Potala

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

SAMBHALA riport - Riport Lene Handberggel - Tarab Tulku első tanítványával

Sambhala Tibet Központ/Fehérváry Nóra/2002 februárja

Fehérváry: Lene üdvözöllek a Sambhala Tibet Központ nevében. Kérdezhetlek elsőként Tarab Tulku Rinpocséról?
Lene Handberg: Igen.

Fehérváry: Nos, úgy tudom, a hatvanas évek elején Péter herceg meghivására érkezett Tarab Tulku Rinpocse Dániába. Kérem, ezekről a kezdeti időkről beszéljen.
Lene Handberg: Bizonyára tudjátok, hogy Rinpocsénak el kellett hagynia Tibetet a kínai invázió miatt 1959-ben. Tehát a hatvanas évek elején Indiában volt. Teljes képzését még szerencsésen megkapta Tibetben, és az egyik legjobban képzett láma volt, mikor Indiába érkeztek. Mindenki nagyon pontosan tudta róla, milyen magas képességei vannak. Ebben az időben igen nagy igény mutatkozott nyugati, de keleti egyetemek részéről is, hogy  az igen kevéssé ismert tibeti hagyományt igen magasan képzett tudósok átadásában  ismerjék meg.

Őszentsége a Dalai Láma kormányán keresztül Rinpocse meghívást kapott először Németországba, aztán Japánba. Ebben az időben Tarab Tulku és mestere egy menekülttáborban létrehozták azt a kolostor-egyetemet, amit  Tibetben el kellett hagyniuk. Ott szerettek volna maradni a tibeti határ közelében, mert  mindig reménykedtek abban, hogy hamarosan visszatérhetnek  Tibetbe. Ez sajnos nem következett be. Tanárától sem akart messze kerülni, tehát nem ment el sem Németországba, sem Japánba.

Körülbelül másfél évvel az indiai egyetemi képzés elindítása után,  harmadszor is meghívást kapott egy dán csoporttól köztük Péter hercegtől, aki antropológiát tanulmányozott, és a tibeti kultúra területéről hatalmas kéziratgyűjteménnyel rendelkezett, amelyet – sajnálatos módon – nem tudott használni, mivel nem tudta őket elolvasni. A királyi könyvtár anyaga volt, így a felkérés egy része azt célozta, hogy ezen szövegek a tanulmányozásával és föltárásával bizzák meg Rinpocsét a királyi könyvtárban. Megigérte, hogy két évre vállalja a megbízást.

Két évig dolgozott, és aztán vissza is ment Indiába. Vissza akart menni a tanítványaihoz, akiket  három és fél évvel azelőtt tanítani kezdett. Ám nem úgy alakultak a körülmények, hogy vissza tudott volna menni a tanárához és a tanítványaihoz. A delhi Tibet Ház vezetésével bízta meg ekkor Őszentsége, a Dalai Láma, amely múzeum és a tibeti kultúra központja Delhiben. Ekkorra már kiderült sajnos, hogy a Tibetbe való visszatérés halasztást szenved, nem tudnak visszamenni Tibetbe, és Tarab Tulku energiájára szükség volt ahhoz, hogy a tibetiek meg tudják alapozni létezésüket Indiában.

Ebben a helyzetben Tarab Tulku Rinpocse rájött, hogy a Nyugatról, a nyugati államigazgatásról, az emberek tudatáról többet kell megtanulnia, megtudnia, hogy tényleg hasznossá váljon mind a nyugatiak, mind a tibetiek számára, akik számüzetésbe kerültek igen nagy számban. Ezen ok miatt végül mégis elfogadta a még mindig érvényes meghívást Dániába, és elment Koppenhágába. Ott dolgozott, mint bármelyik ember Dániában, munkahelye volt és dolgozni járt a Királyi Könyvtárba. Ezekben a kezdeti időkben fontos  esemény következett be. Meghívták tanárát Indiából Finnországba egy transzperszonális kongresszusra ( progressziv pszichológiai iskola Nyugaton) Tarab Tulku így került kapcsolatba a nyugati pszichológia világával. Ez a kör kérte fel, hogy képviselje a vezetőségben, a keleti buddhista pszichológiát. Azután meghívták műhelygyakorlatok, kurzusok, tartására és így beindult a tanítási folyamat Nyugaton is. Mindeközben hatalmas energiát fektetett abba, hogy megvizsgálja, hogy mindaz a hatalmas ismeret, amit elméletben és gyakorlatban elsajátított, hogyan adható át, mi használható a mi életünk mindennapi sodrásában. Párhuzamosan tanított és dolgozta ki saját módszerét nyugati városokban tartott kurzusokhoz. Ez volt Rinpocse pályájának kezdete nyugaton.

