Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

EGYSÉG A KETTŐSSÉGBEN
A TUDAT ÉS A JELENSÉGEK
GYAKORLATI TUDOMÁNYA

Urgyen tibeti tanításai
tanítás sorozat/2015
helyszín/Sambhala Tibet Központ

2015. január 17./szombat/10.00-17.00
Garab Dordzse végrendelete: A három velős útmútatás, mely fején találja a szöget

Dilgo Khjence Rinpocse a XIV. Dalai Láma dzogcsen tanítója az alábbiakban ezt mondta Garab Dordzse végrendeletéről, melynek címe:  Három velős útmutatás, mely fején találja a szöget.

Képzeld el, hogy hallottad Buddha mind a nyolcvannégyezer tanítását, és azután elmélkedtél rajtuk. Azt fogod találni, hogy nincs szükséged semmire a Garab Dordzse Három velős útmutatásán kívül. Hasonlítsd össze ezt a három útmutatást a panditák vagy sziddhák ezreinek tanításaival, semmit sem tudnak ezen kívül tanítani. A mindentudó Longcsen Rabdzsam teljesen megvalósította a dzogpacsenpo három kategóriájának és kilenc terének értelmét, és egyé vált Ősbuddha Szamantabhadrával. Ha feltételeznéd, hogy tényleg szemtől-szembe találkoznál vele, semmit sem mondhatna a "Három velős útmutatáson" kívül. Rigdzin Dzsigme Lingpa, Dzsigme Gyalva Nyugu és a három hagyományvonal összes vidjadharája és mestere sem tud ezeknél az útmutatásoknál mélyebbet tanítani.
Garab Dordzse Három velős útmutatása, mely fején találja a szöget a következő:

1. Vezesd be az állapotot!
2. Ne maradj kétségek között!
3. Teljes bizalommal folytasd az állapotban!

Patrul Rinpocse, XIX. századi nagy dzogcsenmester, Három velős útmutatáshoz fűzött kommentárját használjuk a magyarázathoz, melynek címe:
A fenséges bölcs különleges tanítása

2015. február 14./szombat/10.00-17.00
Guru Rinpocse - Godemcsen: Szamantabhadra imája

Szamantabhadra, az Ősbuddha Imája, amitől a hat világ élőlényei önkéntelenül is megvilágosodnak
című mű a dzogcsent, vagyis Szamantabhadra tudatát közvetlenül bemutató tantra kilencedik fejezete. A nagy hatású mű Guru Rinpocsetől származik, és termaként Godemcsen nagy tertön találta meg.

Ez volt az első nyilvános dzogcsen tanítás Magyarországon 1998-ban, amelyet Keith Dowman dzogcsenmesterünk adott az úszói elvonuláson.

Szamantabhadra Imájának témája az öt érzelem dzogcsen módon történő kezelése, vagyis pusztán rátekintés az érzelmekre, mely által azok önkéntelenül a megfelelő bölcsességgé változnak.

A kurzus során elemezzük a szöveget, és elvégezzük a hozzákapcsolódó meditációkat és nem-meditációkat.

A szöveget tibetiből Agócs Tamás fordította le, minden lény javára!

2015. március 14./szombat/10.00-17.00
Vajrócsána: A jelen tudatosság kakukkmadara

A jelen tudatosság kakukkmadara
Hatsoros Vadzsraversként is ismert, és az első tibetire fordított dzogcsen szöveg, amit Vajrócsána, a híres fordító ültetett át tibetire. Magyar vonatkozású érdekessége, hogy a szöveget Stein Aurel találta meg a Tun Huang egyik barlangtemplomában, amit egyébként a X. században rejtettek erre a helyre.

A kakukk az ősi bön hagyomány és a tibeti buddhizmus mágikus madara. Hangja felülmúlja a többi madár hangját a tavasz eljövetelekor.  A vers hat sora három részre osztható. Az első két sor a dzogcsen szemléletet, a második kettő a dzogcsen nem-meditációt, és az utolsó kettő a dzogcsen viselkedést taglalja.

