Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Molnár V. József
előadássorozata 2015/2016
részletek később

2015. szeptember 4./péntek//18.00
A Nap bejelenti halálát - A Kisboldogasszony ünnepe a régiségben
2015. október 16./péntek/18.00
Olvasós Boldogasszony
2015. október 31./szombat/Halottak Napja alkalmából
A halottak lelkének vendégésége

2015. december 11./péntek/18.00
Boldogasszony-sorozat befejező előadása
a "kimaradt" Boldogasszony ünnepek


Molnár V. József
előadássorozata 2015
A Hétboldogasszony

2015. január 10./szombat/18.00
2015. február 7./szombat/18.00
2015. március 7./szombat/18.00
2015. május 2./szombat/18.00

2015. május 30./szombat/18.00
A NAGYBOLDOGASSZONY / RÁADÁS ELŐADÁS

helyszín/Sambhala Tibet Központ
Budapest 1012 Attila út 123. 11.cs

Hétboldogasszony
Népünk hitében a Fény a teremtő erő és a Törvény a világban. Keletnek fordulva ezért köszöntötték a régiek a Napot, s köszöntik ma is imával minden reggelen a gyimesi csángók:
Köszöntelek téged, Istennek szent igéje,
Istennek szent rendelése,
Fényes világ,
Ki a fényes világot megfényesítetted,
Édes áldott Napom,
Adj szerencsés mai napot,
Boldog munkálatot, értelmes eszet, okosságot,
És minden jóra menendőséget...

E teremtő és igazító fény örök asszonyi óhajtását Boldogasszonynak hitte és nevezte népünk. Magot sóvárgó szeretőnek és fénymadártól foganó anyának tartotta őt. Hitte, hogy ő Isten „szántóföldje”, ő a tenger csillaga, hogy róla vall az erdő, s őt mutatja a rét és a virág, hogy ő van jelen minden csillagporos televény éjszakában, s a Holdban, amely a vizek Úrasszonya. Ő a mindenek anyaméhe.

Minden ember eredendően lelkében hordja őt. A kicsi gyermek, aki a régiek hitében Isten tenyerén él, akivel csillagocska születik a világra, aki még szűz, elküldőjére emlékező fényesség – belső késztetésből rajzával mesél jelenlétéről. Ő a gyermekrajzok, különösképpen a kislányrajzok tulipán-koronás királynő alakja: hajsátra, amely e rajzokon igen sokszor a földig ér, az anyai oltalom megidézője; karja, amely fölfelé lendülő – áttörni készül, vagy éppen áttöri a sátrat. Talán az sem véletlen, hogy keresztény hitünk Úrasszonya gyermeknek, leggyakrabban lánygyermeknek jelenik meg – Lourdes, Fatima, Medjugorje – s a testükben vágytalanok, a már szüzek, a teremtő fényhez készülődők, javarészt öreg nénik a „márialátók”.

Ősvallásunk istenasszonyában két személyt tisztelt és tartott számon népünk: Nagyboldogasszonyt és annak szűz leányát, a Kisasszonyt. Kereszténnyé lett népünk lelkében „kozmikus parancsra” személyessé vált a fiktív Boldogasszony (Kisasszony) kép; új tartalmat kapott az ősi forma. Ideje érkezett, hogy a Szűz méhébe fogadja és Fiú képében világra szülje a fénnyel teremtő Atyát. „Pogány népünk” Emeséje, dicső és szent uralkodók ősanyja, aki álmában héja-forma madártól a fényt, a szellem-természetű erőt megidéző Turultól fogadott magot, a Krisztust szülő Máriát „előlegezte” a magyarságnak.

„Az Emese-szimbólum érteti meg velünk Szent Istvánnak és Árpád-házának feltűnő Boldogasszony kultuszát, az országnak az ő oltalmába ajánlását... Ez a hit magyarázza, hogy a keresztény utódok templomot építenek Árpád sírja fölé, és alapítanak hasonlóképpen Mária tiszteletére Szeren, az első országgyűlés mondai székhelyén monostort” – írja Bálint Sándor.

