Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

Fejezetek a Magyar Szent Korona történetéből
Franzoni Zoltán előadássorozata
2016.  október 1. - október 22. - november 19.
helyszín/Sambhala Tibet Központ/Budapest I. Attila út 123.  11cs

„A Szent Korona önmagán túlmutatva a közénk született Istent, Jézust idézi meg.”
                                                                                 Molnár V. József

Egy teljesen bizonytalanná vált, egyensúlyát vesztett világban, fontos olyasmiről beszélni, ami a változó történelmi korok díszletei között mindenkor a biztonságot, a kiegyensúlyozottságot, a reményt, a szabadságot, ugyanakkor a mindenható Isten gondoskodó szeretetét jelenti a magyarság, sőt ideális esetben az egész emberiség számára. A Magyar Szent Korona ilyen. Még akkor is, ha a magyar nemzet nem mindig látta és látja tisztán, hogy mekkora kincset kapott a gondviseléstől. A Szent Korona a magyarok nemzeti és vallási önazonosságának alapja. A Szent Korona nem készült, hanem született. A Szent Korona nem tárgy, hanem élő minőség. Életében voltak olyan időszakok, amikor ahhoz is isteni csoda kellett, hogy egyáltalán megmaradjon. De a csoda mindig bekövetkezett, és ha olykor messzire is került a magyar földtől és a magyar nemzettől, előbb-utóbb mindig visszatért. Ő hűséges volt hozzánk a születésétől fogva egészen napjainkig. De vajon mi hűségesek vagyunk-e őhozzá? Mert jobb időkben a nemesség ismérve a Szent Koronához való hűség volt. Vajon itt és most, mi hányadán állunk ezzel? Egyáltalán tudjuk-e, hogy mit jelent a Szent Koronához való hűség?

A mindenható Isten a szent titkait analógiák (hasonlóságok) segítségével mutatja meg azoknak, akik elég alázatosak és nyíltszívűek az ő igazságának befogadásához. Akik viszont gőggel viszonyulnak a világhoz és annak teremtőjéhez, azok előtt a titok, titok marad. Ők nem jutnak hozzá ahhoz a lelki és szellemi táplálékhoz, amit a misztériumokon keresztül a Teremtő adni tud és adni akar. A Szent Korona működése misztérium. A Szent Korona Krisztus testévé és vérévé tud válni. A Szent Korona felülnézeti képe, az abroncs köre és a benne lévő aranypántok keresztje, egyértelmű analógiát mutat a kör alakú búzakenyérrel, melynek tésztájába sütés előtt éles késsel kereszt alakot vágnak. A búzának szenvedéstörténete van, ezért válhat a kenyér Krisztus testévé. A Szent Koronának is szenvedéstörténete van. De ez a misztérium csak akkor válik teljessé, ha ismerjük őseink üzenetét arról, hogy a Szent Koronának nemcsak tárgyi megjelenési formája van, hanem hús-vér emberi is. Ekkor a Szent Korona már nem élő minőségnek tételezett szakrális tárgy, hanem bizonyosan élő minőség, egy kisfiú. Ennek tükrében sok minden egycsapásra érthetővé válik a Szent Korona történetéből. Megértjük, hogy ha nem is feltétlenül tudatosan, de mindig ebből a misztériumból táplálkozott az a Szent Korona felé áradó hihetetlen tisztelet, szeretet és féltő gondoskodás, mellyel a magyar nemzet részéről folyamatosan találkozunk. III. Frigyes császár megdöbbent, amikor 1463-ban, magas rangú egyházi és világi személyek vezetése alatt a magyarok háromezer(!) ragyogó lovast küldtek Bécsújhely városába, a fogságból hazatérő Szent Korona kíséretéül. 1608-ban, amikor Rudolf császár lemondása után Prágából hazatért Koronánk, akkor Pozsonyban az üdvözlésére összesereglett nép „Krisztus képének” nevezte. 1790-ben, amikor a Szent Korona visszatért a bécsi fogságból, Győrben a nemesség megkövetelte az egyházi hatóságtól, hogy a székesegyház oltárára helyezzék. 1978-ban, amikor az Egyesült Államokból visszatért Koronánk, a Ferihegyi Repülőtéren államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták. Aki tanulmányozza a Szent Korona történetét és misztériumát, annak olyan érzése támadhat, hogy Koronánk nemcsak ennek a világnak, de az örökkévalóságnak is része. Ha ez így van, akkor a Szent Korona bennünket is át tud vinni az örökkévalóságba, Isten országába, az üdvösség honába. Csak rajtunk múlik, hogy lélekben csatlakozunk-e hozzá, követjük-e őt és elnyerjük-e az örökkévalóságot, annak minden kincsével együtt, vagy önnön értelmünk gőgjétől megrészegülve rohanunk tovább a mulandóságba.

