EMBCB-17/2011. (EMBCB-50/2010-2014.) J e g y z  k ö n y v * az Országgylés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának 2011. július 5-én, kedden, 14 órakor a Képviseli Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében megtartott ülésérl 1. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatása (A Házszabály 68. §-ának (4) bekezdése alapján) 19-20 oldal Június 24-én a kínai miniszterelnök és delegációja magyarországi látogatása során a gyülekezési jog hatálya alá es rendezvények körül elég komoly incidensek történtek. Egy tibeti tüntet egy zászlót tartott a kezében, majd a konvoj elhaladtakor azt kiabálta, hogy „Free Tibet!”. Egy viszonylag ers testalkatú rendr odaugrott hozzá, leteperte, elvette tle a - 17 - zászlót, st azt el is törte. Egyébként ennek a rendrnek megvan az azonosítási száma is, ha esetleg késbb erre szükség van. Többen ott a helyszínen is tiltakoztak, turisták is ott a közeli kávézóban a rendri fellépéssel kapcsolatban. A tibeti tüntett megfenyegették, be is vitték a rendrségre, több órán keresztül ott tartották. Az a kérdésem, folyik-e bármilyen vizsgálat a rendrségen belül ezzel az incidenssel kapcsolatban; illetve miniszter úr jog- és szakszernek tartja-e ezt a rendri fellépést, tekintettel arra, hogy egyébként többen, többek között a Szabadság Kör több tagja is tiltakozását fejezte ki már az elmúlt években is a gyülekezési jog hatálya alá es rendezvények helytelen rendri kezelése miatt. Mieltt a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésre válaszolnék, hadd kérdezzem meg, az az illet, aki a tibeti zászlót felemelte, a tüntetést bejelentette-e. SZABÓ TIMEA (LMP): Szerintem ez irreleváns akkor, ha odaáll a járda szélére, felemel egy zászlót és azt kiabáltja, hogy „Free Tibet!”, majd egy rendr ráugrik és eltöri a zászlót. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Ön egész végig a tüntetésre hivatkozott. Ezt is írtam fel magamnak. (Szabó Timea: Nem mondtam tüntetést.) Majd nézze meg a jegyzkönyvben! Ha bejelentett tüntetésrl volt szó, akkor helytelenül járt el a rendr. SZABÓ TIMEA (LMP): Miniszter úr, kérem, hogy ne az én esetleges szótévesztésem alapján adja meg a választ. Ön nyilván tudja értelmezni a kérdésem, és ha véletlenül tüntetést mondtam, akkor elnézést kérek. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ez nyilván magányos akció volt.) DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Bejelentett tüntetés van egy személyre is, akkor is a jogszabályoknak megfelelen kell eljárni. ELNÖK: Képvisel hölgyek és urak, önök kérdezhettek, véleményt fejthettek ki, miniszter úr pedig most válaszol. A tényállás megállapítása a jogalkalmazó szerv dolga, vélt vagy valós tényállások állítását itt most nem áll módunkban sem megersíteni, sem cáfolni. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Én minden esetben úgy adom ki az utasításokat a rendri szerveknek, hogy ha egyszemélyes tüntetést jelentenek be, akkor is gondoskodjanak ennek a nyilvántartásáról és ennek megfelelen intézkedjenek. Az egyszemélyes tüntetésnek is az általános szabályokhoz kell igazodnia. (Szabó Timea: Elképeszt!) Ezt tehát így tekintjük. EMBCB-20/2011. (EMBCB-53/2010-2014.) J e g y z  k ö n y v * az Országgylés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának 2011. október 5-én, szerdán, 10 órakor a Képviseli Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében megtartott ülésérl 2. Döntés képviseli önálló indítvány tárgysorozatba-vételérl, általános vita: Tibet ügyében címmel benyújtott határozati javaslat (H/3682. szám) (Szabó Timea, dr. Schiffer András és Vágó Gábor (LMP) képviselk önálló indítványa) Döntés képviseli önálló indítvány tárgysorozatba-vételérl, általános vita: Tibet ügyében címmel benyújtott határozati javaslat (H/3682. szám) (Szabó Timea, dr. Schiffer András és Vágó Gábor (LMP) képviselk önálló indítványa) A második napirendi pontunk: Tibet. A