Fehérváry: Általában az emberek tudják a tibeti buddhizmusról, hogy vannak ágai, ismerik, hogy van gelug iskola a Dalai Láma miatt, és kagyü vonal a Karmapa miatt. Tarab Tulku Rinpocse melyik ágat képviseli? És mit jelent az az ág, mit tud adni a nyugati embereknek?
Lene Handberg: Rinpocse gelug kolostoregyetemen kapta meg képzését és neveltetését kicsi gyermekkorától. De az nyugati elképzelés, hogy ezek az iskolák mereven elkülönülnek egymástól, ez nincs teljesen így. Talán a nyingma iskolát kivéve mind a többi három, szakja, gelug, kagyü iskolában a hagyományvonalak hasonlóak. Így mindegyik iskolának megvan a másik kettőből az összes megfelelő átadás, így nem különülnek el mereven egymástól. Lehet különbség abban, mire helyezik a hangsúlyt. A gelug iskolában a filozófiai és pszichológiai képzés igen magas fokú és igen erőteljes. Ehhez hasonló filozófiai képzés még a szakja iskolában folyik.Így Rinpocsének is rendelkezésére állott ez a képzés, és meg is kapta teljes egészében.

A filozófiát itt nem úgy kell értelmeznünk, ahogy Nyugaton szoktuk. A keleti filozófia felöleli a humán tudományokat. Rinpocse körülbelül hétéves korában ment egyetemre. Írni-olvasni hároméves korában tanult meg.

Fehérváry: Nevéből kiderül, hogy tulku, ami ugye azt jelenti, hogy ugyanúgy, mint a Dalai Láma, a Karmapal, tudatosan újraszületett lény. Rinpocse a tizenegyedik reinkarnáció. Megkérdezném, hogy őt ki ismerte föl?
Lene Handberg: Rinpocsét megtalálták a XI. Tarab megtestesüléseként. A tulku-rendszer érdekes, csak Tibetben honosodott meg, bár a buddhista világ elég nagy.A tulku-rendszer erősen kulturális szerveződésű. Ha egy nagy mester tanított egy területen, létrehozta a kolostort, az intézetét, tanítványok tömege érkezik, és elindul a képzés, valamint a megvalósítás, meditációs gyakorlat. Ha meghal, akkor ezt az intézetet egy hasonló képességű lénynek kell tovább vinnie, tehát kell találni valakit, aki ugyanúgy rendkívüli képességekkel rendelkezik, hogy elvégezze a feladatát. Ilyenkor a fő tanítványok szertartásokat végeznek, kérhetik speciális, erős, realizált emberek tanácsát, sámánokét akár, más lámákét, és speciális tükörbe tekintenek. A tükörben ebben az esetben a láttak egy hidat, látták, hogy ez a hely Lhásza nyugati vidékén van, ahol egy ilyen képességű lény megszületett. S akkor a szerzetesek elindulnak, és megnézik, hogy született-e azon a területen speciális jelekkel valaki, ami azt mutatja, hogy megvannak a képességei. A területen hallották, hogy van egy ház, ahol nemrég született egy kisfiú, s a ház mellett télen – télen Lhászában nagyon hideg van -, ennek ellenére egy virágzó gyümölcsfa állt a kertben. Voltak egyéb jelek is. És akkor a szerzetesek odamentek és megvizsgálták a helyzetet. Vizsgálatnak, tesztnek vetették alá a kisfiút. Bizonyára érzitek, hogy ez egy másik világ.

Fehérváry: Most egy nagy ugrás jön: Lene, hogyan kerültél kapcsolatba Tarab Tulkuval meg a buddhizmussal?
Lene Handberg: Ez nagyon sok évvel ezelőtt volt, nehéz még emlékezni is rá. Vegyük a tizenéves korszakomat, amikor igen foglalkoztatott az, hogy mit csináljak az életemmel, hogy legyen benne valami értelmes. és fontos cselekvés.

Először, iskolás koromban sokat foglalkoztam különböző politikai irányzatokkal, pl. sok Marxot és Lenint olvastam. Próbáltam megkeresni azt a rendszert, ami a legjobb az embernek. Marxnál és Leninnél a rendszer jónak tűnt, viszont tovább vizsgálódva rájöttem, hogy nem fog működni. Mivel a rendszert emberek tartják fönn. A rendszer magától nem működik. Az emberek, ha maguk nem fejlettek, akkor mindig vissza fognak élni egy rendszerrel, s ez a többire is vonatkozik. Az okosak mindig használják a butábbakat, az erősek mindig kihasználják a gyengébbeket, és a fejletlen ember, ha pozicióba kerül, mindig használni fogja ezt a poziciót a maga javára, önös érdeke szerint.