Népünknek, s a pápának Szent Gellért ajánlotta, hogy őshitünk Boldogasszonyában Mária tiszteltessék, a magyaroknak és e világnak Nagyasszonya. Csak Szent Gellért püspök, aki István tanácsadója és Imre nevelőatyja volt, tehette ezt. Ő, aki hétesztendős korában súlyosan megbetegedett, s szülei szerzetesi ruhába öltöztették, vagyis Istennek és a bencés rend szerzeteseinek oltalmába ajánlották. Hétesztendős korában hívta őt el a Teremtő – miképpen táltosainkat – és felnőtt korában, amikor remeteségre indul Jeruzsálembe, Dalmáciában hajótörést szenved – szándéka ellenére Isten hozzánk parancsolja.

E világ Nagyasszonya, a mi Boldogasszonyunk segít a szülésnél, ő óhajtja bennünk, s fogadja, őrzi a világra érkező fényt, a gyermeket. Nagyboldogasszony, akiben népünk Szent Annát látja, a gyermekáldást öreg korában is töretlen hittel sóvárgó asszonyt, akinek neve a héberben kegyelmet jelent, aki a kedd, a kezdet asszonya segíti a meddő nőt, hogy magot fogadhasson, s ő vigyáz az áldott állapotúra. (A régiek minden jelentős munkába kedden kezdtek, s vigyáztak, hogy a hét e napján semmit be ne fejezzenek.) Szüléskor Nagyboldogasszony lánya,

Szülőboldogasszony, az istenszülő Mária van jelen, a szombat, az őrzés, a nyugalom asszonya; és őrködik a „boldogasszonyágyát” fekvő anya és gyermeke fölött – két angyal a társa. Szüléskor a harmadik nőalak, a Szépasszony is megjelenik. Ő kint ólálkodik, s azt akarja, hogy az ő ágyában szülessék meg a gyerek. Ha bent a szobában gondatlanul készítik el a boldogasszony ágyát, belopódzik és a gyermeket idétlen, ütődött sajátjával cseréli ki.

A két Boldogasszony és a Szépasszony a Mindenségben működő egyetlen asszony-erő. Nagyboldogasszony és Szülőboldogasszony (Mária, aki a Szentlélek „mátkája”) az óhajtás és a Rend; a lélek, a test és a környezet asszonyi rendje. Szépasszony, aki „vördöngős”, bukott angyallal szeretkező banya lánya, a Rendetlenség. Mindkettő a lélekben lakozó egytövű adottság: az ember döntése, rítusa vagy ennek hiánya miatt valósul a Rend, illetve a Rendetlenség.

Boldogasszony készíti fel a testi vágyaktól szabadult embert az utolsó átváltozásra is; ő segít, hogy tisztán, szűzen térhessünk vissza a teremtő Fényhez. Palóc, csángó és székely öregasszonyaink még napjainkban is kilenc-keddes Szent Anna-böjtökkel könnyítenek lelkük terhén; s az utolsó órán Boldogasszonyt, Máriát várják. A csíki székelyek és a gyimesi csángók a Holdat Babbának nevezik, a Napbaöltözött Asszonyt, a Hold Asszonyát pedig Babba Máriának. Hitükben haláluk óráján a telihold, Babba jön el, hogy átvezesse lelküket a „nagy vízen”.

Az esztendő körének változásrendjében ugyancsak Boldogasszony vezeti az embert: Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Nagyboldogasszony, Kisasszony stb. – népünk hétnek mondja, a hetes szám mágikus ereje miatt, bár számon tartott ünnepe ennél több. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony (némely vidékünkön Nagyasszony) ünnepén népünk Mária mennybemeneteléről emlékezik meg. Az ilyenkorra már töve szakadt füvek, virágok párlós, gyógyító illatával, Máriával mennybe megy az imádságos lelkű ember. E nap vigíliáján Karancshegyen a „szendergő" Mária virágos koporsóját a szent forrástól a hegy csúcsára kísérő zarándokok Mária mennybevitelével a majdani föltámadást, az ember „mennybemenetelét” játsszák el. (Szent Anna erejét, a foganásnál segítő Nagyboldogasszonyét a régiek július 26-án idézték meg.) Az esztendő körének számos Boldogasszonya is egyetlen asszony-erő, aki a változások rendjében szükségképpen mindig más-más „erényét” mutatja meg.

