Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

JELENTKEZÉS/REGISTRATION»

Két Mestert Egycsapásra . . .
(two birds with one stone...)
A Nem-kettőség az Advaita Védantában és a Dzogcsenben
- a szemléleten, a fogadalmon és a meditáción keresztül
Swami Shankaratilaka Saraswati Advaita Védanta mester
Keith Dowman Dzogcsenmester
közös tanítása
2016. szeptember 24./szombat/18.00/helyfoglalás 17.00-tól
helyszín/A Tan Kapuja Buddhista Főiskola/Budapest IX. Börzsöny u. 11. (kék metróval az Ecseri útnál kell leszállni)

a közös tanításon kizárólag regisztrációval lehet résztvenni !
helyfoglalás 17.00-tól !                 kezdés pontosan 18.00-kor!
a regisztrált helyket 17.45-ig tartjuk, utána érvényét veszíti!


Abban a szerencsében részesülhetünk, hogy Keith Dowman Dzogcsenmester és Swami Shankaratilaka Saraswati Advaita Védanta mester szeptemberben, egyidőben tartózkodik Magyarországon. A két nagymester megismerkedésekor szinte azonnal felmerült, hogy közös tanítást is tarthatnának, annak okán, hogy a Dzogcsen hagyomány és a kettőségnélküli védikus tradició filozófia alapjai nagyon közel állnak egymáshoz. A Sambhala felkérésére, a közös tanításra mindkét mestert igent mondott, és így a Magyarországi Dzogcsen Közösség támogatásával szeptember 24-ére, 18.00 órára szerveztük meg, a szinte történelmi jelentőségű tanítást a Tan Kapuja Buddhista Főiskola aulájába.

A közös tanítás során mindkét mester egyszerre lesz jelen és egymást válta fejtik ki tradiciójuk lényegét két témakörben. A két témakör a következő; a szemlélet és a meditáció (nem-meditáció) amely témákat a mesterek 30-30 perc alatt fejtenek ki. A tanítások után, rövid szünetet követően kérdezni lehet a mesterektől. A közös tanítás várható időtartama, szünettel együtt három óra.
Mindenkit szerettel várunk és a megjelenésre nagyban ösztönzünk a nagyon érdekesnek és hasznos igérkező alkalomra.

Swami Shankaratilaka Saraswati Advaita Védanta mester tolmácsa/Bhaghirathi Sadhaki/ a mester egyik fő tanítványa
Keith Dowman Dzogcsenmester tolmácsa/Agócs Tamás dzogcsen gyakorló, tibetológus, egyetemi tanár


Advaita Védenta
Az Advaita Védanta egy Védikus filozófiai iskola, továbbá a spirituális ráébredés egyik klasszikus útja.

Advaita (szkrt. nem-kettős, nincs második) arra utal, hogy az igaz Önvaló, Atman, ami benne lakozik minden egyes lényben, ugyanaz, mint a legmagasabb rendű Valóság, Brahman.

Az Upanishádok, amik az iratok között a legtekintélyesebbek, meghajlanak az Atman és Brahman nem-kettős szemlélete előtt. A követők szabadulást/feloldást keresnek a Gñyana (tudás) által, az Atman és Brahman megismerésén keresztül.

Nagyon fontos feltevés, hogy az ember élete folyamán szenved a világhoz való kötődés miatt. Ez az úgynevezett szamzára, ami a végtelen élet és halál ciklust foglalja magában. A kutatás lényege ezért az, hogy megtaláljuk a kiutat ezekből a kötelékekből, hogy megtörjük az újraszületések ciklusát és elérjük a moksha-t, a felszabadulást. A Védantában a legfontosabb vitapontokat azáltal értjük meg, hogy mi képez köteléket és mi felszabadulást.

Az Advaita iskolában a jnana (tudás) szerint az ember igaz természete a szabadság. A kötelék az ember valódi természetének a nem ismeréséből (avidya) ered, ezért a nem-tudás eltávolításával a kötelék gyökerét is eltávolítjuk. Így a szabadság nem több és nem kevesebb, mint az ember igaz természetének a megismerése.

Az igaz természet, esszenciáját tekintve Atman, nem más mint Brahman. Az, aki tudja ezt nem csupán elméletként, hanem a saját tapasztalatásán keresztül, ő már élete folyamán felszabadult. Ez az ember, jivanmukta, már nem tér vissza az újraszületések körforgásába.

Az Advaita Védanta tradíció gyökerei a legrégibb Upanishádokban, a Bādarāyaṇa Brahma Sutra-ban és a Bhagavad Gita-ban találhatók, ezekben szilárdul meg. A legfontosabb, jóllehet nem a legelső az Advaita-Védanta interpretációnak Adi Shankara volt a VIII. században, aki rendszerezte az őt megelőző filozófusok munkáját, csakúgy mint Gaudapada Acsárja munkáját.

Az Advaita Védanta az egyik legbefolyásosabb és legtanultabb klasszikus Védikus-Hindu iskola manapság. Megannyi gondolkodó, filozófus és tudós nyilatkozott arról az inspirációról, amivel ez a filozófia szolgált számukra.

English
Advaita Vedanta is a Vedic philosophy School and one of the classical paths to spiritual realization.

Advaita (Sanskrit: not-two, "no second") refers to the idea that the true Self, Atman, who resides in every individual being, is the same as the highest Reality, Brahman.