Külügyminisztérium részérl szeretettel köszöntöm. Kérem, a nevét mondja be a jegyzkönyv számára. TAKÁCS SZABOLCS FERENC fosztályvezet (Külügyminisztérium): Takács Szabolcsnak hívnak. ELNÖK: Az elterjeszt pedig Szabó Timea alelnök asszony. Tessék parancsolni! Szabó Timea (LMP) szóbeli kiegészítése SZABÓ TIMEA (LMP), a napirendi pont eladója: Köszönöm szépen, igyekszem nagyon rövid lenni, hogy ne üljünk itt már nagyon sokat, miután három és fél órája tart ez az ülés. Ez a Tibetet érint országgylési határozati javaslatunk két dolgot fogalmaz meg. Szeretnénk, ha az Országgylés kimondaná azt, hogy Magyarország felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erszak alkalmazásának. Illetve felhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. évi július 6-án kelt határozata értelmében támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért. A lényeg az, hogy Tibetnek biztosítanunk kell a vallási, társadalmi, kulturális autonómiát. Ezt nem kell külön mondanom, ez a határozati javaslat egyébként – az indoklásban szerepel is – az indoklás utolsó bekezdésétl eltekintve szó szerint ugyanaz, mint amit 2008- ban Semjén Zsolt, Balog Zoltán, Fodor Gábor és Herényi Károly képviselk beterjesztettek. Úgy gondoljuk, hogy ismét aktuálissá vált ez a kérdés, mint oly sokszor az elmúlt húsz év folyamán, és itt az ideje, hogy a Magyar Országgylés végre kiálljon Tibet érdekében, és állást foglaljon ebben az ügyben. 1956-ban a szabadságáért küzd magyar nép is várta a nemzetközi segítséget, szolidaritást, amely ert adott volna ehhez a harchoz. LMP-s képviselk is csatlakoztak a három évvel ezeltti Semjén Zsolt vezette kezdeményezéshez, hogy álljunk ki és tegyük nyilvánvalóvá együttérzésünket, támogatásunkat és biztosítsuk egy másik nép számára azt a gondolkodást, azt a fajta kiállást, amit egyszer már mi is megéltünk, hogy mit jelent az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása, és mit gondolunk arról, ha egy politikai diktatúrában elnyomnak egy kisebbséget. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a Külügyminisztérium álláspontját. - 46 - A Külügyminisztérium álláspontjának ismertetése TAKÁCS SZABOLCS FERENC fosztályvezet (Külügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel Hölgyek és Urak! Mindenekeltt szeretném megköszönni a bizottság meghívását. A mai ülés 2. napirendi pontjához kapcsolódva – amelyik a „Tibet ügyében” címmel benyújtott határozati javaslat – szeretném ismertetni önökkel a Külügyminisztérium álláspontját ebben az ügyben, illetve konkrétan a határozati javaslattal összefüggésben. Magyarország a demokratikus értékek, így az emberi jogok mellett elkötelezett országként figyelemmel kíséri számos állam, így a Kínai Népköztársaság emberi jogi helyzetét. Ezt többek között az is alátámasztja, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország a rendszert váltó országok közül, amely formális, strukturált, kétoldalú keretek között rendszeres emberi jogi párbeszédet folytat a Kínai Népköztársasággal. Ennek a párbeszédnek a napirendjén többek között olyan kérdések szerepelnek, mint a kínai jogrendszer reformja, a Kínai Népköztársaság együttmködése az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, például az ENSZ Emberi Jogok Bizottságával, továbbá a vallásszabadság és a kisebbségek jogainak a biztosítása. Úgy ítéljük meg, hogy e párbeszéd eredményeként több vonalon is megindult az együttmködés Magyarország és Kína között. Példaként említeném az ombudsmani hivatalok és az ügyészségek közötti strukturált párbeszédet, és ha az információink jók, akkor az Országgylés ezen tisztelt bizottsága, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság néhány héttel ezeltt tárgyalt a Kínai Országos Népi Gylés Nemzetiségügyi bizottságának a delegációjával, amely tárgyaláson ismereteink szerint mind az öt parlamenti párt képviseli részt vettek. De Magyarország nemcsak bilaterális keretek között, hanem