Boldogasszonyunk egyetlenségéről és szerepéről analógiás képi nyelven gyönyörűen vall az ország minden vidékén több változatban is ismert régi imádságunk:

Ég szülte Földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágát,
Virága szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Szűz Máriát,
Szűz Mária szülte Jézus Krisztust –
Világ megváltóját.

Boldogasszonyban jelenik meg, és benne, általa munkálkodik a teremtő és igazító Fény: ő a csipkebokor, amelyben Mózesnek megjelent az Isten, ő Illés felhője, amely az irgalmasság enyhítő esőjét adja, Boldogasszony teszi „elviselhetővé” a Fényt, miképpen a fehér-hamvú „máriaüveg”; gyarlóságok „értője” ő, a bűnök bocsánatáért esdeklő. Benne, vele tudnak a régiséget becsülő hívő öregjeink a Teremtőhöz fordulni. Boldogasszony a vezetőjük nemcsak az esztendő körének ünnepein, de minden napon, a nap minden órájában. Ő a közösség „kotlós”-Asszonya, de vele, az ő közvetítése által viselhető el a személyes nyomorúság is. Ő vezeti öregjeinket Szent Fiához, benne, általa rendezett a lét. Hívő katolikus népünk még ma is az ő oltárához fordul legelőbb a templomban, s csak utána a főoltár felé, ahol a monstranciában mindig jelen van Krisztus.

Öregjeink hitében a magyarság – a Teremtő rendeléséből – Boldogasszony népe. Jelenléte, „bennünk léte” hazánkban a legközvetlenebb és a legszemélyesebb, ahol is nem szentnek, hanem szűznek nevezik. Legfontosabb ünnepei nyugati legendájukban is magyar „eredetűek” (magyar közvetítéssel kerültek nyugatra). Ilyen, egyebek között a szeplőtelenség, az Immaculata december 8-i ünnepe. Jellemző középkori francia hagyomány szerint ez ünnep szerzője egy magyar pap, Magyarország királyának féltestvére. Ennek az ünnepnek időszerű üzenete, képi beszéde a várakozás időszakában segítette a hajdan volt embert – még ma is némely vidékünkön az öregeket –, hogy böjtjével, rorátés imamalmával, rítusával a Szűzet varázsolja lelkébe; hogy a csillagnyi hites óhajtás „a Szűzzé” változzon – s ekképpen a téli napfordulaton, karácsony éjfélén (minden esztendőben újra meg újra) benne születhetett világra Fény-Krisztus, az eleven Törvény.

Mindennek pedig, aki tőled kér, adj; és attól, aki elveszi a tiedet, ne kérd vissza. És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.

Ha a gazdag igazán irgalmassá lesz, akkor nemsokára megszűnik gazdagnak lenni.


Korábbi előadások a Sambhalában

2014. szeptember 13./szombat/18.00
2014. november 15./szombat/18.00
helyszín: Sambhala Tibet Központ


2014. január 25./szombat/18.00

A Csodaszarvas Boldogasszony

2014. február 22./szombat/18.00

A Kétcsodaszarvas
2014. március 08./szombat/18.00
A Kétboldogasszony

2014. április 12./szombat/18.00
Rejtőzködő Világ/Filmvetítés

2014. május 10./szombat/18.00
A Négyboldogasszony

2014. szeptember 13./szombat/18.00
2014. október 25./szombat/18.00
2014. november 15./szombat/18.00
2014. december 13./szombat/18.00

REJTŐZKÖDŐ VILÁG
A Csíksomlyói Babba Mária/Széphavas
Szent Időben - Szent Helyen
Molnár V. Józseffel

kétrészes dokumentumfilm  123'

