzavar) összefüggő tudatállapotok, a zavaró tényezők által eltérített tudatállapotok, az elmélyedések összeszedettsége és a megszabadulás emelkedett tudatállapotai.

A tudat tartalmainak éber figyelése: az összeszedettség öt akadálya, az öt halmaz, az érzékelés külső és belső forrásai és az őket összekötő béklyók, a megvilágosodási tényezők és a négy nemes igazság éber figyelése.
A létezés három jellegzetességének (mulandó, szenvedésteli, éntelen) folyamatos figyelemmel kísérése. A figyelem befelé, kifelé, és befelé-kifelé irányítása. A keletkezés, az elmúlás, a keletkezés-elmúlás tényezőinek megfigyelése. A „puszta figyelem”. A megszabadulás.

Ajánlott irodalom:

Kötelező irodalom (a BA hallgatói részére az első könyv, az MA hallgatói részére még egy választott):
Nyanaponika Thera 1994. A buddhista meditáció szíve. A Satipatthāna Sutta szövege és kommentárjai. (ford. Pressing Lajos) Budapest: Orientpress.
Análajó 2007. Szatipatthána – A megvalósítás egyenes útja.  Budapest: TKBF.
Buddhadasa Bhikkhu 1988. Mindfulness with Breathing. Boston: Wisdom.
AJAHN BRAHM 2006. Mindfulness, Bliss, and Beyond. A Meditator’s Handbook. Boston: Wisdom Publications.
Ajánlott irodalom (a BA és az MA hallgatói számára további négy könyv, valamint az MA hallgatói számára a Sutta Piṭaka könyveiből kiválasztott meditációs sutták fordításai):
Goldstein, Joseph – Kornfield, Jack 1987. Seeking the Heart of Wisdom. Boston–London: Shambhala.
Gunaratana Mahathera, H. 1993. Mindfulness in Plain English. Boston: Wisdom.
Soma Thera 1981. The Way of Mindfulness. Kandy: Buddhist Publicatin Society.
KHANTIPALO BHIKKHU 1981. Calm and insight. A Buddhist Manual for meditators. Richmond: Curzon Press.
SUJATO BHIKKHU 2001. A Swift Pair of Messengers. Penang: Inward Path.
AJAHN SUMEDHO 1987. Mindfulness: The Path to the Deathless. Great Gaddesden: Amaravati Publications.
ACHAN CHAH 2001. Being Dharma, The Essence of the Buddhist Teachings. Boston-London: Shambhala.
AJAHN LEE 1987. Frames of Reference and Duties of the Sangha. Bangkok: k.n.
AJAHN LEE 2000. Keeping the Breath in Mind and Lessons in Samadhi. Valley Center, USA: Metta Forest Monastery.
AJAHN LEE 2006. The Skill of Release. Valley Center, USA: Metta Forest Monastery.é.n.
THANISSARO BHIKKHU 1996. The Wings to Awakening. Barre: The Dhamma Dana Publication Fund.