Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

NOVÁK TIBOR
szobrász és festő
kiállítása
megnyitó: 2009. május 29./péntek/19.00
A kiállítást megnyitja: Farkas Pál

a megnyitó után beszélgetés:
művészet és/vagy szakralitás
Hendrey Tibor beszélget Novák Tiborral

a kiállítás megtekinthető:
2009. május 29. - július 08.
helyszín: Sambhala

Novák Tiborról

 

Mészkőből elősejlő Buddha-arc a bambuszliget árnyékában, japán tea és füstölő illata. Novák Tibor szobrász és festőművész él itt, szinte azt mondhatni, elvonultságban, Miskén, a Duna-Tisza közén. A művészetet szeretők számára ismerősen csenghet a község neve, hiszen itt élt és alkotta álomszerű képeit Tóth Menyhért. Tibor építészként és teológusként indult; nem tudom, mondhatjuk-e, hogy az évek múltával buddhista lett, de az nem kétséges, hogy életmódját és gondolkodását áthatják a buddhista gondolatok. Kevesen tudják róla, hogy kiváló filológus: szanszkrit és páli szövegeket, kéziratokat olvas, szútra fordítását a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár jelentette meg. A délkelet-ázsiai nyelvekkel is könnyedén bánik: ő írta le többek között a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum páli nyelvű khmer pálmalevél kéziratait. És sok egyéb munka fűződik a nevéhez, melyeket kedvvel, szeretettel, filológusi pontossággal, és nem utolsó sorban baráti szívességből elvégez, mert hír, dicsőség, katedra valóban és őszintén nem érdekli. Szobrászként Thaiföld és Srí Lanká klasszikus művészetét idéző Buddha-szobrok kerülnek ki keze alól. Több mint húsz évvel ezelőtt, az idő tájt, hogy elmerült Kant, Nietzsche, Heidegger műveinek tanulmányozásában, érzett először késztetést a Felébredett megmintázására. Vallásfilozófiai stúdiumok, keleti művészeti és nyelvi tanulmányok, ortodox és buddhista kolostorok közvetlen tapasztalata hívja elő mészkőből, homokkőből és terrakottából a keleti művészet hagyományos rendszerének engedelmeskedő, meditációba mélyedt arcokat és alakokat. Festményeit jórészt a maga kedvére alkotja, s legszívesebben mindet megtartaná, maga körül, társaiként meditációjában, mint ahogy képei érezhetően e lecsendesült pillanatok évek során kristályosodó tapasztalataiból születnek. Korábban festményeinek visszatérő témája volt az esőáztatta trópusi táj párafüggönyén átderengő sztúpa, az angkori templomok lebegő sziluettje, a megvilágosodott Buddha fényt sugárzó alakja. Mostanában szívesen fest nonfigurális képeket, melyeken érződik a tapasztalás, az új művészi eszközök felfedezésének öröme. Pasztelljeivel filozófiai tartalmakat visz a vászonra; elmélkedéseinek tükrei ezek, színek sajátos rendszerébe szedve. Laokoón-sorozatának bíborjai és sárgái számomra a keresés gyötrelmét, a megvilágosodott bölcsesség utáni kínzó vágyat – jelenkori életünk fájó hiányát – jelenítik meg.

Budapest, 2008. október 26.

Renner Zsuzsanna

indológus

Az Iparművészeti Múzeum Főigazgatója