Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

kérjük, folyamatosan kísérd figyelemmel a weboldal programjainak adatait, mivel a szervezés folyamán a tartalom (hely, idő) adatai változhatnak!!!

A magyarok üzenete a Dalai Láma nyolcvanadik születésnapjára
Hendrey Tibor, a Sambhala Tibet Központ elnökének ünnepi üzenete 

Mélyen Tisztelt Tenzin Gyaco, Őszentsége a XIV. Dalai Láma

A tibeti hagyomány nem tartja sokra a születésnapok megünneplését. Mégis, nem véletlen, hogy Tibetben odahaza milliók, száműzetésben tibetiek százezrei és a világon pedig százmilliók örvendenek és ünneplik Őszentsége 80. születésnapját.

Magyarországon, mint Tibetet segítő az elmúlt 21 év alatt még nem találkoztam olyan emberrel, aki ne beszélt volna a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel a Dalai Lámáról, Tibetért és a tibetiekért végzett békés erőfeszítései miatt, és általában az egész emberiség boldogulásáért elhangzott szavaiért és munkálkodásáért.

Talán nem véletlen, mert bátran kijelentem, hogy Őszentsége földünk egyik leghitelesebb, ha nem a leghitelesebb közéleti személyisége, politikusa, vallási vezetője és a legfontosabb, erkölcsi útmutatója. Ez utóbbira van a legnagyobb szükség, és az ilyen vezetőkből születik száz évente egy.

A hiteles vezető nem hazudik, most sem mond mást, mint amit mondott ötven évvel ezelőtt, nem vezeti félre az embereket fondorlatos kétszínű szavakkal, és nem kicsalni akarja a pénzüket, bizalmukat, szavazatukat, nem eladni akarja lelküket, hanem valódi őszinte, használható útmutatásokat ad erkölcsről, életvitelről, bátorságról és állhatatos együttérzésről.

A hiteles államférfi, vallási vezető saját népe boldogulásáért dolgozik, saját nyája boldogságáért tevékenykedik, de soha nem felejti el, hogy csak ideig-óráig lehet boldog népe, ha körülötte milliárdok szenvednek a boldogtalanság útvesztőjében.

Őszentsége egy video üzenetben pár évvel ezelőtt önbizalmat, reményt és elhívatottságot kívánt a magyaroknak. Szeretném most Őszentségével tudatni, úgy gondolom minden magyar nevében, hogy mi magyarok, bár sokszor megtépázott minket a történelem és az adott korszellem, bár sokszor tévedtünk és mindig súlyos árat fizettünk érte, de mindig a tiszta és együtt érző szívünk vezetett és fog is vezetni minket a sors viharos tengerén.

Ezért, nekünk magyaroknak mindig is nemes célok lebegtek a szemünk előtt, mindig fényes jövőt terveztünk magunknak és a népeknek, ezért mi magyarok, mivel távlatokban gondolkozunk, soha, de soha nem adjuk fel…

Engedje meg Őszentsége, hogy együtt érző bölcsességgel teli születésnapot kívánjak most a nyolcvanadikra és együtt érző bölcsességgel teli jövőt kívánjak a következő évtizedekre, hogy sokáig szolgálhassa még az emberiséget, és mi is sokáig szolgálhassuk még Őszentségét.

Ezzel a kölcsönös alárendeltséggel talán példát mutathatunk az igazi szabadságra, a szabadság pedig a boldogság előfeltétele. Boldogság nélkül pedig, nincs esélye az embereknek jó döntéseket hozni, amelyek többek között azt is bizonyítják, hogy fegyver-nélküli kézzel is lehet uralkodni. Felelősséggel és együttérzéssel uralkodni ezen a bolygón és nem birtokolni, hanem tiszteletben tartani, nem kihasználni, hanem felhasználni az anyaként ölelő természetet és nem leigázni, hanem együtt érezni az érzőlényekkel, mindenekelőtt az emberrel.

