Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Feltárul a belső béke Buddha ösvényén
találkozások Konkoly Miklóssal

beszélgetés-sorozat
2013. szeptember 14./szombat/18.00
2013. szeptember 28./szombat/18.00
2013. október 26./szombat/18.00
2013. november 9./szombat/18.00
2013. november 23./szombat/18.00
2013. december 7./szombat/18.00
2013. december 21./szombat/18.00
helyszín: Sambhala Tibet Központ

Tematika

Az előadások egymástól függetlenül is meghalllgathatók és értelmezhetők!


Hét tanítás a dolgok valódi állapotáról

1. Okság
2013. szeptember 14./szombat/18.00

„És, szerzetesek, mi a függő keletkezés? A tudatlanságból, mint
feltételből keletkezik a hajlam; a hajlamból, mint feltételből keletkezik
a belátás; a belátásból, mint feltételből keletkezik a név és az alak;
a névből és az alakból, mint feltételből keletkezik a hat érzék; a hat
érzékből, mint feltételből keletkezik az érintkezés; az érintkezésből,
mint feltételből keletkezik az érzet; az érzetből, mint feltételből
keletkezik a vágy; a vágyból, mint feltételből keletkezik a ragaszkodás;
a ragaszkodásból, mint feltételből keletkezik a létezés; a létezésből,
mint feltételből keletkezik a születés; a születésből, mint feltételből az
öregség, a halál, a szomorúság, a panasz, a fájdalom, a levertség, a
kétségbeesés. Ez hát az eredete a temérdek szenvedésnek. Ezt nevezzük,
szerzetesek, a függő keletkezésnek.”

Samyutta Nikaya 12: Nidanasamyutta; I. 1.

2. Mulandóság
2013. szeptember 28./szombat/18.00

„A forma mulandó… Az érzés mulandó... Az érzékelés mulandó... Az
akarat mulandó… A tudatosság mulandó…
Ami pedig mulandó, az szenvedés.”

Samyutta Nikaya 22: 45; III. 44-45.

3. Üresség
2013. október 26./szombat/18.00

„Ez, Ananda, üres, önvaló nélküli és üres attól is, ami az önvalóhoz
tartozik, ezért mondják: ‘A világ üres.’ És mi üres az önvalótól és attól,
ami az önvalóhoz tartozik? A szem, Ananda, üres az önvalótól és attól,
ami az önvalóhoz tartozik. A formák üresek az önvalótól és attól, ami az
önvalóhoz tartozik. A látással kapcsolatos érzékelés üres az önvalótól és
attól, ami az önvalóhoz tartozik… Bármilyen érzés, amely elménk általi
felfogásból keletkezik – legyen az akár kellemes, vagy fájdalmas, vagy
éppen se nem kellemes, se nem fájdalmas – az mind üres az önvalótól és
attól, ami az önvalóhoz tartozik.”

Samyutta Nikaya 35: 85; IV. 54.

4. Szenvedés
2013. november 9./szombat/18.00

„És, szerzetesek, mi a szenvedés Nemes Igazsága? A születés – szenvedés,
a betegség – szenvedés,  az öregedés – szenvedés, a halál – szenvedés;
számunkra nem kívánatos dologgal együtt lenni – szenvedés; elválni attól
a dologtól,ami számunkra kedves – szenvedés; meg nem kapni azt, amire
vágyunk – szenvedés.”

Digha Nikaya 22. Mahasatipatthana Sutta 18.

5. Középsô út
2013. november 23./szombat/18.00

„Szerzetesek, két szélsőség van, amitől tartózkodnia kell annak,
aki az otthontalanságot választja. Melyik ez a kettő? Az érzéki
örömök hajszolása, amely alacsonyrendű, közönséges, az anyagias
gondolkodású világiak útja, alantas, káros; és az önsanyargatás, ami
fájdalmas, alantas és káros. Anélkül, hogy egyik ilyen szélsőségbe
került volna, a Tathagata ráébredt a Középső Útra, amely tisztánlátást,
 tudást eredményez, békességhez, a közvetlen tudáshoz, a
megvilágosodáshoz, a nirvánába vezet.”

Samyutta Nikaya 56: 11; Dhammacakkappavattana Sutta ; V. 420-24.

6. Minden létező egysége
2013. december 7./szombat/18.00

„És, szerzetesek, mi a megnyugvás, ami egynemű, és az egységen
alapszik? Létezik a megnyugvás, ami a határtalan téren alapszik, ami
a határtalan tudatosságon alapszik, ami az ürességen alapszik, és ami
sem a felfogáson, sem a fel-nem-fogáson alapszik. Ez, szerzetesek, a
megnyugvás, ami egynemű, és az egységen alapszik.”