It gives "a unifying interpretation of the whole body of Upanishads", providing scriptural authority for the postulation of the nonduality of Atman and Brahman. Followers seek liberation/release by acquiring Gñyana (knowledge) of the identity of Atman and Brahman.

A very important assumption in all vedanta is that man suffers from bondage in the course of his life in this world. This is said to be samsara, which involves being caught in an endless cycle of births and deaths. The quest therefore is to seek a way out of this
bondage, to break the cycle of rebirths and attain moksha or liberation. The most important issues in vedanta have to be understood with respect to what constitutes bondage and what constitutes liberation. The advaita school is of the view that jnana (knowledge) of man's true nature is liberation. Bondage arises from ignorance (avidya) of man's true nature and therefore removal of ignorance roots out this bondage. Liberation is therefore nothing more or nothing less than man knowing his true nature. This true nature is his innermost essence, the Atman, which is nothing other than brahman. He who knows this, not merely as bookish knowledge, but through his own Experience, is liberated even when living. Such a man is a Jivanmukta, and he does not return to the cycle of rebirths.

Advaita Vedanta traces its roots in the older Upanishads, with Bādarāyaṇa’s Brahma Sutra and Bhagavad Gita consolidating the central premises of this tradition. The principal, though not the first, exponent of the Advaita Vedanta-interpretation was Adi Shankara in the 8th century, who systematised the works of preceding philosophers, like Gaudapada Acharya.

Advaita Vedanta is one of the most studied and most influential schools of classical Vedic-hindu thought in modern times. There had been numerous thinkers, philosophers and scientists, who declared that they had been inspired by it.


Mi a Radikális Dzogcsen?
A Radikális Dzogcsen tanítás a nem-duális (nem-kettős) valóságra mutat rá, ami a tudat természete, létezésünk természete, minden tapasztalásunk időtlen pillanatának természete az itt és most-ban.
Ennek a valóságnak, vagyis a tudat természetének, létünk alapjának kilenc jellemzője van.
- A referenciamentesség, vagyis nincs vonatkoztatási pontja, nincs kezdőpont  és nincs cél.
- A spontaneitás, vagyis minden spontán merül fel az időtlen pillanatban, nincs objektív, megragadható létezése.    
- Ez mindnyájunk teljes önazonossága; valódi "énünk", mindent magába foglaló.
- Az itt és most tudatossága, vagyis mint ilyen, időtlen pillanat, így ok és okozat nélküli.
- Nem funkcionális, vagyis nem " használható " valamire; ez a pillanat teljes békesség, semmilyen tett vagy technika nem idézheti elő.
- A teljes öröm, vagyis a tiszta gyönyör, boldogságon túli.
- A nem-kettősség, vagyis egység, és mint ilyen, kimondhatatlan és kifejezhetetlen.
- A határtalan tér, melyben makro-, és mikrokozmosz egyek.
- Ez természetes adottságunk, otthonunk.

A Radikális Dzogcsen nem egy sajátos vallás vagy kultúra jellemzője. Inkább, mondhatnánk, minden vallás és kultúra a Radikális Dzogcsen otthona.

Jóllehet különböző címkék jelölhetik különféle emberi környezetekben, létezésének valósága mindenhol ugyanaz. Habár a nem-duális valóságot emberi lények mindenhol felismerik és kifejezik zenében, költészetben, művészetben, azonban politikai és társadalmi egybeesések révén a tibeti hagyomány által értesültünk róla. A radikális emberi szellem reneszánsza Kelet - Tibetben a XX. században biztosította azt a dinamikát, ami a Dzogcsen -, és különösen a Radikális Dzogcsen tanítást páratlanná teszi.
Sarva Mangalam!
May all beings be happy!

What is Radical Dzogchen?
Radical Dzogchen points at the nondual reality that is the nature of mind, the nature of our being, the nature of our every timeless moment of experience in the here and now.
That reality, or the nature of mind, or the ground of being, or however one wishes to express the nondual awareness of the now, may be pointed at by means of nine verbal formulae.

First, it is nonreferential; it has no point of reference, no starting point and no purpose.
Second, it arises spontaneously in a timeless moment; it has no objective existence.
Third, it is our total identity; our real ‘self’ is all-inclusive.
Fourth, it is awareness of the here and now and as such it is a timeless instant and thus without cause or condition.
Fifth, it is non-functional; that moment is utter serenity and, therefore, no action or technique can induce it.
Sixth, it is complete joy, pure pleasure, beyond bliss.
Seventh, it is nonduality, unity, and as such ineffable and ineluctable.
Eighth, it is a boundless sphere in which macrocosm and microcosm are one.
Ninth, it is the natural dispensation; it is home.

Radical Dzogchen has no specific home in any religion or culture.
Rather, every religion and culture is home to radical dzogchen. Although different labels may identify it in those diverse human contexts, its existential reality is the same. Although nondual reality is recognized by some human beings everywhere, beings who express it in music, poetry and art, it has been the Tibetan tradition that through coincidental political and social factors has brought it to our attention. A renaissance of the radical human spirit in Eastern Tibet in the twentieth century provided the dynamic which has high-profiled Dzogchen and in particular radical Dzogchen.
Sarva Mangalam!
May all beings be happy!

mestereknek felajánlás/fee/3000 Ft

JELENTKEZÉS/REGISTRATION »

Webgalamb