Potala

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

SAMBHALA riport - Beszélgetés Nisha Maggioni-val a Gurgyejev szakrális tánc mesterével

Sambhala Tibet Központ/Szepesy Anna/2003 decembere

Az emberek nem ismerik fel, hogy a beszélt nyelv mennyire tetszőleges jelentésű, hogy ugyanazokat a szavakat használva, mennyire eltérő dolgokat mondunk.
P.D. Ouspensky/Töredékek egy Ismeretlen Tanításból


 
Sambhala: Beszélnél röviden  az életedről, hogyan kerültél kapcsolatba  a tánccal?
Nisha Maggioni: Több mint húsz évvel ezelőtt kezdtem el a keresni valamit, azt a valamit amiről éreztem és tudtam, hogy magasabb dolgokhoz köt, olyanokhoz, amelyek szabad szemmel nem érzékelhetők.

A tánchoz először a színházon keresztül kapcsolódtam. Hagyományos elvekre épülő olasz színházban, és később táncszínházakban játszottam, de ezzel szinte egy időben megismerkedtem a  meditációs technikákkal is.

Nagyon sokáig kerestem arra a megoldást, miként ötvözhetem össze a táncot, a zenét és a meditáció állapotát. Ebben az időben nagyon foglalkoztatott a szufizmus, a közel-keleti hagyomány, és ekkor  kezdtem el Gurgyejev könyveit is olvasni. Hosszú idő telt el, amíg végül kilenc évvel ezelőtt, véletlen események során (amik nyilvánvalóan nem voltak véletlenek) találkoztam egy mesterrel aki megismertette velem Gurgyejev titokzatos, szent mozdulatait. Az első tanfolyamot, amin részt vettem, pénzszűke miatt eredetileg kétnaposra terveztem, de a tapasztaltak lángra lobbantottak,  és így végül minden nehézség ellenére egy hétig, a kurzus teljes idejére  maradtam. Azóta sem hagytam abba a Gurgyejev-mozdulatok gyakorlását.

Az első mesteremmel hosszú évekig dolgoztam együtt, azután más tanárokat is megismertem, és most már 9 éve foglalkozom ezzel a tánccal.

Ez az az út, ami legközelebb áll hozzám és ez működik számomra leginkább. Nem azt mondom, hogy ez az egyetlen út, amin az ember járhat, de nekem ez vált be legjobban. Egyesíti magában, és egyszerre jeleníti meg a zenét, a mozdulatokat és van benne valami megfoghatatlan, amit szavakkal nem könnyű kifejezni.

Sambhala: De mégis mitől vált ilyen fontossá számodra a tánc?
Nisha Maggioni: Köszönöm ezt a kérdést. Erről szeretek beszélni. Amióta az ember csak létezik, a táncnak fontos szerepe és ereje van. Az ember a táncot istennel való kapcsolódásként élte meg. Azért táncoltak, hogy megteremtsék és átéljék a kapcsolatot önmaguk és isten között. Amikor ezt a szót használom, „isten”, nem egy felhőn üldögélő, fehérszakállú öregúrra, hanem egy felsőbb erőre, energiára gondolok, amit az életünkben különböző módon nevezhetünk meg, mint például egység, szeretet, vagy nirvána. Mindannyian tudjuk, hogy létezik valami, ami felé törekszünk ilyen vagy olyan formában. Eszerint a táncot arra használjuk, hogy kapcsolatot teremtsünk ezzel a felsőbb erővel, amely kapcsolatot mára teljesen elveszítettük. Azt tapasztalom mindenfelé, hogy az emberek állandóan keresnek valamit, kielégítetlenül hajszolják az élet dolgait, és még csak azt sem tudják, hogy valójában mi után kutatnak. Manapság rengeteg ember jár diszkóba – keresnek valamit. Ők sem tudják, hogy mit, de amikor együtt vannak, együtt mozdulnak egy ritmusra, érzik, hogy valami történik velük, amire nincs szavuk. Megtapasztalnak valamit, ami csak halovány mása egy igazi élménynek, de mégis újra és újra tapasztalni akarják. Úgy gondolom, a táncnak most is megvan ez az energiája és a mi feladatunk, hogy újra megtaláljuk ezt az erőt. Persze ez nem mindenki számára egyformán működik. Minden egyes embernek más lehet az útja, ahogyan megtalálja a kapcsolódását ehhez a felsőbb erőhöz. De a tánc határozottan az egyik legerősebb út, hogy ráleljünk erre a kapcsolatra. Láthatjuk ezt például a szufizmusban a török forgó dervisek táncánál. Számukra a tánc extatikus élmény és amíg táncolnak, érzik „isten erejét”. És ez az egyik ok, amiért én is táncolok – befogadom a magasabb energiát, befogadom a felsőbb erőt.

