SAMBHALA riport Thupten Pema Lámával - a Ce Csok Ling Kolostor volt vezetőjével/Teljes interjú

Budapest/TibetPress/Hendrey Tibor/2015-2016

A Ce Csok Ling Kolostor az észak indiai Dharamszalában található, eredeti mása a tibeti, Lhásza közelében állt, és a vörösgárdisták a kínai kulturális forradalom alatt teljesen leromboltak. A kolostorban élő szerzetesek először Nepálba menekültek, ott folytatták tevékenységüket 1959-től 1975-ig. A következő évben a tibeti menekültek azzal az elképzeléssel és vággyal érkeztek Dharamszalába, hogy újra létrehozzák kolostorukat.

Az emigráns szerzetesek 1984-86. között nemzetközi adományokból, az eredeti tibeti minta szerint, felépítették ősi kolostorukat, amely a Himalája lábainál,  Dharamszala felett, a festői szépségű Mcleod Ganj alatti völgyben, gyönyörű csendes helyen, ligetes fák árnyékában található. Az intézmény alapítója a néhai Láma Tasi Gyalcen.

A kolostor újraépítésében és működtetésében aktívan részt vett az emigráns Thupten Pema Láma is, aki élete kockáztatásával az eredeti tibeti kolostorból öt szobrot menekített át. Később ő lett a Kolostor igazgatója. 1987 márciusában kolostor avató ünnepségre került sor a szintén Dharamszalában élő Dalai Láma részvételével és áldásával. A Ce Csok Ling kolostor jelenleg több mint húsz szerzetesnek ad otthont, akiket a kolostor egyetemén buddhizmusra, buddhista etikára tanítanak.

Thupten Pema Láma az emigráció kezdetétől fogva részt vett szponzorok keresésében, hogy tibeti gyermekeknek, különösen árváknak segítséget nyújtsanak az emigráció viszontagságaiban. A támogatók biztosítják a gyermekek teljes ellátását, valamint segítséget nyújtanak szegényeknek és időseknek is. Thupten Láma anyagi forrásokat kutat fel, hogy támogassa az emigrációba menekült és újraépített tibeti kolostorokat, amelyek ma is pontosan őrzik az értékes buddhista hagyományt. A támogatások segítik a tibeti buddhista szerzetesek és apácák életét és munkáját, amelyek tartalmazzák az oktatási, egészségügyi és más alapvető szükségletek kiadásait.

Thupten Gelek Lámával, az általános és aktuális tibeti helyzetről Hendrey Tibor a Sambhala Tibet Központ vezetője beszélgetett.  

HT: Tisztelt Thupten Láma, kérem beszéljen az életéről, milyen utat járt be a mai időkig?
Thupten Láma: A tibeti-nepáli határ menetén születtem, nepáli oldalon, 1950 szeptemberében. Buddhista tanulmányaimat nagybátyám és apám mellett kezdtem el. Apám egy nyingma láma fia volt, aki nyolc éves koromtól tanított a buddhizmus alapjaira. Tíz éves voltam, amikor édesanyám meghalt, emiatt ekkor több nehézség adódott a családunkban, így elhatároztuk apámmal, hogy elköltözünk.  Így kerültünk Katmanduba, és ott 1964-ben kezdtem el tanulmányaimat Bodnathban a Szamgye Ling kolostorban. 1964-től 1974-ig folyamatosan ebben a gelugpa kolostorban tanultam, ahol közel hatvan szerzetes élt. Itt tanultam meg az angol nyelv alapjait is. 1974-ben utazhattam először Németországba, Hamburgba, és az itt tartózkodásom alatt tanultam meg németül. Aztán visszatértem Katmanduba, és tovább tanultam a kolostorban.

1975-ben a tanárommal azt határoztuk el, hogy felépítjük Dharamszalában a Ce Csok Ling kolostort, amely eredetileg Tibetben, Lhaszától három kilométerre délre volt található, és amelyet a kínai kommunista kormány a Kulturális Forradalom ideje alatt lerombolt.  A Ce Csok Linggel együtt több mint hatezer kolostor és templom semmisült meg a Kulturális Forradalom ideje alatt. Mindezt tapasztalva, tanárom fel akarta építeni ezt a kolostort a száműzetésben, mert Dharamszalát a száműzetésben élő tibetiek kis Lhaszának tekintik. Így követtem tanáromat Dharamszalába, hogy segítsek neki a tervezésben és a kivitelezésben.

Két évvel később, 1977-ben el is kezdtük az építkezést. Egyre növekedett a szerzetesek száma, majd egy új területet is vásároltunk, és itt kezdett el működni az új kolostor McLeod Ganjban, Dharamszalában.

HT: Kérem láma, mondja el, mi volt abban az időben a feladata, milyen beosztásban és meddig dolgozott a kolostorban?
Thupten Láma:  1977-ben először egy kis romos házat béreltünk a hegytetőn, de ott nem volt lehetőség a bővítésre, kevés helyiség volt, és nagyon egyszerű körülmények között éltünk. Mindenképpen új helyet kerestünk, mert szerettük volna, ha több szerzetes él majd ott, és azt is szerettük volna, ha jobb körülményeket teremtünk számukra. Ezért vettünk egy telket és 1984-ban elkezdtük a munkát.