E verset a dzogcsen tanítók többsége már lefordította angolra. A kurzus alatt mi Agócs Tamás fordítását használjuk, aki eredeti tibeti nyelvből négy változatban fordította le ezt az alapvető művet.

az egyik változat

A sokaság természete kettősség nélküli,

Ám egyediségében mégis felülmúlhatatlan.

A dolgok valódi mibenléte elgondolhatatlan,

Mégis szemlátomást megjelennek: minden rendben van.

Vége! A törekvés betegségétől megszabadulva,

Elegendő spontánul hagyni a dolgokat.

2015. április 11./szombat/10.00-17.00
Álomjóga és a tiszta fény jógája

A dzogcsen jógi gyakorlata, a napi huszonnégy órás jelen tudatosság állapotában tartózkodás. Ez történik a gyakorlásakor, amit nem-meditációnak nevezünk, amennyiben a meditáció fogalma alatt, valami tudati bemozdulást, valami cél elérését értjük. Ezt a jelen tudatosság állapotában létezést folytatja a jógi a hétköznapi életében, és ezt próbálja végezni alvás, álmodás közben is. Hogy létrejöjjön a tudatos, éber álmodás és hogy megtapasztaljuk az álmok mögött húzódó, és az álmokat is átható tiszta fény állapotát is, biztos gyakorlási módszerek vannak. Valójában a hétköznapi ébrenléti állapotunkat is álomnak kell tekintenünk. Ez alkalommal ezzel a módszerrel és gyakorlatokkal ismerkedünk meg.

2015. május 16. /szombat/10.00-17.00
Halál és újraszületés: A létezés természetes körforgása

A halálra általában úgy tekintünk, hogy az életünk végén egyfajta megszűnés, a semmi állapota. A szellemi hagyomány szerint, azonban a világegyetemben minden pillanatban "meghal" minden, eltűnik valami, hogy helyt adjon a másik megnyilvánulásnak. Ez történik velünk emberekkel is minden egyes pillanatban. A sejtjeink változnak, és minden változik bennünk pillanatról-pillanatra, így a gondolatainkkal is ugyanez a helyzet. Mint a zenében, egyik hang elhal, engedve megnyilvánulni a következőt. Ettől válik minden pillanat lüktetővé, élővé nemcsak a zenében, hanem egész életünkben is. Ez a mozgás adja életünk gyönyörű áramlását. Ugyanez a folyamat történik halálaink és újraszületéseink váltakozása során is. Erre folyamatra tudunk a szellemi út során ráhangolódni, érezve az energiák örök változásait.

2015. június 6. /szombat/10.00-17.00
A megnyilvánuló dolgok, mint az energia örök játékai

A világegyetemben és bennünk is, vagyis a kinn és benn nincs semmi az energia áramlásain kívül. De még a külső és a belső fogalma sincs, mert ez is, az energia káprázatos játéka pusztán. Lényegi energiáinkkal azonosulva megszabadulunk merev szokásainktól és félelmeinktől, hiszen az energia örök játéka maga, teljesen sérthetetlen. Ez a tiszta fény játéka, és ezen kívül nincs semmi. Az Egység a Kettősségben képzéseken, ezekre az energiákra próbálunk ráhangolódni meditációval, nem-meditációval, különböző jóga- és energiagyakorlatokkal.

Váljon minden lény javára!


 

 

 

 Egység a kettősségben
Urgyen tibeti tanításai 2014

- szeptember 13./szombat/10.00-17.00
- október 18./szombat/10.00-17.00
- november 15./szombat/10.00-17.00
- december 13./szombat/10.00-17.00
helyszín: Sambhala Tibet Központ

Az Egység a Kettősségben, a tudat és a jelenségek gyakorlati tudománya a tibeti buddhista filozófiát, pszichológiát, meditációt és jógát, valamint a nyugati pszichológiát és pszichoterápiát ötvöző rendszer, melyet XI. Tarab Tulku Rinpocse a nyugati emberek számára alakítottak ki, de később népszerű lett a tibeti mesterek, gyakorlók körében is.