Sambhala: Valójában mi Gurgyejev szakrális tánca?
Nisha Maggiono: Gurgyejev ezekre a mozdulatokra ősi, titkos kolostorokban akadt rá.  Úgy tartják, hogy ezeket a mozdulatokat szerzetesek gyakorolták már évszázadokkal ezelőtt is, tehát eredetük rendkívül régre nyúlik vissza. Gurgyejev feljegyezte ezt az ősi tudást, és úgy tudjuk, néhányat a mozdulatok közül saját maga kreált erre a tudásra alapozva. A mozdulatok külön-külön nagyon fontos részei egy magasabb tanításra épült tudományos rendszernek, de nem egyenlőek azzal. Első lépéseim e mozdulatok irányába egy új szemléletmódhoz való közelítés volt, és csak nemrég kezdtem felfedezni azt a teljesebb rendszert, amihez tartoznak.

Gurgyejev szerint minden egyes gesztus/mozdulat egy bizonyos érzelemhez, egy bizonyos gondolathoz kapcsolható. A mindennapi életben általában ezer és ezer apró automatikus mozdulatot végzünk. A legtöbb mozdulatot kultúránk és társadalmi életünk jól meghatározható részeiből vesszük, sokat a családunktól vagy más emberektől tanulunk és általában nem is vagyunk tudatában, hogy használjuk őket. Még ezekhez a tudattalanul végzett mozgásokhoz is tartozik egy-egy érzelem, gondolat, így tehát az automatikus mozdulatok automatikus érzelmekhez és gondolatokhoz vezetnek és ellenkező irányban úgyszintén.

Ennek a rendszernek, amit Gurgyejev kifejlesztett, megvan az az ereje, hogy az emberek kitörhessenek abból a tudati kalitkából, amit tudattalanul maguk köré emeltek. Mindannyian bezártuk magunkat, csak épp nem tudunk róla. Gurgyejev azt mondta, az emberek alszanak. Mi ugyan azt hisszük, ébren vagyunk, de valójában mégsem. Ezek a mozdulatok azok, amik segítenek minket felébredni és kiszabadulni megszokásainkból. Ezek a megszokások általában fizikai szintűek, de ugyanakkor jelen vannak tudati, intellektuális és mentális szinten is. Ahogy mindig ugyanazokat a mozdulatokat ismételjük, úgy ismételjük ugyanazokat az érzelmeket és gondolatokat is. Mint ahogy a tigris  járkál fel és alá a ketrecében.

A Gurgyejev-féle szakrális tánc mozdulatai önmagukban ugyan elég egyszerű mozdulatok, nem kívánnak semmilyen különösebb fizikai adottságot, egy időben való elvégzésük mégis kifejezetten nehéz. Ezért az ember tánc közben úgy érzékeli, hogy ezek nem a megszokott mozdulatai. Például egy-egy egyszerű karmozdulat kombinálása.  A tudatunk számára ez azért bonyolult, mert az mindig értelmezni szeretné a mozdulatokat. Számomra  ez azért különösen érdekes, mert hosszú ideig kortárs és modern tánccal foglalkoztam, amiben a mozdulatainkon keresztül fejezzük ki önmagunkat, ezért mindig fejleszteni akarjuk azokat, arra törekszünk, hogy minél szebbek és kifejezőbbek  legyenek. Ez által szeretnénk tolmácsolni egész saját lényünket. A Gurgyejev mozdulatokban a feladatunk az, hogy ne tegyük bele személyiségünket a gesztusokba. Ahogy az egyik mesterem rendkívül kifejezően mondta, a mozdulatok már léteznek valahol, jelen vannak. Amikor végezzük őket, az olyan, mint egy kabátot felvenni. Ezzel jelentést adunk a létezésének, valódi életre keltjük a mozdulatot.