A Ce Csok Ling elnevezés hivatalosan 1982-ban került bejegyzésre, a Dalai Láma által vezetett Tibeti Központ Kormányzat Vallási Főosztályán, és ezzel bekerült a száműzetésben épített kolostorok listájára. 1977-től 2012-ig folyamatosan itt dolgoztam a kolostorban. 1991-ig igazgatóhelyettesként a tanárom mellet, aki akkor az igazgató volt. 1991 szeptemberében hivatalosan, ünnepség keretében kineveztek igazgatóvá. 1992-ben a tanárom sajnálatosan eltávozott, és ekkor teljes körű felelősséget kaptam a kolostor irányításában.

Akkor körülbelül ötven szerzetes élt a kolostorban. Csandzö – tibetiül annyit jelent, igazgató – a teljes hatalmat gyakorló vezető, aki az adminisztrációért felel, és alatta több beosztott dolgozik. A kempo a kolostor vallási vezetője, de én az adminisztrációért feleltem. 1977- től tanítottam is a kolostorban. A feladataim közé tartozott a public relation, a gazdasági és technikai dolgok, valamint a kapcsolattartás mindenkivel, legyen az állami alkalmazott vagy civil személy.  1991-2012 között ezekért a dolgokért teljes körűen én feleltem.

HT: Hallottuk, hogy előadásaiban mélyebben érintette Tibet kulturális, gazdasági és politikai helyzetet.  Kérem, vázolja fel nagy vonalakban, mi történt Tibetben, és mi volt az események kiváltó oka?
Thupten Láma: Az V. Dalai Láma és a XIII. Dalai Láma közötti évszázadokban természetesen sok politikai esemény, változás történt Tibetben, és sok politikai és vallási vezető váltogatta egymást. A Dalai Lámák mellett más vallási irányzatok, például a szakják, és más nemzetek, például a mongolok is uralkodtak Tibetben.

A legújabb korban, Teng Hsziao-ping uralma alatt, amikortól ő volt a kommunista Kína miniszterelnöke, változásokat akart bevezetni Kínában és a környező országokban, így Tibetben is. Eredendően Mao Ce-tung ötlete volt megszállni Tibetet, (leszámítva a kínai császárokat, akik mindig is ácsingóztak a tibeti fennsíkra), amit 1947-ben a Kínai Vörös Hadsereg meg is kezdett Amdo  és Khám régiókban.

Csang Kaj-sek, a kínai forradalom ünnepelt vezetője Mao Ce-tung miatt elvesztette a hatalmát, így száműzetésbe menekült Kínából Tajvanra. Így került hatalomra Mao Ce-tung, aki szinte azonnal lerohanta támadta Tibetet. Amdo és különösen Khám régióban kezdődtek a bombázások, amiknek, mint említettem sok kolostor és személy esett áldozatul. Ebben az időben a tibetiek részéről komoly gerilla-harcok folytak a kínai kommunista megszállókkal szemben. A tibetiek próbáltak védekezni, de nem voltak elég képzettek katonailag és nem volt megfelelő felszerelésük sem, inkább fizikai erejükkel, például kövekkel, botokkal próbáltak védekezni, de természetesen nem tudták megvédeni hazájukat. Nagyon sok ember meghalt. Csam Do és Ba Li Dam kolostorokat is teljesen lerombolták, valamikor 1947 után… és sok más kolostort is lebombáztak… nagyon sok ember meghalt ezekben a régiókban. A tibeti kormány nem tudta irányítása alatt tartani a helyzetet,  mert távol voltak ezek a régiók Lhaszától, és akkor nem voltak sem repülőgépek, sem helikopterek, hanem lovakkal közlekedtek, és kevés volt az információ… A tibeti kormány képviselőt küldött Khámba, egy minisztert, de el sem jutott oda, mert útközben elfogták. 1948-49. körül már benn voltak a kínaiak Közép-Tibetben és Lhaszában. Egyre többen és többen jöttek, katonák és mindenféle emberek, eleinte csak látogatóba, aztán lassan egyre többen lettek, beszivárogtak Tibetbe, és ott maradtak 1959-ig és mondhatni azóta is. Szinte teljesen elfoglalták az országot.

HT: Mi a történelmi háttér a kommunista időszak előtti Tibetben?
Thupten Láma: A kínai kommunistáknak több okuk és igen nagy érdekük volt, hogy elfoglalják Tibetet.  Az első ok, hogy Tibet Ázsiában egy fennsíkon (magasföldön) helyezkedik el, innen akarták, mindig is szemmel tartani a környező országokat, Nepált, Indiát és más országokat. A másik ok, hogy Tibet érintetlen, kiaknázatlan, de nagyon gazdag terület volt ásványok, bányászat és egyéb kincsek tekintetében. Eleinte kínai kutatók jöttek, hogy felkutassák a föld kincseit, és megvizsgálják a bányászat lehetőségeit. Agresszívan és egyre nyomatékosabban meg akarták szerezni ezeket a kincseket – aranyat, ezüstöt, rezet, sót, olajat, sőt gázolajat is – amiből nem olyan sok van, mint az arab országokban, de azért bőven van. Tibetben nagy erdőségek is voltak, mára sokat kiirtottak - és a kitermelt fát is Kínába akarták vinni.