Témák:

1.    Álomjóga
2.    Halálmeditációk
3.    Tiszta Fény meditációk
4.    Mandala
5.    A mahamudra és dzogcsen egysége
6.    Dzogcsen
7.    Kum-nye tibeti jóga
8.    Ca-lung tibeti jóga
9.    Guru Rinpocse meditáció
10.  Tára meditáció

A témákat ötvözzük egymással, így mindig van bennük tanítás, valamint a testtel, energiával és tudattal, valamint a tudat természetével kapcsolatos gyakorlatok.

Tarab Rinpocse az Egység a Kettősségben jelképének egy mandalát is tervezett, mely tizenhat, kissé elfordított, egymásra helyezett háromszögből áll, és azt az érzetet kelti, hogy van belül egy kör, pedig az valójában csak a körülmények kölcsönös pillanatnyi játéka, ahogy a háromszögek létrehozták. Ezért ha elvesszük a háromszögeket, a kör is eltűnik. Pont ilyen a világ. Semmi megfogható, megragadható nincs benne, hanem pusztán káprázat, álomszerűség, az energia pillanatnyi játéka.

Az Egység a Kettősségben rendszert, a betegeket való gyógyításra, a "normális" emberek energia egyensúlyának visszaállítására és fenntartására, valamint a megvilágosodás útjának járására alakította ki a Mester. Itt, bizonyos szempontból tekintve, nem olyan nagyok a különbségek. A stockholmi vizsgadolgozatom címe pont ezért is volt az, hogy Mindenki őrült. Ez nagyon egyszerű, hisz mindenki a saját szemüvegén keresztül látja "csak" a saját világát, azonban, ha ez azonban súlyosnak ítéltetik, akkor általában mindenki őrültségnek nevezi. Ez alul csak a megvilágosodott lény a kivétel. De hol a határ? Ezért ezt a rendszert nyugati orvosoknak is tanította Rinpocse, hogy alkalmazni tudják a keleti és nyugati tudás ötvözetét. Ahogy Őszentsége a Dalai Láma szokta mondani: Kelet sok jót tud adni nyugatnak, és ez fordítva is igaz.

Őszentsége a Dalai Láma hasonló cél érdekében 1987-től kezdődően évente konferenciákat hoz létre, melyeken Ő beszélget nyugati tudósokkal az aktuális témákban, mint álom, halál, újraszületés, világegyetem, természetvédelem, gyógyítás, vallás és egyebek. Nyilván itt nem beszélhetünk "vallások párbeszédéről", hanem sokkal inkább arról, amit Őszentsége az "elme tudományának" nevez. Az egyik ilyen konferenciát együtt szervezte a Dalai Láma és Tarab Rinpocse Münchenben, Tendrel Konferencia címmel, és e konferencia pontosan az Egység a Kettősségben (EK) rendszerről szólt. A tibeti tendrel kifejezést kölcsönös függő keletkezésnek szoktuk fordítani, vagyis az egységállapot, a kettősségmentes állapot bizonyos fajta megközelítéséről van szó.

Kettősségmentes állapotra, az egységre a kettősségben főleg három oldalról közelítünk, melyek: a test és tudat egysége, a test és az energia egysége, a tapasztaló alany és a tapasztalt tárgy egysége.