Mit adott a magyarság Európában?
Erre a kérdésre keresünk választ sorozatunkkal, melynek második részében Molnár V. Józseffel Erdély szívébe, a Csiki-medencébe látogatunk, amely mára a magyar megmaradás, legfontosabb menedéke. Az itt élők, és az évről-évre Pünkösdkor ide zarándoklók akarata, hagyományainkhoz való ragaszkodása teremti meg azt a kovászt, ami nélkül ősi hitvilágunk nem szállhatna tovább apáról fiúra. Ha ez végleg elvész, kultúránk, hagyományaink elhagyásával nem csak a magyarság, de Európa jövője is végveszélybe kerül…

„ A szerelmi álom és a téridő fölé való helyezkedés, a mindennapok terhétől való megszabadulás. Ez kell az embernek, e nélkül nincsen teljes élete. Ha időnként nem adódik lehetőség Isten kegyelméből az általa kijelölt szent időben szent helyen, hogy az ember fölé kerüljön a mindennapi terheknek, akkor ez előbb-útóbb idő előtti roggyanáshoz vezet. Igaza van az öreg székely embernek, hogy szerelem nélkül nincs emberi élet. Révület nélkül, isten vendégsége nélkül nincsen teljes, biztonságos emberi élet”

Molnár V. József

helyszín: Sambhala Tibet Központ
ajánlott hozzájárulás: 1000 Ft


Molnár V. József

Molnár V. József művészettörténész, néplélekrajz-kutató 1930. március 17-én született Cserhátpusztán. "régi, magyar falusi család sarja, s így mind ősei jogán, mind tanult tudás révén lett a magyar lélek képének beavatott ismerője. Az 1930-40-es években Lükő Gábor kereste a magyar lélek formáit a népművészeti alkotásokban, a magyar ház, a magyar életmód, a szakrális magyar gondolkodás motívumaiban.

Formavilágot kutatott, de megtalálta, ami jellegzetesen magyar. Ugyanebben a korban Hamvas Béla rátalált az archaikus ember isteni karakterére, szakrális világképére, de soha ki nem mondta volna, hogy ez magyar tulajdonság. Karácsony Sándor, Németh László járták a magyar lélek megismerésének útját, ki-ki a maga eszköztárával és nyomukban megindult a magyar szocio­gráfiai irodalom, amely világszerte egyedülálló, mert lélekvezérelt a munkássága. A Kádár-korszakban ez a kutatómunka stagnált, mígnem új szóvivői akadtak.

Molnár V. Józsefet sorsának tragikuma vezette a magyar lélekkeresés útjára. 1956-ban bebörtönözték, s szabadulva innen, soha többé nem folytathatta grafikusi tanulmányait. Barátaival, Pap Gáborral, Végvári Józseffel missziót vállaltak fel a magyarság érdekében. Pap Gábor meghatározta a magyarságtudomány hat pillérét és hárman – kimondatlanul – megalakították a Magyar-Mindenséget, ahogy még Csokonaiék is a magyar univerzitást emlegették. Ők lettek népünk tanítómesterei, felvállalva a vándor szerzetesek és prédikátorok sorsát, s megalapozták a magyarság belső, lélekképének tudományát. Végvári József a nyelvet, Pap Gábor az asztrálmitológiai szemléletet és a népi ornamentikát egészen a Magyar Szent Koronáig, Molnár V. József pedig a népi gondolat egyetemességét, szokásoktól, szentektől, születéstől, haláltól, a Boldogasszony hétágú életfájától a lélek legmélyéig hatolva.

Fáradtságot nem ismerve, égi erőtől hajtva járták a magyar tájat, elmentek mindenhova, ahova hívták őket, s nevükkel együtt a magyarságismeret vert otthont a magyarság tudásszomjtól áthatott lelkében."

Molnár V. József író, néplélek-kutató és utazó előadó már betöltötte 83. földi évét is, de még mindig járja az országot. Első kézből szerzett tudását, élete tapasztaltait továbbra is szívesen osztja meg másokkal.