Sambahla: Említetted, hogy ez a tánc hasonló a tudat természetéhez, amiről a hagyomány gyakran beszél. Lehet, hogy ez a tánc is egy olyan módszer, ami elősegítheti az ébredést a homályból,  mint az ima, vagy a mantra ?
Nisha Maggioni: A mozdulatok különböző szinteken működnek. Az első szint, amikor a  táncosok a saját egyéni szintjükön végzik a mozdulatokat, önmagukkal egységben. A mozdulatok az átalakulás hatalmas erői és végzésükkel tudatossá válnak megszokásaink, világlátásunk, érzelmi reakcióink, amik mind a személyes tapasztalatokban gyökereznek. És így – a mozdulatokon keresztül – egészen tisztán megérezhetjük, megismerhetjük önmagunkat. A mozdulatok tanulása folyamán sok akadállyal találkozunk és ezek a nehézségek segítenek még inkább meglátni önmagunkat, és ez már  az első lépés az átalakuláshoz. Ugyanakkor a mozdulatok egy másik szinten is működnek. Minden táncos a saját egyéni szintjén, önmagával egységben végzi a mozdulatokat, de egyben része a csoportnak is, így a csoporttal is összhangban mozdul. Gurgyejev azt mondta, ezek a mozdulatok egy ősi könyv betűinek ábc-je és ebben a könyvben kizárólag a mozdulatok megfigyelésével olvashatunk. Manapság nemigen vannak emberek, aki ezt a könyvet olvasni tudják. De mégis, ha valaki kívülről nézi ezt a táncot, láthatja, hogy a mozdulatok kifejeznek valamit, és megérezheti a gesztusok jelentését. Például olyan fogalmakat, mint ember, isten, segítségkérés és adás stb. Ezek archetipikus fogalmak. A mozdulatok végzésével ráismerhetünk önmagunkra, formálhatjuk magunkat és imádkozhatunk. Egy magasabb erőt szolgálunk és befogadjuk a magasabb energiát. És azzal, hogy másoknak is megmutatjuk a mozdulatokat, újabb szolgálatot teszünk. Ez elvezet a szakrális tánc egy újabb fejezetéhez. Kevesen vállalkoznak rá, hogy ezeket a mozdulatokat közönség előtt mutassák be, mivel nagyon nehéz elérni az olyan fokú tökéletességet az előadásukban, hogy minden szinten átadhatóvá váljanak. Ha van rá módod, hogy megnézz egy ilyen előadást, megérezheted a mozdulatok erejét.

Sambhala: Olaszországban mennyire ismert Gurgyejev filozófiája, és a szakrális tánc?
Nisha Maggioni: Én először az olaszországi Osho Központban találkoztam a Gurgyejev-féle szakrális tánccal. Osho – mint közismert – indiai filozófusként, spirituális tanítóként, megvilágosodott mesterként élte le életét. Osho a Gurgyejev-féle szakrális táncot egy Gurgyejev könyve alapján 1970-ben, Peter Bruke rendezésében készült filmben látta. Amikor Osho ezeket a mozdulatokat meglátta, azt mondta, hogy ez a technika hihetetlenül erőteljes és hatékony az emberek felébresztésében, és azt akarom, hogy követőim is részesei legyenek ennek az élménynek. Néhány tanítványát, akik a táncokért voltak felelősek, arra buzdította, hogy kutassák fel a mozdulatokat, tanulják meg és kezdjék el tanítani. Így egy külön iskola alakult  Osho közösségén belül, amely elkötelezte magát a Gurgyejev mozdulatok tanulmányozására, tanítására. A könyv és a két órás film címe: Találkozások nagyszerű emberekkel. (Meetings with remarkable men) Szóval így kerülhettem én is a Gurgyejev mozdulatok közelébe, mivel az első mesterem az Osho iskolában tanulta meg ezeket a táncokat.

Később jutott tudomásomra, hogy létezik egy Gurgyejev Alapítvány is. Az Alapítvány korábbi tagjaitól hallottam, hogy a szent tánc gyakorlatait hosszú ideig többé-kevésbé titokban tartották. Csak azok kezdhették el tanulni, akik évekig végeztek bizonyos gyakorlatokat. Az én véleményem az, hogy manapság nem olyan időket élünk, amikor a tudást titokban kéne tartani. Ez a tudás elérhetővé kell hogy váljon minden érdeklődő számára.