Majjhima Nikaya 4: 137; Salayatanavibhanga Sutta; III. 19.

7. Tiszta elme
2013. december 21./szombat/18.00

„Ezért, szerzetesek, gyakran kell az embernek kritikusan tekintenie az
elméjére: ‘Hosszú idő óta ez az elme szennyezett a szenvedélyektől, a
haragtól és a téveszméktől.’ Az elme szennyeződéseitől pedig a létezők
maguk is szennyezettek; az elme megtisztításával viszont a létezők is
megtisztulnak.”

Samyutta Nikaya 22:100; Khandhasamyutta; III. 100.


A könyvről....
(... amelyből egy példányt minden résztvevő ajándékba kap a találkozó után...)
Ajánlás
Gyermekeimnek és unokáimnak,
útravalóul a hamuban sült pogácsa mellé.
És mindazoknak,
akik már nem tudnak – vagy nem akarnak –
Beletörődni bármilyen rendű és rangú szenvedésükbe.

Könyvrészlet

1.

„ A létezés meghatározottságaihoz való viszonyunktól, hozzáállásunktól, és annak kezelésétől függően földi létünk lehet a szenvedés völgye, de lehet a béke szigete is. Az, hogy melyik lesz a kettő közül, melyik lesz a meghatározó tapasztalás – nos, ez kizárólag rajtunk múlik.”

2.

„Mindaz, amit a könyvben olvasni fognak, semmiképpen sem egy követendő példa, nem egy tanítás. Egyszerűen csak elmesélem azt, amit tapasztaltam, bízva abban, hogy segíthetek, hogy minél többen feltárhassák saját belső békéjüket, és (ennek következményeként) minél nagyobb térben és közösségekben békesség szülessen körülöttünk. Ez mindjárt megmagyarázza és megerősíti azt is, hogy nem követhetünk senkit sem ezen az úton, hiszen kinek-kinek magának kell megtalálnia a saját belső békéjét, csak saját magunkat célozhatjuk meg. Ha mégis hallgatunk valakire, miközben a magunk útját járjuk (mint ahogy én is tettem ezt), csak azt jelenti, hogy a hallottakat mintegy útjelzőül használjuk mindennapi életünk és belső világunk erdejében, hogy megtaláljuk a belső békességünk feltárulásához vezető utunkat.
Utunkat írtam, de pontosabb lenne ösvénynek nevezni azt, hiszen az
út, amit végig kell járjunk a kitűzött célunk eléréséhez, egyáltalán nincs
kikövezve, sőt még kitaposva sem. Mindjárt hadd mondjam el bátorításul,
jóllehet az utunk ezen az ösvényen nem lesz egyszerű, abban az
értelemben, hogy nem megy egy csapásra – viszont nem is túlságosan
nehéz, abban az értelemben, hogy nem kíván emberfeletti erőfeszítéseket.
Egyszóval, végig lehet járni. És persze érdemes is.”

Hátsó borító szöveg
Köszönöm megtisztelő érdeklődését, mellyel kezébe vette ezt a könyvet.
A könyv címe – remélhetően – önmagáért beszél. De ki az, aki
lejegyezte ezt, és mit szeretne ezzel az írással? Az, hogy ki ő, nem
fontos. Az, hogy mit szeretne ezzel a munkával, nos, ez már talán
érdeklődésre tarthat számot…
Egészen röviden és egyszerűen arról van szó, hogy saját személyes
tapasztalataival és gondolataival  szükség esetén segíteni szeretne másoknak, hogy belső békéjük feltáruljon, és (ennek egyértelmű következményeként) békesség szülessen körülöttük is, egyre tágabb körben.
Mert hiszen ez történt vele is.
E sorok írója tisztában van azzal, hogy ő maga semmilyen szempontból
nem különleges személyiség, és ezért úgy érzi, hogy a fentebb
leírt áldott állapot bárkivel megtörténhet, ha…..
Erről szól a könyv.
BUddhaosvenyen.jpg


Ezek a találkozók mindenkinek szólhatnak, akiknek belső igénye van a gondolkodásra és akik szeretnek beszélgetni, szívet cserélni könnyedén komoly dolgokról. Konkoly Miklós barátom és dharmatestvérem ezekben a dolgokban jártas, és úgy gondolom ezért is írta meg kiváló könyvét, Buddha ösvényén címmel. Ha ehhez még hozzávesszük együttérző motivációját, vagyis segíteni másokon,  a tapasztalatokat átadni, és együtt evezni a túlsó partra a megszabadulás felé...akkor biztos, hogy nem csak érdekes, de lelkiekben, szellemiekben tartalmas és tanulságos estékben lesz részünk.
Hendrey Tibor
Sambhala Tibet Központ

Webgalamb