természetesen az Európai Unió tagjaként is aktív szereplje az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédnek, amely fórum lehetséget ad arra, hogy elmondjuk a bilaterális keretek között szerzett tapasztalatainkat, illetve véleményünket. Ezzel összefüggésben azt is szeretném elmondani, hogy az Európai Unió és Kína viszonylagos rendszerességgel folytat emberi jogi párbeszédet egymással. Ennek értékelésérl és továbbvitelérl 2010 elején indult egy uniós bels vita, illetve konzultáció. A tagállamok között egyetértés van abban, hogy a dialógust a szélesebb politikai és gazdasági kapcsolatokat is figyelembe véve kell folytatni, a részletekrl azonban megoszlanak a tagállamok véleményei. Ez még egy lezáratlan vita. Még egy nagyon fontos tényezt megemlítenék a határozati javaslattal összefüggésben. szentsége XIV. dalai láma 2011 márciusában lemondott a tibeti emigráns kormány vezetésérl és teljesen visszavonult a politikai élettl, így tehát a jelen határozati javaslat tárgyi tévedést is tartalmaz. Ez egy deklaráció volt az  részérl, hogy a jövben nem kíván politikai szerepet vállalni. Az elmondottakat figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a jelen helyzetben és idpontban idszertlen és kontraproduktív lenne, ha ezt a határozati javaslatot elfogadnák. A Külügyminisztérium ezt nem támogatja. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Szabó Timea! Hozzászólások SZABÓ TIMEA (LMP): Annak, amit elmondott, nincs sok köze a határozati javaslathoz. Magyarország valóban sok mindent tesz azért, hogy Kínával a párbeszéd meglegyen, de itt van még egy határozati javaslat, ezt is meg lehet tenni, ezt semmi nem zárja ki. Az ön által elmondottakból egyáltalán nem következik az, hogy ezt a határozati javaslatot miért kellene elvetni. - 47 - ELNÖK: Mert rosszul írták le Balog Zoltán nevét. SZABÓ TIMEA (LMP): Balog Zoltán neve valóban rosszul lett leírva, ezért elnézést kérünk. Úgy gondoljuk, Magyarország kezdeményezleg azt is felvállalhatja, hogy meginduljon a Kínai Népköztársaság és Tibet között Tibet új státuszának a meghatározásáért, illetve a kulturális, vallási és társadalmi autonómia elismeréséért egy párbeszéd. Ennek ahhoz, hogy a dalai láma lemondott a tisztségérl vagy nem mondott le, semmi köze nincs. Hadd emlékeztessem azért önöket egy-két dologra. 1989 júniusában a Fidesz szervezett egy tüntetést, tiltakozásul a Tienanmen téri tüntetések leverése, a vérengzések ellen. 2008-ban a házelnök úr (Gulyás Gergely: Asszony.) megszólalását hadd idézzem a tibeti jogsértések kapcsán – asszony –: „Kínában a kommunizmus a mai napig állami ideológia, embereket lehet eltüntetni, koncentrációs táborba zárni, kivégezni.” Semjén miniszterelnökhelyettes úr szintén nagyon világosan fogalmazott ebben a tekintetben: „Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás.” Én ezzel maximálisan egyetértek, mind a házelnök, mind Semjén miniszterelnök-helyettes úr kijelentésével kapcsolatban. Azt gondolom, az, hogy Magyarország a párbeszédet választotta Kínával, az nagyon helyes és elremutató dolog. Akkor ez a párbeszéd terjedjen ki arra is, annak a kezdeményezésére, hogy akkor Kína és Tibet között újra meginduljanak a tárgyalások. Egyébként ezt nem Magyarország kezdeményezné vagy nem Magyarország támogatná egyedül, hanem az összes nyugat-európai ország, illetve az Egyesült Államok is. Megjegyzem, hogy igen, Magyarország is része egyébként a berni folyamatként indult párbeszédnek, ami most már human rights exchange-ként mködik tovább. Magyarország részvételét Kína elég erteljesen kritizálta ebben a folyamatban. Azt gondolom, hogy ha Magyarország már volt annyira karakán és kiállt ez ügyben, akkor ebben is folytassuk ezt a karakán kiállást és a véleményünk képviseletét. Vannak bizonyos gazdasági érdekek, amit én értek, és ami indokolhatja azt, hogy önök szerint miért nem aktuális ez a kérdés. Én úgy gondolom, hogy semmilyen gazdasági érdek soha nem írhat felül alapvet emberi jogokat. Ezzel biztosan egyetért velem ön is. Azt hiszem, jogosan feltételezhettük korábban, meg talán most is az önök kormányáról azt, hogy a világ nemcsak megvásárolható és elfogyasztható anyagi javakból áll, hanem ezen túlmenen is képviselnünk kell bizonyos dolgokat. Én újra kérem a tisztelt bizottság tagjait, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot. Emberi jogi bizottságként álljunk ki mások emberi jogai mellett is, és ne hagyjuk azt, hogy gazdasági érdekek felülírhassák ezeket! Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Wittner Mária, utána Harrach Péter. WITTNER MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót. Megpróbálom Iustitia mérlegére tenni ezt a két gondolatot: a tibeti megszállás vagy a gazdasági érdek? Az ember vagy a pénz? Rövid leszek: az ember. És ez nagyon fontos, mert ’56-ot feláldozták Szuez oltárán. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Harrach Péter! HARRACH PÉTER (KDNP): Nagyon bonyolult kérdésrl van szó. Nyilvánvaló, hogy ennek a bizottságnak és azoknak, akik általában elkötelezettek az emberi jogok iránt, elsdleges feladatuk, hogy azt védjék. - 48 - A helyzet az alelnök asszony által említett eredeti elterjesztés és a mai között különbözik, megváltozott a történelmi szituáció. Nem csupán gazdasági érdekek jelentik ezt, hanem inkább az a szempont, hogy el kell döntenünk, mi a leghatékonyabb eszköz az emberi jogok képviseletére: vagy egy drasztikus és gyakorlatilag eredményt elérni nem képes eszköz, ami kiélez feszültségeket, vagy pedig a diplomáciának, a tárgyalásoknak és az együttmködésnek azok az eszközei, amelyek végül is inkább eredményt hoznak? Ezért mi – gondolom, hogy KDNP-s képviseltársaimmal együtt – tartózkodni fogunk. Talán ez fejezi ki leginkább azt a szempontot, azt a többszempontúságot, amit képviselünk. ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetlen felvetésre szeretnék reagálni. Akik részt vettek az emberi jogi bizottság tárgyalódelegációjában – és ez minden pártot illette –, azok a kínai delegációnak kifejtették, hogy Magyarország mindazokat a kritikákat, amelyeket elvi alapon megfogalmazott a korábbi években, fenntartja. Ugyanakkor elköteleztük magunkat a mellett is, hogy emberi jogi kérdésekben különösképpen nem az egyoldalú kinyilatkoztatások pártján vagyunk, hanem azon országok közé tartozunk, akik folyamatos párbeszédet kívánnak az emberi jogi kérdésekrl. Mert kinyilatkoztatni emberi jogok ügyében könny, csak nem biztos, hogy eredményes. A párbeszéd útja mindig eredményesebb lehet. Tehát a Külügyminisztérium képviseljének azon felvetésére, hogy mi fogadtuk akkor, a teljes képhez ez is hozzátartozik, hogy akik jelen voltunk, ezt az elvi álláspontunkat változatlanul fenntartottuk, amit korábban megfogalmaztunk. Nyakó István kíván még szólni. NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nincs már sajtó, nincs már sokaság, elzúgtak forradalmai… (Wittner Mária: Nem biztos!) De azért, ha már itt maradtunk ennyien, talán a saját magunk számára illenék megjegyezni és emlékeztetni mindannyiunkat a 2008-as közös javaslatára a Fidesz–KDNP-nek. Érdemes arra felhívni a figyelmet – talán már csak a jegyzkönyv számára, mert ugye mindenki érti pontosan, hogy mi fog itt most történni –, hogy egyébként egy párt mit mond, amikor ellenzékben van, hogyan kommunistáz egy másik pártot, hogyan von párhuzamot ’56 és az akkori történések között, hogyan von párhuzamot a kínai rendszer és a Magyar Szocialista Párt mködése között, hogyan von le ebbl következtetéseket; majd nem sokkal késbb hogyan köt testvéri párti megállapodást egyébként a Kínai Kommunista Párttal. Szerintünk helyes az az út, amely azt veszi figyelembe, hogy ma Magyarországon egyébként tíz és félmillió embernek, tágabban a határon túli magyaroknak is, mi az elnyös, mi a jó. Elvi álláspontot, amit tartunk azóta is, ebben mi fogalmaztunk