Mindezt átlátva, kezdtem keresni, hogy van-e egyáltalán olyan rendszer, ami pont ezt célozza, hogy az ember maga fejlődjön. Aztán, ha egy bizonyos szintre fejlődik, akkor akármilyen rendszerbe kerül, megfelelően fogja csinálni a dolgát. Ez az, amit megtaláltam a tibeti hagyományban. Amikor foglalkozni kezdtem vele, olyan volt, mintha hazaérkeztem volna, mert emlékeztem azokra a kérdésekre, amelyeket gyerekkorban vagy fiatalabb koromban föltettem a felnőtteknek, és azok nem tudtak rá válaszolni, nem is akartak. Ebben a hagyományban, mindezekre a kérdésekre válaszokat találtam. Különböző mestereim voltak, először Angliában jártam egy mesterhez, Skóciába, és akkor volt egy pár dán ember, akiket be akartam mutatni ezeknek a mestereknek. Ők azt mondták, ismernek egy mestert, aki Dániában él Így ismerkedtem meg Tarab Tulku Rinpocsével. Rinpocse akkor már Nyugaton élt egy ideje és vizsgálta ezt a számára új kulturális helyzetet, földolgozta magában, és ezért azonnal megértette a kérdéseimet. Ez csodálatos volt. Nagyon sok tibeti esetében, mivel teljesen más kultúrából jönnek, teljesen más belső rendszerrel rendelkeznek, és a nyugatiak kérdéseit  gyakran nem értik meg, illetve másra válaszolnak.

Rinpocse akkor már ismerte, hogy mi nyugatiak hogyan gondolkozunk, és Nagyon sok kérdést meg tudtam vele beszélni, és láttam, hogy sokat tudok tanulni tőle, és így vele kezdtem dolgozni.

Fehérváry: Úgy tudom, Tarab Tulku Rinpocse egyik legjelentősebb tanitványa vagy. Ez hogyan egyeztethető össze női szerepeddel? Van családod, gyermeked? Vagy pedig a tanítás tölti ki az életedet?

Lene Handberg:
Család vagy tanulmány, ebben a kérdésben dönteni kell az embernek, Mivel a férjem is és én is az előbb említett dolgok iránt nagyon erősen érdeklődünk, együtt dolgozunk, ugyanabban a házban lakunk, mint Rinpocse és a családja, így könnyen együtt tudunk működni. Férjemmel együtt amellett döntöttünk, hogy Rinpocse által kifejlesztett új rendszernek, és a tanulmányoknak szenteljük az időnket, és nincs gyermekünk.

Fehérváry: Egy nyugati ember, akár ha Tarab Tulku Rinpocse előadására, akár a Te előadásodra elmegy Európa-szerte, akkor mit fog kapni? Mit tanulhat?
Lene Handberg: A kurzusok elsődleges célja, első fázisban az önfejlesztés. Ezen hagyomány alapján képesek vagyunk megérteni a saját kondicióinkat, hogyan rontjuk el a tapasztalásunkat kivetítéseinkkel, amit valójában abba lehet hagyni. Ehhez van módszer. Sokkal kevesebb szenvedésben lesz részünk. Meg tudjuk változtatni valóságtapasztalásunkat az alanyból kiindulva, és sokkal (több), jobb tapasztalásunk lesz önmagunkról és a világunkról. Nem elhanyagolható, hogy egyre kevesebb kellemetlenséget jelentünk a környezetünk és önmagunk számára. Hozzásegít ez a rendszer, hogy fölismerjük azokat az okokat, amelyek problémát okoznak, amelyek a sérülékenységünkkel kapcsolatosak, a védekező magatartásunkkal. Kapunk eszközöket, hogy hogyan foglalkozzunk ezekkel a problémákkal és hogyan tudjuk őket csökkenteni. Kapunk ismeretet, filozófiai, pszichológiai és ismeretelméleti szempontból. Az előkészítők egyáltalán nem hagyományos buddhista gyakorlatok.

Nem arra inspiráljuk az embereket, hogy buddhisták legyenek. Viszont a buddhista bölcsesség, és a tudatról szóló bölcsesség használata alkalmas és nagyon segitő, bármelyik vallás követője számára, és ha valaki keresztény, akkor Krisztussal, és Máriával kialakított kapcsolatában tudja használni azokat a módszereket, amelyek magasan (képzett) realizált gyakorlók vizsgálódásain, a tudatról szóló ismeretein alapszanak. Használni tudja ezt az ismeretet, ami rendkívül pontosan tudósit a tudat természetéről.