"Egy ember, aki a lélek Isteni pozitívumában él..." /Botos Csaba

Táltosok - Fényös, fényös villanás
„A Teremtő folyamatosan elhív papi szolgálatra embereket. Ők nagyon ritkán tartoznak az egyházhoz mint intézményhez. ... A magyarság a szkíta gyökerek óta keresztény, a Teremtő közénk születése előtt is keresztény volt, akármilyen furcsán hangzik is ez. Az a viselkedés, az a fajta magatartás, amit a szkítafajú népek, nem földreszállt angyalként (!), itt a földön valósítottak, az ószövetsége annak, amit Jézus hozott nekünk. Nem az az ószövetsége a jézusi tanításnak, ami a zsidóságból való. Annak semmi köze Jézus tanításához! Ne keressünk hát semmiféle ’pogánykodást’ táltosainknál, ami nem jellemzi őket! ...  Ezek a táltosok kivétel nélkül mind keresztények. Nem a judeokrisztiánizmus rabjai, hanem keresztények. Ezt hangsúlyozom. A kettő között lényegi különbség van. A judeokrisztiánizmusban elsősorban a judeo hangsúlyos, és az európai népek, amelyek kereszténynek tartják magukat, judeokereszténynek, azok a mózesi törvény szerint élnek és viselkednek a világban. Ezeket a táltosokat, akik valóban keresztények, üldözték a római egyház papjai. Ez két különböző dolog. Ettől még ők, a táltosok a keresztények! ”

Molnár V. József és Tóth Péter Pál dokumentumfilmjében a "Fényös, fényös villanásban" megszólal Bálint László oroszhegyi táltos, aki elbeszéli révülését, elhívását. Bálint László nem nevezte magát táltosnak, de a környezet annak tartotta őt. Ennek a szent életű, 1907-ben született székely embernek a felsőbb hatalmak azt a küldetést adták, hogy segédkezzen az 50-es években tiltott csíksomlyói pünkösdi búcsújárás újraindításában. Bálint László, hogy miképpen tett eleget elhívásának, azt Ő maga is elmondja a kisfilmben.

A történet minden szempontból nagyon érdekes, részletezésére, elmesélésére itt nem vállalkoznék. Azonban mindenki szíves figyelmébe ajánlom a Fényös, fényös villanást, melyet egy előadással párosítva érdemes beszerezni, eredeti jó minőségben.




Gyermekrajzok
"Isten minden gyerekkel újrateremti a világot, azt ami fakulni kezd bennünk: a szeretetet."

A 7, azaz hét éves koráig bezárólag minden gyermek Isten tenyerén él. A régiségben a gyerekek hét éves korukig nem dolgoztak. Egyetlen, alapvető feladatuk, pedig az volna, hogy játszanak. Játékokat, melyek megismertetik velük az őket körülvevő világot. Az a gyerek, amelyik nem játszik nem szabad.

Hét éves korig a kisfiúk és kislányok automatikusan ősképeken keresztül fejezik ki önmagukat, s tudat alatt (vagy talán afölött?) káprázatos információkat hoznak le. Ez a lehozás gyakorta történik képi, rajzos formában. Jóska bácsitól tudjuk, hogy a gyermekrajzokra a szülőknek rendkívül fontos odafigyelni.

Számtalanszor megtörtént már, hogy a kisgyerek hamarabb rajzolta le a szülők szétválását és kapcsolati problémáját, mint az külsőleg az anya és apa előtt is láthatólag megtestesült volna.

Nagy bajban van a jelen "polgársággá züllesztett és züllött Nemzet, már csak azért is, mert már a gyermekekre sem figyelünk oda annyira, amennyire kéne. Nem szentelünk rájuk elég erőteljes figyelmet. Tudva levő, hogy régen mikor odafigyeltek a szülők, nagyszülők a kisgyerekre, akkor azt keresték, hogy mire "hitelesítette Isten" az ifjút. Azaz, ha például nagyszerű kézügyessége és látása volt a fém formáláshoz, akkor a kovács mesterséghez segítették hozzá.