Az a meggyőződésem, hogy úgyis csak azok válnak a tudás valódi birtokosaivá, akik igazán érdeklődnek iránta, mert ahogy már említettem a Sambhalában tartott kurzuson, ezek a mozdulatok nem „felhasználóbarátok”. Ez nagyon kemény munka. A tapasztalat az, hogy sok ember eljön, kipróbálja, és utána nem akarja folytatni. Így kialakul egy természetes kiválasztódás. Az évek során kapcsolatba kerültem más tanárokkal is, akik Gurgyejev tanítványainak tanítványai voltak, és úgy érzem, közelebbi kapcsolatba kerülhettem a forrással. De ahogy egyik mesterem mondta: manapság nincsenek már tanítók, egymástól kell tanuljunk. Ezért is nem voltam tagja a Gurgyejev Alapítványnak. Tudomásom szerint önismerettel, önfejlesztéssel foglalkoznak, de ennél többet nem tudok  az alapítványról, csak azokat az  embereket ismerem jobban, akiktől volt szerencsém tanulni, akik ott kezdték működésüket és akikkel együtt dolgozhattam.

Sambhala: Sokan szélhámosnak, csalónak tarják Oshot. Erről mi a véleményed?
Nisha Maggioni: Erre a kérdésre szintén a saját tapasztalataimra alapozva tudok válaszolni. Én 1983-ban lettem Osho tanítvány (szinjasszin). Abban az időben rendkívül fontos tapasztalat volt ez az életemben. Mielőtt ide kerültem volna, az életem meglehetősen zűrzavaros volt. Nagy horderejű személyes problémákkal küzdöttem. Osho által nagy önfejlődésen mentem keresztül, és ez nagyon pozitív hatással volt az életemre. Sokféle önfejlesztő technikát és a terápia különböző formáit ismertem meg. Pár évig nagyon keményen dolgoztam önmagamon és úgy érzem, ez nagyon hasznos volt számomra. Lehet, hogy véletlen volt, hogy épp Oshonál találtam rá ezekre a technikákra, de mindenképpen jót tett nekem és örülök, hogy megismerhettem.

Tudom, hogy Osho erőteljes és rendkívül vitatott személyiség volt és heves reakciókat váltott ki sok emberből. Bizonyos dolgai rendkívül provokatívak voltak, például a rolls-royszai, és más luxus tárgyai. Személy szerint ezek engem egyáltalán  nem érdekelnek. Ezek mind felszínes dolgok és legfőképpen azokat zavarják, akiknek nem volt személyes kapcsolatuk, tapasztalatuk  Oshoval és a közösséggel. Ahogy egyre több ismeretre teszek szert Gurgyejevről, az a benyomásom, hogy minden mester, vezető személyiség jellegéből adódóan provokatív és ellentétes véleményeket gerjeszt az emberekben. Egyébként az Osho Központ a mai napig is működik. Az ottani jelenlétem nagyon fontos része volt az életemnek, amit semmiképp sem tagadnék meg, de azt is érzem, hogy ott Osho már nincs  jelen. Ahogy Osho maga is mondta, kicsit aggódom az iskola és az egyház miatt. Most már nem vagyok tagja az Osho közösségnek, mert a jelenlegi irányvonaluk olyan  felépítésű, ami nem kapcsolódik az érdeklődési körömhöz. De az ott eltöltött idő nagy fontossággal bír számomra, mert például ott találtam rá a Gurgyejev mozdulatokra és ez rendkívül pozitív hatással volt az életemre és a spirituális fejlődésemre.

Sambhala: Mondanál nekünk röviden valamit Gurgyejevről és az ő tanairól?
Nisha Maggioni: G.I. Gurgyejev 1877-ben született és 1949-ben halt meg. Gurgyejev az elsők között fejlesztett ki egy spirituális rendszert, kifejezetten a nyugati ember számára, ahogy Osho is hasonló utat járt. Osho szokta mondani: Az ember nyugaton nem tud csendben ülni és meditálni. Ez lehetetlen. Fel kell őt ráznod egy kicsit, azután esetleg képes lesz a meditációra. Azt hiszem pontosan erről van szó Gurgyejev rendszerében is. Ha valaki mélyebben szeretne megismerkedni ezzel a rendszerrel, nagyon tudom ajánlani Ouspensky könyvét: Egy ismeretlen tanítás töredékei címmel. Ez a könyv nagyon érdekes tudósítás egy tanítvány nézőpontjából, benyomások, tapasztalatok Gurgyejev tanításairól.