Kína akkortájt sokkal szegényebb ország volt, ilyen kincsekkel nem rendelkezett, és így akarták felvirágoztatni a kínaiak a gazdaságukat. A tibeti kolostorok nagyon gazdagok voltak vallási kincsekben, sok arany, ezüst szobor, és sok értékes kincs volt található a kolostorokban.

A kínai kommunisták úgy gondolták, hogy a Kulturális Forradalommal ezekhez könnyen hozzá tudnak jutni, hogy a saját gazdaságukat fellendítsék. Tehát Tibet földrajzi helyzete, gazdagsága és a bányászati lehetőségei miatt volt fontos Kínának. Ma is hatalmas bányák működnek Tibetben, és ma is sok helybéli tiltakozik ez ellen, hiszen sok állat elpusztul a környezetszennyezés miatt, és sok ember megbetegszik vidéken ismeretlen betegségekben.

Ahogy az Amerika őslakos indiánok, úgy a tibetiek is tisztelik a hegyeket, a tavakat, az erdőket. A kínaiak a folyókra duzzasztógátakat építettek, az erdőket kivágták, a hegyekből kibányásszák a föld kincseit, a vadállatokat megölik, így teszik tönkre a környezetet, ami az ott élő emberekre is hat, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is, megbetegszenek és meghalnak... A bányavállalatok élére kínai vezetőket állítanak, akik elviszik a vállalatok pénzének nagy részét, és ezeket a kínai kommunista kormány is védi. Ha a tibetiek ezzel nem értenek egyet, és meg akarják akadályozni a kizsákmányolást, akkor katonákat küldenek rájuk, tiltakozásaikat erőszakkal leverik, és gyakran még lőnek is a lakosságra.

HT: Jelenleg Tibet kínai politikai és gazdasági vezetés alatt áll. Mit jelent a gyakorlatban ez a tibeti emberek számára? Hogy érzik magukat az emberek az elmúlt 50 évben?
Thupten Láma: A tibetiek nagyon sokat szenvedtek az elmúlt évtizedekben. Néhány éve a kínaiak nyitottabbak, megengedik a vallás részleges gyakorlását és a kultúra részleges művelését is, néhány kolostort újraépítettek, templomokat restauráltak, főleg Lhaszában, Khám és Amdo régióban, és meg is nyitották ezeket –, de mindig ott, ahova várhatóan sok turista érkezik.

A dolgok természetéből adódóan, a tibetiek egyik szeme sírt a másik pedig nevetett, hogy ezek megtörténhettek, hiszen a Kulturális Forradalom alatt és utána hosszú ideig még a buddha-szobrok birtoklása  sem voltak megengedett, vagy még olajlámpást vagy füstölőt sem gyújthattak, nem mantrázhattak munkaidő alatt, és aki az om mani padme hum mantrát recitálta magában, és mozgott a szája, azt meg is kínozták.

Egyébként a tibeti zászló és a Dalai Láma képének birtoklásáért még ma is súlyos büntetés jár. 1980. után Teng Hsziao-ping sok mindent megváltoztatott. Sok-sok pénzt, több milliárd dollárt termel a kínaiaknak a turizmus minden évben.

Ma kívülről úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzet Tibetben jobb, de belül, különösen a kolostorokban morálisan kínozzák a tibetieket, a lámákat. A civil emberek, különösen a Tibeti Autonóm Területeken nagyon sok megszorítást élnek át. Nem beszélhetnek szabadon, nagyon óvatosnak kell lenniük, folyton amiatt kell aggódniuk, hogy kinek mit mondanak, mert figyelik őket, nem beszélhetnek külföldiekkel, mert feltételezik a kínaiak, hogy a tibetiek kibeszélik a problémákat, vagyis azt, mi történik Tibetben. Nem mehetnek szabadon sehova, ha egyik kerületből a másikba akarnának menni, a kínai hatóságok engedélye szükséges hozzá, a kínaiak azonban szabadon mozoghatnak, őket nem korlátozzák.   

HT: Látszólag tehát most az élet könnyebb Tibetben, mint korábban. De úgy látom, a kínai politika valójában nem változott, csak trükkösebb módszereket alkalmaznak. Milyen diszkrimináció tapasztalható konkrétan a tibetiek ellen?
Thupten Láma: Ahogy mondtam, nincs szólás- és vallásszabadság, nem utazhatnak, még az egyik kerületből a másikba sem, ez csak rendőri engedéllyel lehetséges, nem beszélhetnek szabadon, nem mondhatják el bajaikat és sérelmeiket. Nem gyakorolhatják a vallást sem szabadon – minden kolostorban civil rendőrök, és besúgók vannak, akik számára külön irodákat hoztak létre.