Most, pedig állandó megfelelési kényszer alatt élnek már az óvodások is, akikre szomorúan Jóska bácsi azt mondja, hogy: idomítják őket. A római típusú intézményrendszerben idomítanak. És ez meg is látszik, olyan lelki és testi betegségek terjednek az egészen fiatalok körében is, melyekre a ''modern'' orvoslás csak gyógyszerekkel képes válaszolni. Érdemes volna megfogadni Jóska bácsi tanácsait és jobban odafigyelni arra, hogy mit teszünk az új generációval.




Eredendő tudás
"Ahol be akarják csapni az embert, ott elveszik tőle az alaptudást, mert az alaptudás az biztonságot ad. Minden más bizonytalanná teszi az embert, azaz manipulálhatóvá.”

"A Mediciek és a Fuggerek már a középkortól kezdve mindent elkövettek, hogy az Istentől kapott műveltség által adott biztonságot felszámolják, elpusztítsák. Aki biztonságban érzi magát, annak nincs hiányérzete, azt nem lehet rávenni arra, hogy mértéktelenül fogyasszon. Az ő érdekük pedig az volt, hogy az emberek fogyasszanak. Ez az elmúlt évtizedekben hatványozottan jelentkezik, hiszen a mai Fuggerek kezében van a tőke, a média, az iskolarendszer. Az egész úgynevezett civilizált világot uralják.

Ezzel el tudják érni, hogy az eredendő tudás kimosódjék az emberek lelkéből, mindennapi életéből. Mindkét nagy sátáni mű – egyik a Szovjetunió volt, a másik az Amerikai Egyesült Államokkal fémjelezhető – e biztonság eltörlésére törekedett. Kettejük harcában az amerikai Fuggerek győztek, s most ők uralkodnak. Világunk ezért puskaporos hordó, ami bármikor felrobbanhat. Gyakran eszembe jut a görög bölcs, Szókratész, aki Platónnal sétálva az agorán, elnézve a vásári nyüzsgést, azt mondta: „Mennyi minden van a világon, amire nekem nincs szükségem!” Ez az egyetlen emberi magatartás, ami nem pusztít el. Ez a Miatyánkban ekképp jelenik meg: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!” Vagyis csak annyit, amennyi szükséges.(...)

"Aki a lélek Isteni pozitívumában él, az előre viszi a világot és a nemzetet amelyhez tartozik; a hitvány selejt mélybe húz mindent amihez csak hozzátapad."

Minden gyarlóságunk ellenére igazolható, hogy a magyar nemzet az egyetlen a korabeli gyűlölködő Európában, mely a jézusi szeretet államát hozta létre. A Turul nemzetség az egyetlen a világon, amely 34 szentet és boldogot adott a világnak. E szentek egész Európában jelen vannak, ismertek ma is. Ez a karizma Bálint Sándor szerint nemcsak a kanonizált személyekre vonatkozik, hanem a nemzetség minden tagjára. A magyarság az egyetlen nemzet, amelyik nem gyarmatosít, nem gyilkol milliókat, nem gyaláz, nem aláz meg másokat. Magyarország mindig menedéke volt a menekülő üldözötteknek a hugenottáktól a cigányokon át a zsidókig.

Hangsúlyozom, minden gyarlóságunk ellenére a magyar kereszténység valóban a jézusi szeretet szerint formálta a nemzet és az emberek életét. Még ebben a nagyon mocskos világban is, melyben az a fontos, hogy zabálj, kéjelegj, böfögj és üríts, ez a nemzet hatalmasan tud szeretni. Aki pusztuló falvainkban jár akár az Őrségben, akár a Tiszaháton, Kárpátalján vagy a csángóknál, ezt megtapasztalhatja, bár a Sátán óriási apparátust mozgat annak érdekében, hogy magáévá tegyen minket. Évtizedek óta azért élek, hogy ennek a nemzetnek eredendő műveltségét – ami egyben erkölcsiség is – helyreállítsam. Járom a Kárpát-hazát, majdnem mindennap előadok, és azt látom, hogy egyre több fiatalnál telik be a pohár, egyre többen fordulnak történelmünk, műveltségünk és azzal összefüggő erkölcsiségünk felé. Öröm tapasztalnom, hogy negyvenévi munkálkodásom nem volt hiábavaló, a mag jó talajba hullott. Bár a Sátán mindent elkövet, hogy kizavarja belőlünk Istent, mégis pirkad már, hasad az ég alja. Hitem szerint a magyarság visszatalál hivatásához. Az 1956-os szabadságharc áldozata, bár leveretett és véresen megtoroltatott, a bolsevizmus összeomlását eredményezte: Kína szembefordult a Szovjetunióval, szétesett a Kommunista Internacionálé, és végül a vörös birodalom. Egyre inkább érzem és tapasztalom, hogy a globalizmus fuggeri iszonyatának is a magyarság fog véget vetni." /Demokrata Interjú részlet