Az EK képzés fő szempontja a dzogcsen és az álomjóga, pontosabban a tiszta fény jógája. A tiszta fény jógája a mi szempontunkból azt is jelenti, hogy minden eredendően „tiszta” és minden „fény”, vagyis önkéntelenül tökéletes. Az eredendő tisztaság és az önkéntelen tökéletes fényszerűség megértéséhez, megvalósításához tartozik, hogy az ember mindent álomszerűnek, káprázatnak lát, akár alszik, akár ébren van. Longcsenpa a nagy tibeti dzogcsenmester ezt szemlélteti a Majajóga művében, amikor meditációs „gyakorlatokat” ajánl dzogcsen módon, a világgal való megfelelő kettősségmentes állapot kialakítására. Az Ő példái szerint a tapasztalásunk olyan, mint az álom, mágikus mutatvány, érzékcsalódás, délibáb, a hold tükröződése a vízen, visszhang, gandarvák városa és a kísértet. Az angolul és magyarul megjelent (Bódhiszattva Kiadó/Sambhala Tibet Központ) változatokban Keith Dowman dzogcsenmester hozzáteszi a saját, nagyon szép, és a XXI. századra illő hasonlatait, melyek a mozgókép és a hologram. Tehát, a világ és az összes tapasztalásunk nem más, mint az energia pillanatnyi játéka, semmi valós nincs benne. Ezért mondta Sákjamuni Buddha is, hogy az élet olyan, mint az álom. És amikor állandóan tudatosak vagyunk ebben az álomban, az a „felébredettség”, az a megvilágosodás.

Az összes problémánk abból adódik, hogy túl komolyan vesszük a dolgokat. Erről szól a tibeti mondás is, hogy „a jógit a nevetéséről lehet felismerni.” Ezt a mély mondást kissé megvizsgáljuk. A mi összefüggésünkben a jógi az a személy, aki csak a „lényeggel

foglalkozik.” Ezt jelenti a tibeti naldzsor kifejezés, ami a szanszkrit jógi (jógin) kifejezés megfelelője, bár lefordítva nem teljesen azonos. Mi a lényeg? A lényeg a tudat. Ha jó tudatállapotban vagyunk, akkor minden rendben van, még akkor is, ha látszólag a külső körülmények azt sugallnák, hogy a jókedvünk nem indokolt. A lényeggel foglalkozás így önmagunk, testünk, beszédük (energiánk) és tudatunk megismerését jelenti, és e hármason belül a tudat a „király”, a beszéd és a test e király „kísérete”.

Gondoljuk el, hogy ha mindent az energia játékának, álomnak látunk, akkor nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget, csak annyit, mint általában az álmoknak, és sosem lesz nagy problémánk. A problémáink súlya teljesen tőlünk függ. Ezért tud a jógi mindenen nevetni, főleg önmagán, mert tudja, hogy ennek a pillanatnyi játéknak, nincs amiért nagy jelentőséget tulajdonítania. Másokon is nevethetne, de mások felé együttérző, mert látja, hogy az illető belezavarodott a fantáziája által bemerevített „problémákba”, melyek valójában nem létezők, de mivel az illető konkrét valóságként viszonyul hozzájuk, ezért nagyon erős hatással vannak rá. E káprázatszerűség megértése talán az álomjóga egyik legszebb eredménye, mert – ahogy Michael Katz, a téma egyik leghíresebb nyugati szaktekintélye fogalmazta új könyve címeként –

Az álomjóga a megvilágosodás királyi útja.

Ősidők óta különböző kultúrák emberei használták az álmokat közönséges vagy magas szinteken, mint a görögök, egyiptomiak, indiánok, különböző bennszülött törzsek, indiaiak, és mások. A sámánok, jósok, javasemberek különböző, nagyon eltérő módszereket alkalmaztak az álombéli eredmény létrehozásáért. Ezért Michael beszél a profetikus, kincsfeltáró (ebben az összefüggésben a tibeti ezoterikus tudás a „kincs”), szellem, múlt és jövő, más világegyetemek, szexualitás, mesterrel találkozás, tisztító, felfedező, problémamegoldó és gyógyító álmokról. Mindezek másodlagosak tényezők, de nagyon hasznosak lehetnek életünkben, azonban az álomjóga a megvilágosodás megvalósításának egyik fő eszköze is, viszonylag könnyed módon. A tibeti hagyomány mindezeket alkalmazza, beleértve a megvilágosodás elérésének gyakorlataként alkalmazását is.

