kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

Shodo Harada Rosi Budapesti látogatása

2005. június 15. - 18.

Nagy örömünkre szolgál, hogy idén nyáron Harada Rosi meglátogatja közösségünket. A látogatás során tart egy nyilvános előadást, illetve ő vezeti a két napos szesshint Nagykovácsiban. Reméljük, hogy a Rosi látogatása minden résztvevő számára nagyban hozzá fog járulni a zen-gyakorlat kiteljesedéséhez.

A Rosi látogatása során a következő programokra kerül tehát sor:

Szessin Shodo Haradával
2005. június 15. - 17. Nagykovácsi

Zazen, tanítás, kérdések és válaszok

A szessin 15.-én délben kezdődik és 17-én délután fejeződik be. Jelentkezni lehet Norbertnél (pnorbert@sztaki.hu, 06-33-489-055) vagy Attilánál (06-30-466-2871).

A férőhelyek száma korlátozott, de készítünk várólistát. A részvétel díja - hozzájárulás a költségekhez - 12000 Ft. Az összeg tartalmazza a szállást két éjszakára és az étkezést. Szállás nélkül a részvételi díj 8000 Ft. Kérjük, hogy jelentkezéskor mindenki tegyen le 5000 Ft előleget.

Nyilvános Dharma tanítás Shodo Harada Rositól
2005. június 17. 18:00
Sambhala Tibet Központ, Budapest 1088 Lőrinc pap tér 2.

Spirituális gyakorlat és mindennapi élet - a Zen a XXI. században. Tanítás, valamint kérdések és válaszok.

*A Rosi látogatása alatt az angol és magyar nyelvű fordítás biztosított.

***

1. Tanításaimat azoknak szánom, akik felismerték, hogy a gyakorlás nem az "együttérzés vagy nem együttérzés" kettõsségének eszméjérõl szól, hanem hogy eljussanak abba az állapotba, ahol a "most együttérzõ vagyok" illetve "most nem vagyok együttérzõ" kettõsség érzete sincs meg, hogy elérjenek oda, ahonnan ez az együttérzõ tudatállapot magától jelenik meg.

2. A különlegesség eszméje az amerikai álom terméke. Az emberiség történetének olyan idõszakában vagyunk, amikor az emberek számos lehetõség közül választhatnak, hogy hogyan éljék le az életüket. Elgondolják, hogy mit szeretnének, és azt hiszik, hogy ha már elegendõ anyagi javakat halmoztak fel, akkor életük gondtalan lesz. Ugyanakkor ez az idõszak a tudatállapot szempontjából nagy problémákkal terhes, mert az emberek a megvilágosodásra is úgy tekintenek, mint még egy megszerzendõ dologra. Elhatározzák, hogy megszerzik azt a különlegességet, amit zennek neveznek, anélkül, hogy ismernék annak megvalósítási módját. Azt gondolják, hogy a megvilágosodás valami különleges dolog, és ennek a folyamatnak az eredményét akarják anélkül, hogy figyelembe vennék, mibe kerül ennek a folyamatnak a megvalósítása. Az nagy probléma, amikor valaki csak ezt az egy részletet tekinti az egész gyakorlattal szemben.

3. [Ez] az a tudatállapot, amelyre úgy utalunk, hogy a Buddha-természet vagy a Krisztus-tudat megvalósítása. Ennek az állapotnak a természetébõl adódóan minden tapasztalatnak ugyanannak kell lennie. Csak egyetlen igazság van. Csak egyetlen sajátos tapasztalat van, és ha a tisztánlátás állapotában vagyunk, abban az állapotban, amely visszatükröz, de maga nem látható - mert ebben az állapotban nincs semmi megkülönböztetés, nincs dualizmus -, akkor ott vallási elnevezések és leírások közötti különbségek sem lesznek. A tapasztalat minden vallásban ugyanaz, és ez a tapasztalat túl van minden elmondhatón. Ez a leírhatatlan tapasztalat, amely bármely vallás kifejezõképességét meghaladja, az a lényeg, amely minden vallásban közös.

4. Amikor az egyéni testrõl van szó, mindenki tudja, hogy az meg fog halni. Mindenki számára világos, hogy ami megszületik, az meg is hal. A buddhizmusban szó sincs egy icipici lélekrõl, sem arról, hogy az vajon újraszületik-e egy másik testben. A buddhisták az életet az egyetlen élet hatalmas folyamának szemszögébõl nézik. Ebbõl a tágabb perspektívából tekintve mindenkinek ugyanaz az egy élete van. Mindenki ugyanannak a végtelen erõnek a része. Egy-egy forma megszûnik, de az egyetemes élet tovább folyik. Megszületni, létezni, leromlani, meghalni és aztán újból megszületni - ez így mûködik: az élet az univerzális létezés egyetlen nagy hulláma, a végtelen és folytonos áramlat, nem pedig egy individuális fizikai test. Elménk egy piciny kis lyukon keresztül tekinthet csak erre a nagy áramlatra. Amikor azt kérdezi, hogy malacként vagy majomként születik-e meg következõ alkalommal, akkor az egymástól elválasztott formák keretében gondolkozik, azaz, hogy reinkarnálódik-e egy másik formában. De ez nem így van. A malac és a majom közötti különbség teljesen lényegtelen ebben a mérhetetlenül nagy egyetemes áramlásban. Minden része ugyanannak az életnek, az egyes formák pedig csak ennek az áramlatnak a konkrét megnyilvánulásai.

5. Amit fel kell ismernünk és meg kell valósítanunk, az nem olyasvalami, ami rajtunk kívül van, amit mások szavaiból meg lehet érteni. Csak a tényleges megtapasztalás érvényes. Másvalaki szavai, amelyekkel a tapasztalatát próbálja meg leírni, nem jelenthetik a lényeget. Valójában a tudatosságnak az a szintje túl van minden formán, túl van minden szón, túl van azon, hogy Buddha tanításának nevezzük. Abban az állapotban nincs már szükség semmilyen formára, semmilyen személyiségre, de még a történeti Buddha tekintélyére sem. Buddha maga halála közeledtével arra kérte tanítványait, hogy ne vegyenek menedéket önmagukon kívül, csakis saját tiszta tudatukban, csak a Dharmában keressenek menedéket. Csak ezekben keressenek bölcsességet és vigaszt, amikor õ már nem lesz. Túl kell lépni a tanítóval kapcsolatos minden elgondoláson, és meg kell tapasztalni azt az állapotot, amelyben már nem kell epekednünk egy buddha ideája után.