A szerzeteseknek minden nap részt kell venni az ideológiai oktatásokon, és nap, mint nap kérdőíveket kell kitölteniük, amiben bírálniuk kell a Dalai Lámát, hangoztatniuk kell, hogy Tibet Kína része, és hogy egyetértenek a kínai kommunista ideológiával - ezt alá kell írniuk, és ha nem írják alá, elküldik őket a kolostorból.

HT: Keveset hallani a világsajtóban a Tibetbe történő betelepítésekről, pedig, gondolom ez az egyik legérzékenyebb pontja a tibeti helyzetnek.
Thupten Láma: Ez az egyik legnagyobb probléma, a Dalai Láma emiatt aggódik legjobban.  A betelepítések folyamatosak, és nap, mint nap erősödnek.  Ott tatunk, hogy a tibetiek kisebbségbe kerültek Tibetben.

Ha egyszer visszatérhetünk Tibetbe, és ha akkor majd meg tudjuk védeni emberi jogainkat, fel tudjuk támasztani a kultúránkat és a vallásunkat, rendbe tudjuk hozni a környezetünket, akkor a tibeti kultúra és vallás talán fennmaradhat. De amióta a vasút megépült, Kína folyamatosan küldi a szegény kínai embereket Tibetbe, a kormány még anyagi támogatást is nyújt nekik, ha ide költöznek. Kína túlnépesedett, Tibetben pedig van elég hely, és ez a tibetiek számára nagyon veszélyes helyzet.

HT: Őszentsége visszavonult a politikai élettől. Mi a feladata a Dalai Lámának azóta?
Thupten Láma: Őszentsége a Dalai Láma időben, 2011 augusztusában átadta a politikai hatalmat Szikjong Lobszang Szangajnak, Tibet demokratikusan megválasztott miniszterelnökének.  Ez fontos és lényeges elhatározás volt Őszentsége részéről, mert nem akarta, hogy személyében, egy buddhista szerzetes irányítsa Tibet politikai életét. Ezzel a lépéssel Őszentsége átadta a jogokat, de egyben a felelősséget is a tibeti embereknek.

Korábban az emberek úgy gondolták, nekünk itt van a Dalai Láma, ő mindent megold, és nem törődtek igazán politikai kérdésekkel. Az embereknek szükségük van a dolgok átlátására, nevelésre és oktatásra, és ha a tibetiek folytatják ezt a szemléletet, a tibeti helyzet stabilabbá válhat. Tibet így akkor is fennmarad, ha a Dalai Láma eltávozik. Őszentsége ezt sokszor, sok helyen elmagyarázta, amit az emberek jól megértettek.

HT: Információk szerint, Őszentsége a Dalai Láma azt nyilatkozta, hogy 113 évig fog élni. A Dalai Láma reinkarnációja nem csak a tibetiek számára fontos kérdés, hanem a kínai politika számára is prioritás, legalább is, ami Tibet további sorsát illeti. Mit hozhat a jővő?   
Thupten Láma: Az idő előrehaladtával a Dalai Láma utódlásának kérdése egyre aktuálisabbá válik, a kínaiak számára is, akik egyértelműen Kínában akarják megtalálni az utódját. Jelenleg a kínaiak Őszentsége a Dalai Láma jogát is kétségbe vonják saját maga utódlásának a kérdésében.      A Dalai Láma úgy gondolja, hogy reinkarnációja egy független államban születik majd újra, nem Kínában. Gyakran mondja tréfásan, hogy Kínának először Mao Ce-tung vagy Teng Hsziao-ping reinkarnációját kellene megtalálnia, csak utána kerüljön szóba a Dalai Láma reinkarnációja.

A kommunistáknak nincs vallása, megtagadták a vallást, ezért nincs joguk keresni a Dalai Láma reinkarnációját. Mind a tibetiek - hat millió Tibetben és 140 ezer száműzetésben -, mind a buddhizmus összes követője az egész világon, valamint minden buddhista szervezet nemzetközi szinten visszautasítja a kínaiak álláspontját. Senki nem fog hinni nekik.

HT: Ellentmondásos helyzet alakult ki a XI. Pancsen Lámával kapcsolatban is. Van egy, a Dalai Láma által elismert Pancsen Láma, aki eltűnt, és van egy a kínaiak által megrendezett sorsoláson megválasztott, úgynevezett hamis Pancsen Láma. Úgy tűnik a kínaiaknak mindenképpen szükségüknek van egy általuk irányított Pancsen Lámára…
Thupten Láma: A jelenlegi, a kínaiak által elismert Pancsen Lámának, ennek a szegény fiatal tibeti fiúnak - a kínai hatóságok nyomására - meg kellett jelennie a legkülönbözőbb találkozókon, fórumokon. A kínai hatóságok kényszerítették a tibetieket, hogy fogadják őt a kolostorokban, sorban álljanak előtte fehér tisztelgő sállal, de a tibetiek - sem a Tibetben, sem a száműzetésben élők - a szívükben egyáltalán nem ismerik el.