Szintén ajánlom Gurgyejev Magyarországon megjelent két könyvét is: a már említett Találkozások nagyszerű emberekkel (Meetings with remarkable men) címűt, valamint A mindenségről és mindenről-t. Ez utóbbi elolvasását meg kell, hogy előzze a többi, csak akkor  javaslom elolvasni, ha igazán mélyen érdeklődsz a Gurgyejev tanítások iránt, mert különleges nyelvezetű és rendkívül nehéz olvasmány. Amit a tanítások alapjairól tudok, azt már korábban is említettem. Gurgyejev szerint mi emberek alvó állapotban vagyunk. Megvan a képességünk az ébredésre, de ezt nem ismerjük fel. De azért létezik ez a képesség! Az egész rendszer azt szolgálja, hogy segítse felébreszteni az embereket.

Sambhala: Már két szakrális tánckurzust tartottál nálunk, mi a véleményed, van ilyen irányú érdeklődés Magyar¬országon?
Nisha Maggioni: Úgy gondolom, korai még erről beszélnünk, még épp hogy csak elkezdtük a munkát, és ha folytatni akarjuk, türelmesnek kell lennünk, mert ez nem egy „barátságos” rendszer, ez nem aerobic, nem okoz azonnali örömérzetet – időbe telik a kibontakozás. Meglátjuk, mit hoz a jövő és én minden eshetőségre nyitott vagyok. A kurzus résztvevőivel nagyon sok közös pontot találtam, sőt még hasonló élettörténettel is találkoztam, mint az enyém. Hasonló tapasztalataink voltak a táncról, a meditációról és az önfejlesztésről. Az a megérzésem, hogy itt komoly az érdeklődés  Gurgyejev szakrális tánca iránt. Az emberek továbbra is keresnek valamit ... csak idő kérdése, mennyien találnak rá éppen erre az útra. Az egyik résztvevő már nem először vesz részt ezen a kurzuson. Úgy tűnik, teljesen beleszeretett ebbe a mozgás-meditációba, tanítani is szeretné, hogy minél többen megismerhessék. De ezek a táncok nem mindenkire hatnak  ilyen erőteljesen. Mégis – ahogy már korábban említettem – ha fellángol a tűz benned, egyre többet és többet akarsz tudni róla és még többet szeretnéd gyakorolni a mozdulatokat. Akkor már szeretnél benne lenni ebben a jelenlétben, amihez a mozdulatok végzése hozzásegít. Talán lehet, hogy ez az első ilyen jellegű tapasztalatod az életedben, vagy csak újra szeretnéd felidézni magadban a korábbi tapasztalataidat – a mozdulatok visszavezetnek a jelenbe.

Sambhala: Elhangzott, hogy ezek a mozdulatok képesek megnyitni a tudatot. Van gyógyító hatása ennek a táncnak?
Nisha Maggioni: Ha már egy ideje gyakorolod a mozdulatokat, észrevehetsz apró változásokat. Az első ilyen, amit önmagamon felfedeztem, az volt, hogy a testem bal oldalát jobban tudtam használni és sokat javult a memóriám is. Például mindig is hajlamos voltam elhagyni a dolgaimat, de a gyakorlásnak köszönhetően most már rendszerint vissza tudok emlékezni, hogy hová is tettem őket, így hamar mindent megtalálok.

Aztán észrevehetsz jelentősebb változásokat is. A test bal oldalának hatékonyabb használata többet jelent egyszerű fizikai dolognál, hiszen a bal oldalunk összeköttetésben áll a jobb agyféltekénkkel. A jobb agyféltekénk hatékonyabb használata pedig további előnyöket hoz számunkra, így a hatás mélyebb, mint elsőre gondolnánk. Rátalálhatunk testünk, szellemünk és érzelmeink kiegyenlítődésére és a dolgok másképp, jobban kezdenek működni körülöttünk. Tudatosabbá és éberebbé válunk. Ezt mindenkinek önmagának kell megtapasztalnia, senki más nem tudja elmondani vagy megmutatni. Ez az út befelé, önmagunk megismerése felé vezet.
Számomra ez az út. Mindenki a saját útját kell, hogy meglelje. Ez lehet az első lépés...
A Gurgyejev szakrális tánc kettős hivatása: általa harmóniába kerülünk      önmagunkkal és ugyanakkor megmutatja az emberi létezés titkának ősi tanait. E tánc elementáris ereje nem írható le szavakkal, közvetlenül kell tapasztalatot szereznünk.

Sambhala: Köszönöm szépen a beszélgetést Nisha.
Nisha Maggioni: Köszönöm az interjút.

Webgalamb