Az előadássorozat keretében először érzékeltetni szeretném a Szent Korona eszmei jelenlétét egy olyan korban, amikor írott források egyértelműen még nem igazolják a jelenlétét. Ezután szeretném bemutatni a Szent Korona életében fontos eseményeket, az adott kor történelmi körülményeit is felvázolva és levonva a mindannyiunk számára megszívlelendő tanulságokat. Előadásaimra szeretettel hívok és várok mindenkit. Kérem tiszteljenek meg az érdeklődésükkel!

Szent István király (Képes Krónika, XIV. sz.)

1. A Szent Korona születése és Szent István királlyal való kapcsolata
2016. október 1./szombat/18.00

A Szent Korona születése igazi rejtély. Az isteni bölcsesség által teremtett misztériumként, minden bizonnyal a világ teremtése óta fennáll. Viszont az általunk ismert szakrális tárgyban, valószínűleg csak Szent István király idejében jelent meg. Ez a szakrális tárgy a földi világban készült, de a tudás, melynek alapján megalkották, nem ebből a világból származik. Az István név, akárcsak a latin Stephanus és a görög Stephanos, „koronát” jelent. Amikor Szent István megszületett, égi üzenet nyomán kapta a nevét. Életének főbb eseményei a Szent Koronával való nagyon szoros kapcsolatra utalnak. Ezt a kapcsolatot bemutatva szeretném érzékeltetni, hogy a Szent Korona tulajdonságait és működését, Szent István király személye alapozza meg. De ahhoz, hogy ezt a kapcsolatot megismerjük és megértsük, meg kell tisztítanunk a Szent Istvánról alkotott képünket a rárakódott szennytől, mellyel több évszázad óta próbálják bemocskolni az emlékét.

a Szent Korona elrablása (Képes Krónika, XIV. sz.)

2. A Szent Korona jelenléte és működése a Turul-nemzetség idején
2016. október 22./szombat/18.00

A Turul-nemzetség idején a Szent Korona sokkal rejtettebb módon létezett, mint az azt követő   történelmi korokban. A Szent Korona Szent István király utáni sorsával kapcsolatban lényeges kérdések merülnek fel. Vajon mi történt Koronánkkal a Péter és Aba Sámuel közötti trónharcok idején? Tényleg Rómába került Szent István koronája, mint ahogy a hivatalos történetírás próbálja velünk elhitetni? Ha túllépünk a hivatalos történetírás tényektől független dogmáin, akkor hiteles választ kaphatunk erre a kérdésre. A források nem igazolják, hogy Szent István koronája Rómába került volna. Sokkal inkább feltételezhető, hogy a Szent Korona Szent István korától III. András idejéig, szinte folyamatosan Fehérváron tartózkodott. Mindössze két olyan esemény történt a Turul-nemzetség időszakában, mely a Szent Korona nyugalmát megzavarta. Aztán ezek elmúltával Koronánk megint visszatért akkori őrzési helyére, a fehérvári prépostságba.

a Szent Korona megtalálása (Képes Krónika, XIV. sz.)

3. Harc a Szent Koronáért a Turul-nemzetség időszaka után
2016. november 19./szombat/18.00

A Turul-nemzetség utolsó uralkodójának, III. Andrásnak a földi világból való távozása után, Magyarország történetének egyik legzavarosabb időszaka következett. Már III. András királysága is az idegen trónkövetelők és a honi oligarchák elleni harcoktól volt terhes. A király halála után tovább folytatódott mindez. A római pápa által támogatott Anjou Károly Róbert (Caroberto), a cseh Vencel és a bajor Ottó trónharcainak időszaka ez. A római pápa nápolyi hűbéreseit, az Anjoukat akarta a magyar trónon látni, de az ország nagyobb része felháborodással fogadta a pápai beavatkozást. A magyar királlyá koronázott Vencelről, majd utóbb Ottóról viszont bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok a magyar királyságra. Végül az ország elfogadta Károly Róbertet magyar királynak, de csak akkor, mikor a Szent Koronával koronázták meg. A Szent Korona ebben a közel tíz éves időszakban (1301-1310) nagy kalandokat és veszélyes helyzeteket élt meg, de végül az Anjou-házi királyok alatt, Visegrád várában új otthonra lelt.