meg – önök ezzel szembefordultak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Lendvai Ildikó! LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az valóban föltn, de nem akarom tovább kommentálni, hogy ez a határozati javaslat jórészében szó szerint azonos azzal, amit önök aláírtak, beterjesztettek és megszavaztak annak idején. Nem nekünk kell itt magyarázkodni, mert mi éppen a különböz külpolitikai szempontok miatt akkor, és most is azt fogjuk mondani, hogy nem támogatjuk ennek a szövegnek a napirendre tzését; a mi magatartásunk tehát ebben a tekintetben nem változott, értvén a probléma ambivalenciáját. Egy dolgot azonban fölvetnék. Utal is a határozati javaslat indoklása azokra az elmúlt eseményekre, amelyek aktuálissá teszik ennek a korábban önök által beterjesztett és elfogadott szövegnek az újbóli beterjesztését. Én azt mondom – nyilván késbb szabályszer formában is lehet kezdeményezni –, hogy akkor foglalkozzunk az aktualitással. Mert míg - 49 - ugyan értem, hogy elég bonyolult helyzet, hogy milyen módon fejezzük ki Tibettel és Kínával kapcsolatos véleményünket – még egyszer mondom, én három éve is értettem –, azt azonban mindenképpen megtárgyalhatónak és megtárgyalandónak tartom, hogy igaz-e az – ez a bizonyos aktuális ok –, hogy idegenrendészeti beavatkozásokkal sikerült megakadályozni a hazánkban él tibetiek demonstrációját. Mert legyen bármi a véleményem egy ilyen határozati javaslat idszerségérl, ilyen és olyan elvek ütköztetésérl, amelyek valóban olykor ütköznek, de hogy nem lehet egyfajta demonstrációt idegenrendészeti eszközökkel megakadályozni, abban itt, gondolom, mindnyájan egyetértünk. A tiszteletteljes javaslatom tehát az, miközben ennek a szövegnek a napirendre tzését nem fogom megszavazni – pontosabban tartózkodom, éppúgy, mint három éve tettük –, hogy nyilván megfelel formában kezdeményezzük majd annak napirendre tzését, hogy mi történt itt ezzel a tervezett demonstrációval. Ez tudniillik valóban aktuális, ez nem a kínai–magyar kapcsolatokat zavarja; ez kizárólag a magyar hatóságok eljárásáról adhat tiszta képet, amit természetesen nem akarok prejudikálni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Timea képvisel asszony! SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Párbeszédet olyan országgal lehet és kell folytatni, amelyik aláír bizonyos nemzetközi, többek között emberi jogi egyezményeket és azokat be is tartja. Innentl kezdve a párbeszéd nemcsak indokolt, hanem szükséges is. Harrach Péter képviseltársam szembeállította a diplomáciai folyamatokat a drasztikus, ahogy fogalmazott, eredményt elérni nem képes eszközökkel. Nos, ezeket a drasztikus eszközöket alkalmazza a nyugat-európai országok 95 százaléka, de az Egyesült Államok is, tehát olyan országok, amelyek egyrészt aláírói a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek, másrészt betartói is azoknak. Ismételten hangsúlyozom, mi is abszolút a párbeszéd hívei vagyunk, de a párbeszédnek véleményünk szerint része kell legyen, hogy emlékeztetünk egy másik országot bizonyos jogok betartására. Ahogy Wittner Mária képvisel asszony is mondta, az ember fontosabb, mint a pénz. Nem tudom, hogy amikor önök a párbeszédrl beszélnek, tisztában vannak-e azzal, hogy Kínában több tízmillió ember van rabszolgaságban, hogy gyerekek millióit dolgoztatják tíz-tizenöt órán keresztül, hogy hitüket gyakorló keresztényeket üldöznek tömegével, s hogy tömegesen végeznek erszakkal abortuszokat. Kérdés, hogy ezek után is szemet hunyunk és hallgatunk-e ezekrl a dolgokról, vagy azt mondjuk, hogy legyen párbeszéd, de a párbeszéd részeként – mint más nyugat-európai országok is – megfogalmazzuk az aggályainkat. Lendvai Ildikó képviseltársam felvetését támogatom. Ez egyébként megtörtént már, Pintér Sándor belügyminiszter úr meghallgatásakor Végh Zsuzsa, a BÁH vezérigazgatója is meghívást kapott a bizottság elé, aminek azonban nem tett eleget. Én ezt az ügyet napirenden tartom, és szeretném, ha  a tibeti tüntetkkel kapcsolatos egy-két kérdésünkre válaszolna. Ez ugyan nem tartozik szorosan ehhez az elterjesztéshez, csak jelezni szerettem volna, hogy azért napirenden van. ELNÖK: Üdvözlöm Gaudi-Nagy Tamást, aki visszatért azért, hogy hozzászóljon. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Emberi jogvédként azt mondom, hogy semmilyen jogsértést nem lehet szó nélkül hagyni, különösen ha a jogsértés egy közösséget – vallási vagy etnikai közösséget – érint. Annyiban árnyalnám a képet, hogy nemcsak a tibeti közösség tekinthet hátrányos helyzetnek Kínában, hanem a velünk rokon - 50 - ujgur nép is. Múltkor az emberi jogi bizottság ülésén fogadtuk a kínai nemzetiségügyi bizottság képviselit és a bizottságban részt vettek tibeti és ujgur delegáltak is. Ettl persze még nem kell azt gondolnunk, hogy ott minden rendben van, de azt meg kell fontolni, hogy ilyen típusú határozati javaslatok elfogadásával segítjük-e azoknak az embereknek az életét vagy nem. Ez látszólag egy hsi cselekedet és elvi szinten még támogatható is, hogy követeljük a nagy Kínai Népköztársaságtól, hogy mit tegyenek és mit ne. Érdekes okfejtések vannak a Külügyminisztérium elkészít anyagában arról, hogy Magyarország szinte az egyetlen európai ország, amely egyfajta kommunikációs viszonyban van Kínával és nem vesz részt abban az elhatároló szerepben, amit az Amerikai Egyesült Államok vezetésével a többi állam csinál. Én ezt jó iránynak tartom, mert Keleten egy meghatározó birodalom Kína, ezért nem hagyhatók figyelmen kívül azok a szempontok, amiket k képviselnek. Bevallom szintén, még ingadozom a határozati javaslattal kapcsolatban, de mire kell, kialakítom az álláspontomat. ELNÖK: Ha Nyakó képvisel úrnak nincs ellene kifogása, három mondatban kifejteném a véleményem. (Nyakó István: Parancsoljon, elnök úr!) Köszönöm szépen. Egyetértek Szabó Timea képvisel asszonnyal abban, hogy elvi álláspontot soha nem lehet feladni. De egyet kell értenem Gaudi-Nagy Tamás képvisel úrral is – most ilyen egyetértési idszak van –, mert az ember a nyilvánosság eltt, a politikában pedig különösképpen felelsséggel tartozik azok iránt, akik elnyomattatásban élnek. Ha egy nyilvánosság – amely a külpolitikai szempontokat figyelembe véve Magyarország részérl aránytalan Kínával kapcsolatban – azt eredményezheti, hogy az ott él embereknek rosszabb lesz a sorsuk és a diktatúra erteljesebben fog rájuk hatni, akkor ennek a felelsségét azoknak kell vállalni, akik ezt az eszközt választották. Azonban meg kell jegyeznem, hogy nemcsak Magyarország, hanem hét másik európai ország is ugyanazt az utat járja, mint mi, azaz a párbeszéd útját. Nekünk is rosszul esik, ha kell megalapozottság nélkül kioktatnak bennünket emberi jogi kérdésekben nagy emberi jogi harcosok, akiket viszont nem zavart az, hogy a guantanamói támaszpontról Európába hoztak át embereket megkínozni. (Szabó Timea: Dehogynem!) Én meg úgy láttam, hogy nem zavarta, mert az Egyesült Államokat senki nem akarta nyíltan felszólítani, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket. Ilyen indítvány akkor nem volt. (Szabó Timea: Mert akkor még nem voltam képvisel.) Valóban így van. Tehát az a véleményem, hogy nekünk nem a kioktatás, hanem a párbeszéd útját kell járnunk. Ezek után szavazni fogunk. Szavazás a tárgysorozatba-vételrl Ki támogatja a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét? (2) Ki nem támogatja? (5) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság 2 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett nem támogatja a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét. Mivel nem támogattuk a tárgysorozatba-vételt, nem kell döntenünk az általános vitára való alkalmasságról. A bizottság az emberi jogi vonatkozású kérdésekben továbbra is kapcsolatban marad a Külügyminisztériummal és szeretnénk tájékoztatást kapni a párbeszéd további menetérl.