székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!
A SZÉPSÉG SZOLGÁLATÁBAN
RÁCZ EDIT
szobrászművész, buddhista gyakorló
film és könyvbemutató
2016. december 13./kedd/20.00
helyszín/Sambhala Tibet Központ/Budapest I. Attila út 123. 11cs
könyv/Rácz Edit/A szépség szolgálatában
Képzőművészeti album
megjelenés éve/2016
film/Formákon és szineken át/2010
rendező/Sulyok Gabriella 30'
zene/Fejér BalázsNaga
köszönet/Tenk Lászlónak
Created by/Gabriella Sulyok, 2010
music by/Balázs Fejér/Naga
special thanks to/László Tenk
Részlet Feledy Balázs a könyvhöz írt bevezetőjéből
Rácz Edit szobrászművész immár terjedelmes életműve sokértékű, sok műfajú. Olyan magaslati ponthoz érkezett, melyről nagyon is indokolt a visszapillantás, egyfajta összegzés. Tudjuk róla, hogy jeles értelmiségi-polgári családba születve korán volt lehetősége megismerkedni a szobrászat rejtelmeivel, s hogy szobrászi életútja alakulásában három kiemelkedő szobrásznak volt nagy jelentősége, Medgyessy Ferencnek, Somogyi Józsefnek és Pátzay Pálnak. Generációja jeles alkotójává vált, amely generáció a politika, a művészetpolitika szorításában próbálta kibontani tehetségét, rátermettségét. Minden művészeti ágban megjegyezhetjük, hogy nőként még nehezebb volt az elfogadtatás, mint ha valaki férfi, de ez fokozottan igaz a szobrászatra. Rácz Edit a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban kezdhette művészeti tanulmányait, amely iskola a politika pressziói ellenére is őrizte autonomitását. Igazgatója ugyan a rendszert hűen szolgáló Nolipa István Pál, de osztályfőnöke a kitűnő Kertész Antal, irodalomtanára a később jeles tudós Vajda György Mihály, szobrásztanára a Képzőművészeti Főiskola későbbi tanára-rektora Somogyi József volt. S mindig – jogosan – mondhatjuk, hogy persze a tanárok is fontosak, de egy ilyen közegben lényegesek, sokszor meghatározóak az osztálytársak is. Nos, Rácz Edit osztálytársai a kortárs magyar szobrászat később olyan meghatározó személyiségei voltak, mint például Czinder Antal, Gáti Gábor, Józsa Bálint, Stremeny Géza vagy (az azóta elhunyt) Péter Zsuzsa, akikkel később a Képzőművészeti Főiskolán is egymás közelében végezték tanulmányaikat, együtt Kutas Lászlóval vagy Melocco Miklóssal (kivéve Józsa Bálintot, aki az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett). Az 1956-os forradalmat követő kulturális bénultságból kiszabadulva a képzőművészetben is hamar érzékelhetőek voltak új tendenciák, megalakult a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, új tanárok is érkeztek a főiskolára. Rácz Edit ebben a közegben, a hatvanas évek elején kezdte pályáját, s kőben, bronzban dolgozva köztéri munkái is megvalósultak. 1965-ben állították fel Kacsóh Pongrác portréját Kecskeméten, s azóta több mint húsz köztéri munkája valósult meg szoborként, domborműként, melyek közül több irodalmi vonatkozású (Jókai Mór, Mesterházi Lajos, Bessenyei György, Fazekas Mihály). Jelentős szemléleti megújulásról tanúskodik bajai Duna-díszkútja, melyet ugyan a hetvenes évek közepén mintázott, de 1983-ban állították fel. Itt – köztéri műben tehát! – egyesíti a bronzot az üveggel, s hangsúlyos lesz sajátos organikus formáltságú plasztikai világa, mely nagy szerepet ad a természeti formáknak, alakzatoknak, s ezekből egy, az elvontság karaktere felé fejlődő szemlélet alakul ki. Rácz Edit − a rendszerváltozást követő − élénk politikai érdeklődését jelzi, hogy ő készíthette el Nagy Imre mártír miniszterelnök emléktábláját (1990) volt lakóháza falán, s Gérecz Attila tragikusan fiatalon, 1956-ban elhunyt költő emléktábláját (1991). Mindkét táblán a szöveg mellé bronz portré domborműveket készíthetett. Így valósult meg 1998-ban Sir Solti György domborműves emlékhelye, majd 2004-ben Solt Ottília emléktáblája, de igényes mű a 2007-ben Németh József fotóművész lakóháza falára készített portrés domborműve. Rácz Edit szobrászatában hamar jelentős szerephez jutott az éremkészítés, munkásságában jelentős helyet foglalnak el portréi, állatszobrai. Miközben gazdag képzelő erőről, empátiáról tanúskodó, sokszor szürrealisztikus művei születnek, más területeken (portré) egzakt módon ábrázoló szemléletet képvisel. Szimultán módon a feladathoz, a műfajhoz igazodik. Így lesznek a technikailag is új utakon járó bronz-üveg kompozíciói igazi, látomásos mítosz- és természetértelmezések, így lesznek érmei, kis domborművei dús motívumú képi-téri látomások, így lesznek figurális kisplasztikái anatómiailag is pontosan ábrázolt, de eredeti beállítású munkák. E tevékenységét a történelem, a mitológia iránti felfokozott érdeklődés jellemzi, melyek művészi értelmezése sokszor barokkos gazdagságú művek megvalósulását jelenti.