Tömény - szerveződés
"A magyar embernek nem csak célja, hanem dolga is van ebben az életben."

Tanárunk, Jóska bácsi szavaival élve a tömény már szerveződik. Szerveződik dacára a több fronton és hullámban butító negatív erőknek. Minden veszteség ellenére él nemzet a hazán!

S ez természetesen örvendetes, azonban a Kárpáthaza nem fedezi fel önmagát. Jelen hűvös szelektől tépett korban mi magunknak kell egyenként - de Közösen működtetnünk Szent helyeinket, hagyományunkat és végezni a küldetésünk. (megjegyzés: és aki ezt "magyarkodásnak" érzi, vagy véli az természetesen a 20. századi polgári ideákat követheti tovább, azonban azok az utóbbi évtizedeket alapul véve meglehetősen életképtelennek bizonyultak; megjegyzés vége).

Ugyancsak elmondható és örvendetes, hogy Székelyföldön a pünkösdi búcsúra is egyre többen zarándokolnak el. Sokan csak turistaként teszik meg az első lépéseket, s aztán nagy csodálkozásukra valami érezhetően, láthatóan többel találkoznak, mint azt megelőzően képzelték. " Olyan korban, amikor a nemzet lakossággá züllött  - él nemzet a hazán."

Életmű
Jóska bácsi életművéből, munkásságából sok erőt és tudást kaphatunk. Tanulmányozzuk akár a rovásírás útját, általános népi bölcseletet, gyermekrajzok üzeneteit, vagy szabadabb nyelvezetű előadásait mindig értékes, erős szavakkal találkozunk. Amire irányítja figyelmünk, az felette van minden emberi okoskodásnak. Jelen korban ritkán találunk hozzá hasonló értékrendű és ékesszólású embert, forgassuk tehát könyveit, s amíg lehet hallgassuk élőszóban.

S nincs is más hátra, mint: törekedni a Lélek Isteni pozitívumára.


Művei

A Magyar Műveltség és a Kereszténység két alappillére

- A Táltos, Isten elhívott szolgája  Fényos, fényös villanás – Tóth Péter Pál, Molnár V.   József-  Isten tenyerén
– Beszélgetés Molnár V. Józseffel, gyermekrajzokról 2 DVD- Magyar nemzetstratégia Papp Lajos, Jankovics Marcell, Bogár László és még sokan mások a nemzetstratégiáról- Valaki bennem tovább él I-II.  Molnár V. József élete és hitvallása 2 részben.
- A névadás mágiája a magyar hagyományban - Az esztendő köre és az emberélet fordulói- Újraszülető világ  I-II. - Szent Erzsébet és a Turul-nász – Szent Erzsébet rózsaparazsa- Áldozat hazámért, Házamért
– A magyar ház - A fény születése. Szent Miklós, Luca nap, Betlehemezés, Karácsony- A teknyőkaparó. Világvége jóslatok a magyar paraszti műveltségben.
- Böjti szokások, Nagyhét, Húsvét - Mária ottan érzi jól magát- Az ősképek és a Magyar Szent Korona I-II.
- A magyar kert - Fénykrisztus -
- Négyen magyar szent királyok I-II.   Szent Márton, Szent Imre, Szent István, Szent László
- Nem én segítök.   Adalékok az eszköztelen gyógyításhoz
- Az emberélet szentsége

Webgalamb