A valódi Pancsen Láma, Csöki Nyima, a mi XI. Pancsen Lámánk, akit a Dalai Láma elismer, most 30 év körül van, és állítólag él, házi őrizetben van a szüleivel együtt Pekingben. Az egész kérdés azért fontos a kínaiak számára, mert a hagyomány szerint az eltávozott Dalai Lámát az éppen aktuális Pancsen Láma keresi meg és ismeri el. A nemzetközi közvélemény folyamatosan követeli a Pancsen Láma szabadságát és a nyilvánosság előtti megjelenését.

HT: A Dalai Láma erőszakmentes politikája a leggyengébb pontja a tibeti politikának - a száműzetésben élő tibetiek közül sokan kritizálják ezért Őszentségét, mert a világon sehol nem működik az erőszakmentesség, csak a tibetiek hisznek ebben. Valóban működik?
Thupten Láma: Mi, száműzetésben élő tibetiek, a demokrácia útját követjük.  Amikor a Dalai Láma kihirdette az erőszakmentesség és a középút ideológiáját Kínával szemben, akkor ezt a tibeti emberek 90%-a támogatta. Ezt az ideológiát a száműzetésben élő tibeti kormány parlamentje teljesítette ki, és ez az erőszakmentes politikai nézet ma is érvényben van.  Csak a tibeti közösség néhány radikális, elenyésző kisebbségben lévő tagja szeretné elérni Tibet teljes függetlenségét. Nem vagyunk ellenük, mert joguk van ehhez, és ráadásul igazuk is van, hiszen a történelem során Tibet teljesen független ország volt.  Hogy ez hatásos, vagy nem annyira hatásos politikai hozzáállás, ez már egy más kérdés és lehet, hogy a jövő dönti el. De a nagy többség, ma is az erőszakmentesség mellett van, és támogatja ebben a Dalai Lámát.

Tudjuk, hogy az amerikai elnökök és más európai vezetők is támogatják a Dali Láma középutas, erőszakmentes ideológiáját. A Dalai Láma először Amerikában beszélt erről. Volt az erőszakmentességre sikeres példa Indiában is Mahatma Gandhi személyében, aki 200-300 évnyi brit uralom után elérte India függetlenségét. Vagy Dél-Afrikában Nelson Mandela, aki végül is ugyancsak erőszakmentes mozgalmat választott, és végül Dél-Afrika elnöke lett.  Az erőszakmentesség a másik emberre való odafigyelést is elősegíti, vagyis, hogy az egyénnél sokkal fontosabb a közösség. A Dalai Láma a kínai embereket ugyanúgy tiszteli, mint a tibetieket. A buddhista tanok nyomán a lámák egész nap meditálnak és imádkoznak minden érzőlényért, mert mások legalább olyan fontosak, mint mi magunk.

Sok kínai is támogatja a Dalai Láma ideológiáját, olyanok is, akik a nehéz időkben, a Tienanmen téri vérengzés idején elmenekültek Kínából, ahol a megtorlásokban sok ezer kínai egyetemista halt meg.  A mozgalom vezetői közül sokan külföldre menekültek, és azóta különböző országokban élnek. Ők is teljes támogatásukról biztosítják a Dalai Lámát és nézeteit. A Kínában élő kínai buddhisták - sok millió ember - is várják a Dalai Láma visszatérését Tibetbe és Pekingbe, és már a Dalai Láma is többször kijelentette, hogy szeretne Pekingbe zarándokútra menni és tanítani. Ilyen tartalmú javaslatot küldött is a kínai kormánynak, de ők nem válaszoltak és máig sem tették meg. Minket, tibetieket az élet rákényszerített arra, hogy nagyon pozitívan gondolkodó emberekké váljunk. Más ideológiákat is megértünk és elfogadunk, de a többség az erőszakmentesség mellett van.

HT: A tibetiek demokráciát szeretnének, az azonban tény, hogy jelenleg a világon a demokrácia nem működik, legalább is ebben a formájában.  A világ gazdasági, és politikai válságban van, már elég rég óta. Mit gondol Tibet jövőjéről? Szabad lesz Tibet valamikor? Mit gondol az autonómiáról, a teljes szabadságról, Tibet függetlenségéről?
Thupten Láma: Nem gondolom, hogy Tibet teljesen szabaddá válhat, hiszen a kínai lakosság betelepítése már megtörtént, ők nem fognak elmenni. Ennek a helyzetnek a megoldása nem könnyű, és talán már nem lehetséges. Ezért a Dalai Láma elképzelése az, hogy a kínaiak jelenlétét elfogadva Tibet teljes autonómiát kapjon, és a kínaiak korlátozott arányban maradhatnak Tibetben. Ezt Őszentsége javaslatként többször hangoztatta, és azt gondolom, ez ésszerű és teljesíthető javaslat.