Jelenleg nagy csapda körüli helyzetbe kerültünk, és most már nem csak Tibet, hanem az egész földünk. Ez nekünk, emberi formában született érzőlényeknek, ahogy Tibet példája is mutatja, nemcsak veszély jelent, hanem egyben új esélyt is, arra, hogy miként alakul jövőnk.

Tőlünk függ, ahogy a tibeti nép sorsa is saját magától függ. Tibet most már egy jel, szimbólum, ezért van szükségünk olyan irányadókra, mint Őszentsége, és cserébe mi bátor harcosok megígérjük: soha nem adjuk fel!

Áldott, hosszú, erővel teli életet kívánok Egyszerű Tibeti Szerzetes,
boldog születés napot Dalai Láma
minden érzőlény érdekében

A Dalai Láma üzenete a Magyaroknak 2006-ben

eredeti cikk

A XIV. Dalai Láma rövid életrajza

Őszentsége, Tenzin Gyaco, a XIV. Dalai Láma, Tibet spirituális vezetője szokta önmagát, úgy bemutatni mint egy egyszerű buddhista szerzetes. Őszentsége 1935. július 6-án született gazdálkodó család gyermekeként Észak-kelet Tibetben, Amdo tartomány Takcer nevű falujában. Két éves korában a kisgyermeket – akit ekkor még Lhamo Dondupnak hívtak – az előző, XIII. Dalai Láma, Thupten Gyaco reinkarnációjának ismerték föl.

A dalai lámákat hagyományosan Avalókitésvara (vagy más néven Csenrézi) megtestesülésének tartják, aki az együttérzés bódhiszattvája és Tibet védőszentje. A bódhiszattvák azok a megvilágosodott lények, akik ugyan elérték a nirvánát, az emberiség szolgálatának céljából mégis az újraszületés mellett döntöttek.

A Dalai Láma neveltetése Tibetben
Őszentsége hat évesen kezdte meg tanulmányait a kolostorban. A tanagyag öt nagyobb és öt kisebb tárgyból állt. A nagyobb tantárgyak a következők voltak: logika, tibeti művészet és kultúra, szanszkrit, orvoslástan, és buddhista filozófia, ami szintén öt további alegységre tagozódott, nevezetesen: Pradzsnyápáramitá, vagyis a bölcsesség tökéletesítése; Madhjamika, vagyis a középút filozófiája; Vinaja, vagyis a kolostori élet fegyelmi szabályzata; Abhidharma, vagyis metafizika; és Pramana, vagyis logika és episztemológia. Az öt kisebb tantárgy az irodalom, zene és dráma, asztrológia, fogalmazástan és szinonimaírás voltak. Utolsó vizsgáit 23 évesen tette le a lhászai Dzsokhang-templomban az 1959-es Monlam ünnepség alatt, melynek eredményként megszerezte a Gese Lharampa fokozatot, mely a buddhizmus legmagasabb tudományos fokozata, egyenértékű a „buddhista filozófia doktora” címmel.

Vezetővé válása
1950-ben, 15 éves korában, miután a kínaiak 1949/50-ben megszállták Tibetet, Őszentségének fel kellett vállalnia a teljes politikai hatalmat és annak minden feleőségét. 1954-ben Pekingben béketárgyalásokat folytatott Mao Ce-tunggal és más fontos kínai vezetőkkel, köztük Teng Hsziao-pinggel és Csou Enlajjal. Végül azonban minden tárgyalás hasztalan volt, mert 1959-ben a lhászai felkelés brutális leverését követően el kellett hagynia hazáját és száműzetésbe kényszerült. Azóta is Dharamszalában, Észak-Indiában él.