Mi az EK programjain foglalkozunk a képzeletbeli álomállapottal is, ami főleg azoknak nagyon hasznos gyakorlat, akik nem képesek a tudatos álmodásra, álmukban nem tudják, hogy álmodnak.

E rövid bevezetésben nem megyünk végig a sok különböző gyakorlaton, melyek a dzogcsen és az álomjóga szemlélettel kapcsolatosak, de megemlíthetjük a „halál kapuját”, melyen keresztül megértjük a haldoklás és halál folyamatait, és ugyanakkor azt is, hogy ez azonos az elalvás és álmodás folyamatával, és mely minden egyes pillanatban megtörténik: az energia megnyilvánul és eltűnik minden egyes pillanatban. Az álomjógát és a halálmeditációkat hagyományosan egymás után tanítják, mivel nagyon hasonló állapotokról van szó.

A mandalameditációkkal ráhangolódunk magunk és a világegyetem lényegi energiáira, melyek minden alkotói a szenvedés világaiban és a megvilágosodott állapotban is, ezek a föld, víz, tűz, levegő és tér energiák.

Az öt energia és az öt érzékszerv kapcsolatára meditációkat végzünk, így megtapasztalva az érzékszervi energiákat. Ez nagyon haladott gyakorlat a szivárványtest megvalósítására, amikor a fizikai testünk teljes mértékben energiává alakul, ami mindig is volt, bár „szilárdnak” tapasztaltuk.

Kétfajta fizikai jógarendszert is alkalmazunk gyakorlásunkban, az egyik a Tarthang Tulku által nyugaton tanított kum-nye jóga, és a Tenzin Wangyal Rinpocse által tanított cá-lung gyakorlatok, így testünkkel, beszédünkkel és tudatunkkal gyakorlatokat végezve a cél érdekében. E gyakorlatok EK rendszerben való alkalmazását annak idején megbeszéltem Tarab Rinpocsevel, és ő nagyon jónak tartotta.

A teljes elméleti és gyakorlati képzést a dzogcsen szellemisége hatja át.

A képzéseken résztvevők írott anyagokat, jegyzeteket, füzeteket, könyveket is vásárolhatnak a témákban az oktatótól.

XI. Tarab Tulku Rinpocse (1934-2004) az egyik leghíresebb tibeti tudós volt, aki teljes képzését Tibetben végezte, és a Drepung kolostoregyetemen szerezte a lharampa gese legmagasabb fokozat diplomát. Rinpocse negyven évet élt nyugaton, a Koppenhága Egyetem adjunktusaként, valamint a Királyi Könyvtár kutató könyvtárosaként. Rinpocse életműve az Egység a Kettősségben rendszerében nyilvánult meg, melyet Őszentsége a Dalai Láma is teljes érdeklődéssel támogatott. Őszentsége úgy gondolta, hogy Tarab Rinpocse munkája nem csak a nyugati buddhisták számára nagyon fontos, hanem a tibeti emberek számára is, és ezért Őszentsége hivatala 2003 októberében kiterjedt tanítási turnét szervezett Tarab Rinpocse számára Indiában, és így Ő a tibeti menekült közösség huszonegy intézményében adott tanításokat. Tarab Rinpocse 2004 szeptemberében távozott az élők sorából, megvalósításának jeleként a koppenhágai égboltot szivárvány borította. Így szerencsétlenségünkre nem tért vissza a dél-indiai hatalmas kolostoregyetemen tanítani, ahogy Őszentsége szerette volna.

információ: sambhala@tibet.hu  06 702 431 9343   06 70 944 0260

Urgyen: 06 70 563 5895

Webgalamb