HT: Máig 143 tibeti gyújtotta fel magát tiltakozásképpen a kínai uralom ellen, ilyen szörnyű módon követve el áldozatot, öngyilkosságot. Kína azt mondja, hogy a Dalai Láma provokálja a tibetieket ilyen tettek elkövetésére.  Kérem, beszéljen az önégetések hátteréről!
Thupten Láma: Lényegében ezek a szörnyű tettek is, az erőszakmentességre utalnak vissza. Mi, tibetiek, az erőszakmentességet gyakoroljuk a Dalai Láma irányítása alatt, és a buddhizmus nem tartja elfogadhatónak az erőszakot, ezért mi nem teszünk erőszakot. Tibetben és Kínában az emberek egyáltalán nem beszélhetnek, soha, sehol az emberi jogokról és a szabadság ideológiájáról sem. Szabadon nem fejezhetik ki véleményüket a diktatórikus rend súlyos és könyörtelen retorziói miatt, ezért az önégetőknek ez az egyetlen megoldás adódik, hogy felhívják a figyelmet a tibeti helyzetre, és kinyilvánítsák, hogy szeretnék, ha a Dalai Láma visszatérne Tibetbe, hogy szólásszabadságot és vallásszabadságot akarnak, és azt, hogy saját kultúrájuk szerint élhessenek.

Ezek azok a súlyos gondolatok, amit az önégetők tettükkel a világnak üzentek. 143 tibeti gyújtotta fel magát eddig, akik önállóan döntöttek így, és nem irányította őket senki, nem voltak beszervezve, és nem befolyásolták ebben őket sem az Indiában élő tibetiek, sem a Dalai Láma. A kínaiak persze azt hangoztatják, hogy a Dalai Láma vagy a száműzetésben élő tibeti kormány szervezi az önégetéseket - ami persze  hazugság, egyáltalán nem igaz.

Ezeknek az embereknek a többsége végrendeletet írt, néhányan papírra vetették, hogy maguk döntöttek az önégetés mellett, mert nem találtak más megoldást. Abban hisznek, azt remélik, hogy így majd elérik, hogy a száműzetésben élő tibetiek beszélnek a helyzetükről, az ENSZ állami vezetői segítenek Tibetnek, és remélik, hogy a világ felfigyel Tibetre, és hogy így a Dalai Láma hamarabb visszatérhet Tibetbe.

HT: De az önégetés maga is erőszakos cselekedet, gondolom ez egyértelmű.
Thupten Láma: Igen, ez dolog a másik oldala. Ám ne feledjük, a buddhista filozófia szerint a motiváció a legfontosabb. Az ő motivációjuk, hogy elkötelezték magukat nemzetük, vagyis a szabad Tibet mellett és, hogy a Dalai Láma visszatérhessen Tibetbe, valamint a buddhizmus szabad gyakorlása mellett  - ezért gyújtották fel magukat. Ezek tiszta motivációk. Úgy hisszük, hogy a motiváció a leglényegesebb abban, amit teszünk. Rossz motiváció vagy jó motiváció - ez jelenti a különbséget a gyakorlatban, a valóságban.

HT: Thupten Láma engedjen meg egy látszólag a témától elütő kérdést. Sok természeti katasztrófa tombol szerte a világon, például nem olyan régen Nepálban is szörnyű földrengés volt. Mit jelent ez, minek a jele ez?  Sokan kérdezik: miért Nepálban? Nepál a buddhizmus egyik legfontosabb központja.
Thupten Láma: Két dolog lényeges itt. Az egyik, hogy mi, emberek tönkretesszük a bolygónkat, nem törődünk a természettel, a környezettel, a világgal, és a bolygó ezt a mértéktelenséget már nem tudja elviselni. Folyton csak építkezünk és még több épületet építünk, még több gyárat, üzemet építünk, gyorsan növekszik az emberek létszáma is - ezek károsan befolyásolják a környezetet, a tudósok is tudják ezt. A másik dolog a karma törvénye.

A buddhisták vallják, hogy a jelenlegi életünk a múlt életünk visszatükröződése, a jövőnk pedig a jelenlegi életünktől, tetteinktől függ. Az emberek, ha megszülettek, meg is halnak. Sokféle módja van a halálnak: van, aki háborúban hal meg, van, aki természetes módon, van, aki balesetben vagy földrengésben. Az, hogy hogyan halunk meg, ugyancsak az előző karmánk visszatükröződése.

Nepálban korábban nem volt olyan nagyszámú lakosság, nem volt annyi épület, nem volt annyi rossz és jó. Sokan vannak, akik jó karmát teremtenek, de nagyon sok ember rossz karmát teremt. Ez nagyjából egyensúlyban van. 80 évvel ezelőtt Nepálban nagy veszteségek voltak, hasonlóak, mint most. Akkor Katmandu még kis város volt, kevés volt a lakosság, a terület többi részén pedig üres földek voltak.  Amikor Nepálban éltem, 1964-től, a Bodnath Sztúpa  körül csak néhány ház volt és néhány környező falu, csak távol a hegyekben voltak falvak. A sztúpa körül csak rizsföldek voltak, Katmandu központjától Bodhathba gyalogosan közlekedtek az emberek, ami körülbelül egy óra járásra volt. Nem voltak akkortájt autók. Most pedig minden tele van, zsúfolt az egész város, egészen fel a hegyekig - így az emberek tönkreteszik a Földanyát, a természetet. Szükség volt a változásra. Tehát ahogy mondtam, két ok van, hogy az embereknek katasztrófákat kell átélniük: egyrészt a természet, a környezet, másrészt a karma.