Nagyon fontos, hogy ezt a hagyományt tovább tudjuk vinni, mert ha nem műveljük és nem tesszük elérhetővé az emberek számára, el fog veszni, és ez az egész emberiség számára igen nagy veszteség lenne. Rinpocse nem a hagyományos, vallási szemléletet hangsúlyozza, hanem azt, ami segitő, mindenki számára. Lehet, de nem feltétlenül szükséges egy hitrendszert használni ahhoz, hogy magunkban hozzáférjünk a legmagasabb nemes minőségekhez. melyek minden hagyományban, minden vallásban a szeretetteljes együttérzés, a bölcsesség és az erő köré épülnek. Ha van ilyen hitrendszer, és hozzásegít ahhoz, hogy szimbólumait fölmutatva szintén ezekhez a belső minőségekhez hozzon közelebb minket, az nagyon alkalmas. A két megközelítés kölcsönösen kiegészíti egymást. A külső támasz segíti az embert abban, hogy könnyebben elérje belső minőségeit. Ám ha ilyen nincsen, akkor is képesek vagyunk gyakorlással hozzáférni ezekhez a magas minőségekhez. Egy vallás szimbólumai szintén ezeket a kvalitásokat mutatják föl. A tibeti buddhizmus nagyon precízen kidolgozta azt a rendszert, amely ezeket a vitális, ősi tanításokat életben tartja. Zseniálisan hozzájárul ehhez például a tulku-rendszer..

Tarab Tulku egyéves volt, amikor felismerték, és onnantól kezdve kolostorában a tanítás továbbvitelének letéteményese volt, és ez így működött a többi kolostorban is. Ez az a mód, ahogy hozzánk egyáltalán eljutott. Buddha Sakyamuni Indiában született i.e. V. században, ahol is a buddhizmus a X. századra megszünt, nem volt olyan rendszer, ami vitálisan tovább vigye. Az indiaiak a tibetieknek adták át a tudást. De nemcsak a X. századig lehet visszamennünk. Ez a hagyomány sokkal régebbi. Ötezer évvel ezelőtt is használták ezt az egyetemes bölcsességet. Sőt vannak olyan iratok, amelyek azt mondják, hogy az ötezer évvel ezelőtt indult ez a hagyomány és olyan emberek indították, akik északról érkeztek.

Tehát a nyugatiak végülis ugyanúgy részei lehetnek ennek az egyetemes bölcsességnek. Az Indus völgyébe érkeztek, és ez a hagyomány ott indult, amit aztán a hinduizmus és a buddhizmus vitt tovább. Tarab Tulku azért nagyon fontos számunkra, hiszen képes elérhetővé tenni ezt a több ezer éves bölcsességet, mégpedig úgy, hogy azokat a kulturális elemeket, amelyek erősen megnehezítik a mi megértésünket, kiveszi, és bízhatunk benne, hogy azokat veszi le, amelyek nem szükségesek, és minden más ép marad, a tnítás nem szenved csorbát.

Itt láthatod azoknak a tudósoknak a nevét, akik Rinpocse által szervezett októberi konferencián fognak beszélni. Ha megnézzük a nyugati tudományt, kiderül, hogy valamilyen módon rájöttek a kísérleteikkel, ugyanarra, amit a keleti bölcsesség régóta állít. Az atomfizika területén dolgozók különösen. Ám erőfeszítésüket a külső anyag vizsgálatára összpontosítják, és önmagukra nem vonatkoztatják azokat az ismereteket, amelyeket az anyagban megtalálnak. A keleti bölcsesség mindig így teszi. Tehát külön az anyagot, a külső világot nem vizsgálja, hanem vizsgálóval, az alannyal együtt. A kettő szorosan összetartozik.

Ez a konferencia lehetőséget ad azoknak a nyugati fizikusoknak, matematikusoknak, és egyéb más tudományokból érkező knek, hogy rálássanak arra, és megismerjék azt, amit a keleti bölcsesség tanít, és fordítva. Ezen párbeszédek jelentősége igen nagy. Erre a kongresszusra Őszentsége, a Dalai Láma is érkezni fog.

Fehérváry: Külön köszönöm, hogy a buddhizmust emberközelivé tetted, és nem maradt misztikus, elérhetetlen valami.
Lene Handberg: A buddhizmus gyökere a humán tudomány, minden ami nagyon hasznos az embernek. Mindaz, amiről általában tudunk belőle, csupán a teteje, a jéghegynek a csúcsa. A buddhizmusnak nagyon sok arca van, nagyon sok oldala. Ez a hagyomány még egységes, a különböző tudományok még nem váltak szét, minden együtt van és meg lehet ismerni. Buddha többnyire azt mondta el, hogyan működik az emberi tudat, és hangsúlyozta, hogy vizsgáljuk meg a saját tapasztalatunkban, hogy amit mond, az igaz-e vagy sem. És akkor egy vallás, a épült rá erre a tudásra. Mi többnyire ezt ismerjük meg. Ez a jéghegy csúcsa. Tibetiül például nincs arra szó, hogy vallás, tehát arra, amit mi vallásnak hivunk.

Fehérváry: Lene, köszönöm hogy beszélgettél vele.
Lene handberg: Én köszönöm.

Webgalamb