HT: Sok buddhista tanító jön az utóbbi időben Európába és Nyugatra. A buddhizmus terjedése azt jelenti, hogy új feladatok vannak az új helyzetben a nyugatiak számára?   
Thupten Láma: Amióta a Dalai Láma elkezdett utazni a világban, útjain az emberi értékeket és a vallások harmóniáját hirdette. Ez volt az üzenete. Jelenlétében és tanításai alatt boldogok az emberek, elméjükbe béke és harmónia költözik, megváltoztatja a dolgokhoz való hozzáállásukat, jelenléte minden ország és nép számára nagyon fontos, ezért sok meghívást kap, és a meghívók várólistán várakoznak. Békét, harmóniát és szeretetet ad az embereknek és a világnak, ezért utazik a világban, és ezért hívják meg az emberek szinte mindenhová. Ennek következményeként az emberek a különböző országokban központokat igényeltek, hogy ott dharma-tanításokban részesülhessenek, és naponta gyakorolhassanak.

Nyugaton, úgy tűnik, gazdaságilag minden rendben van, de az nem segít az elmének a boldogság eléréséhez. Sok probléma van az emberek tudatával, ezért békét, harmóniát és boldogságot keresnek. Erre minden érzőlénynek szüksége van, nem csak a nyugatiaknak, mindenkinek. Mindenki ezt keresi. Ezen igények miatt jöttek létre spirituális és dhrama-központok a nyugati országokban.

A Dalai Láma mindig azt mondja, hogy gyakorold a saját vallásodat, hiszen azt generációk óta gyakorlod, ezért soha ne add fel. De mellette megtanulhatod a buddhizmus tanításait is, de azt a vallást, amit a szüleid adtak át neked, tisztelned kell, és nem szabad feladnod.  Így a Dalai Láma szerint nem szükséges a vallásodat megváltoztatni, így is megismerkedhetsz a buddhista filozófiával.

Buddha soha nem mondta, hogy kövess engem, és akkor majd mindent megkapsz. Buddha azt mondta: én tanítok, utat mutatok, te pedig tapasztald meg, és mondj ítéletet a tanításaimról. Ha neked az jó, akkor kövesd, de előbb vizsgáld meg, alkoss véleményt róla. A Dalai Láma is azt mondja: alaposan vizsgáld meg a tanításaimat, ellenőrizd le több oldalról, és ha tetszenek, sajátítsd el, ha nem, engedd el.

HT: Láma, engedjen meg egy provokatív, de annál aktuálisabb kérdést; a buddhizmus jobb, hasznosabb vallás, mint a többi? A nyugatiaknak megvan a saját vallásuk, miért népszerű mégis ennyire a tibeti buddhizmus?
Thupten Láma: Azt egyáltalán nem mondhatjuk, hogy jobb, mint más vallás. A Dalai Láma példájával élve: egy étteremben sokféle étel van. Ha bemegy húsz ember enni, mindenki mást választ. Ha egy kicsit profán is a hasonlat, ez így van a vallásokkal is.

Más-más időszakokban, századokban más-más vallásokra volt igény, hogy az emberek fejlődhessenek. Így a vallás olyan, mint az étel; ehetsz bármit az asztalról. Ha magas a vérnyomásom, nem eszem zsírosat… Igen, gyakran hallom én is, hogy a buddhizmus mélyebb magyarázatokat ad, hatékony és valós magyarázatokat. Ez igaz, ebben hiszek. Mert a buddhizmus a szabadság vallása. Szabad vallás, nem diktatórikus. Még ha a Dalai Láma beavatást is ad 30-40 ezer embernek, akkor is választhatnak, hogy kérik-e vagy sem. Azt mondja, ha ezt és ezt a vizualizációt elvégzed, akkor megkapod a beavatást, de dönthetsz úgy, hogy nem csinálod, hogy nem kéred. Ez a te választásod.  Ezért gondolom, hogy népszerű, mert toleráns, amire a világnak és a vallásoknak nagyon nagy szüksége van manapság.

HT: A Dalai Láma manapság, ha szabad így fogalmaznom felkapott személyiség. Ha átgondoljuk talán nem véletlenül. Hosszú ideje a világ egyik leghitelesebb, ha nem leghitelesebb közéleti személyisége, politikusa, egyházi vezetője, uralkodója. Most már nem csak az úgynevezett hétköznapi emberek számára vonzó és szimpatikus, hanem politikusok, művészek és közéleti személyiségek is szertik magukat hitelesebbé tenni, ha találkoznak vele. Mi ennek a népszerűségnek az oka, mitől válik valaki, az elmúlt évtizedek során töretlenül egyre szeretetre méltóbbá?
Thupten Láma: A tibetiek és sok követője számára Őszentsége a Dalai Láma Avalókitésvarának, tibetiül Csenrézinek az Együttérzés Buddhájának megtestesülése. Létének értelme, hogy minden érzőlény javát szolgálja. Őszentsége a Dalai Láma a szeretet és az együttérzés által az egyetemes testvériséget hirdeti. Üzenete, hogy az emberi lények mindegyike, a hét milliárd emberi lény mind-mind a boldogságot keresi. Azt mondja, ahhoz, hogy jelentőségteljes, értelmes életet éljünk, meg kell próbálnunk segíteni másoknak.

Ha valaki nem tud segíteni másokon, legalább ne ártson másoknak és semmiképpen ne bántson másokat. Annak ellenére, hogy ő maga száműzöttként él, és saját országában rettentő nehéz körülmények között élnek a tibetiek, soha nem adta fel filozófiáját, vagyis, hogy békés úton, erőszak nélkül harcol egy szabad Tibetért. A szeretetről és az együttérzésről szóló egyszerű, de annál mélyebb üzenete miatt az egész világon szeretik és tisztelik.  Ma is, a XXI. században is vannak háborúk, konfliktusok, viták politikai, vallási és gazdasági okokból.

Őszentsége a Dalai Láma a háborúk és az erőszak ellen beszélt. Mindig hangoztatja, hogy az erőszak csak erőszakot szül. Ezért párbeszédre szólítja fel a szembenálló feleket, bármely probléma megoldására, és ezt teszi a tibetieket elnyomó kínaiakkal felé is. Fontos üzenete miatt lényeges és haladó személyiséggé vált az egész világ számára.

HT: A Dalai Láma Őszentsége lemondta számos decemberei és januári programját. Többek között a várva várt Kálacsakra szertartás-sorozatot is törölték Ladakban. Rövid időn belül Őszentsége egészségi állapotáról érkeztek aggasztó hírek.  Mi az őszinte igazság a Dalai Láma állapotáról?
Thupten Láma: Őszentsége szellemileg és fizikailag nagyon nagy terhelés alatt van.  Talán mondhatni, hogy politikusok, közéleti emberek és vallási vezetők közül a legtöbbet utazik, és a legaktívabban munkálkodik az érzőlényekért. A Dalai Láma kondicionáltságánál fogva mindezeket a teendőket bámulatos együtt érző energiával és jó kedvvel teszi. Emellett Őszentsége egészségére nagy gonddal vigyázunk, hiszen nekünk csak egy dalai lámánk van, aki példa lehetne a világnak és akinek nagyon sokat köszönhetünk, hogy egyáltalán Tibet még létezik.

A jóslatok szerint Őszentsége hosszú életű lesz, de ez nem azt jelenti, hogy ne kiemelkedően vigyázzunk rá, és ne fordítsunk feléje nagy figyelmet egészsége megőrzése érdekében. Őszentségét jelenleg prosztata problémákkal kezelték és a kezelés után kitűnő állapotban van. Természetesen a tibeti közösség szinte folyamatosan imádkozik Őszentsége egészségéért a Hosszú Élet imájával. Ez nem azért történik, mert a Dalai Láma kritikus állapotban van, hanem azért mert a mi hagyományunk nagyon nagy tisztelettel viselkedik a nagy tanítói iránt, és szinte minden pillanatban hosszú életükre és jó egészségükre gondol, hogy minél tovább szolgálhassanak az érzőlények  érdekében.

HT: Tiszteletre méltó Thupten Láma milyen benyomása van Magyarországról és az itt élő emberekről?
Thupten Láma: Sok helyen jártam és járok most is Európában, és minden lehetőséget kihasználtam, hogy kultúráról, vallásról és politikáról beszéljek.

Most először eljutottam Magyarországra és öt előadást tartottam, amely lehetőséget igen tisztelt meghívóimnak, Mariannak és Zsuzsának, valamint a Sambhala Tibet Központnak köszönhetek. Jó benyomásaim alakultak ki itt Magyarországon, Budapest gyönyörű, tiszta város, a Duna, a Vár, a Parlament, és az egész város - minden gyönyörű. Békés és boldog vagyok itt.

Nagyon köszönöm a magyar embereknek, hogy itt lehettem és beszélhettem magamról és a gondolataimról. Tudom, hogy a magyarok is sokat szenvedtek a két világháborúban, és más népek elnyomása alatt is, lehet, hogy ma sem könnyű, de az emberek mégis határozottak és erősek voltak, és jó motivációval tovább tudtak haladni az úton. Szeretném megköszönni ezt nekik a világ nevében. A magyarok megértik a tibetiek szenvedését, mert a helyzetük bizonyos szempontból hasonló volt. Köszönöm mindenkinek, hogy itt lehettem. Tashi delek. Jó szencsét!

HT: Tiszteletreméltó Thupten Láma köszönöm a beszélgetést és a válaszokat.
Thupten Láma: Én köszönöm az interjút.