A kínai megszállás óta a (CTA) Központi Tibeti Adminisztráció (vagy közismertebb kifejezéssel a száműzött tibeti kormány) Őszentsége vezetésével többször fordult az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez a tibeti helyzet miatt. Az ENSZ Általános Gyűlése háromszor hozott határozatot Tibettel kapcsolatban, először 1959-ben, majd 1961-ben, végül 1965-ben, amelyekben felszólítja Kínát a tibeti emberi jogok tiszteletben tartására

A demokratizálódás folyamata
1963-ban Őszentsége megalkotott Tibet számára egy alkotmány tervezetet, melyet később újabb, a kormányzati struktúra modernizálását célzó reformok követtek. Az ezen reformok végeredményeként létrejövő alkotmányt  „A száműzetésben élő tibetiek Kartájának” nevezték el. A Karta célként fogalmazta meg a szólás, a vallás és gyülekezés szabadságát, valamint részletes útmutatást nyújtott a száműzetésben élő tibetiek számára kormányzati rendszerük működtetéséhez.

1992-ben a Központi Tibeti Adminisztráció kidolgozott egy anyagot, mely meghatározta az eseteleges, jövőbeli szabad Tibet alkotmányának körvonalait. A dokumentum úgy rendelkezett, hogy amennyiben Tibet elnyeri a függetlenséget, az első és legfontosabb teendő egy átmeneti kormány felállítása lesz, melynek fő feladata az alkotmányozó gyűlés tagjainak megválasztása útján, az új demokratikus alkotmány előkészítése. Őszentsége azt is kifejezte, hogy reményei szerint az új Tibet, mely Ü-cang, Amdo és Kám tartományokból állna, demokratikus és föderális államként kezdené meg működését.

1990 májusában az Őszentsége által szorgalmazott reformok beteljesüléseként a száműzetésben élő tibeti közösség elérkezett a demokratikus folyamat első igazi lépcsőfokához. A Tibeti Kormány (kasag), melynek tagjait ez idáig a Dalai Láma nevezte ki, feloszlatásra került, csakúgy mint a száműzetésben működő Tízedik Nemzetgyűlés (a tibeti parlament). Ugyanebben az évben az Indiai-szubkontinensen és 33 másik külföldi országban élő tibetiek 1 fő/1 szavazat alapján megválasztották az új, 46 tagú Tizenegyedik Tibeti Nemzetgyűlést, ami pedig ezután kinevezte a kormány új tagjait.

2001 szeptemberében egy újabb komoly lépés következett, mikor is a tibeti száműzött közösség választó tagjai közvetlen úton megválasztották a Kalon Tripát, a kormány miniszterelnökét. A Kalon Tripa kinevezte saját kabinetjét, amit a Nemzetgyűlésnek jóvá kellett hagynia. Tibet hosszú történelmében ez volt az első pillanat, mikor a politikai vezetés tagjait a nép választhatta ki. A Kalon Tripa megválasztásával a régi Ganden Phodrang, a Dalai Láma politikai és spirituális vezetőségét jelentő rendszer gyakorlatilag megszűnt. Azóta Őszentsége „félig” visszavonult a közügyektől.

A béke előmozdítása
1987. szeptember 21-én az Amerikai Egyesült Államok washingtoni Kongresszusa előtt Őszentsége először tárta a világ elé „Ötpontos Tibeti Béketervét”, mely az egyre súlyosbodó tibeti helyzetre békés megoldást kínáló kezdeményezések első lépése volt. A béketerv öt alapvető tételt fogalmazott meg:

1.    Egész Tibet békezónává alakítása.
2.    A kínai lakosságbetelepítési politika megszűntetése, ami a tibeti nép alapvető egzisztenciáját fenyegeti.
3.    A tibeti lakosok fundamentális emberi jogainak és demokratikus szabadságainak tiszteletben tartása.
4.    Tibet természeti környezetének visszaállítása és megóvása, valamint a Tibetben működő kínai nukleáris fegyvergyárak és veszélyes nukleáris hulladéktelepek felszámolása.
5.    A kínai és tibeti nép közötti párbeszéd mihamarabbi megnyitása Tibet jövőbeli státusával kapcsolatban.

1988. június 15-én Őszentsége Strasbourgban az Európai Parlament előtt az Ötpontos Béketerv újabb, módosított változatával állt elő, melyben felvázolta a három tibeti tartomány önálló politikai entitássá válásának tervét, a kínai kormány jóváhagyása esetén. A javaslat szerint a három önálló politikai egység továbbra is tagja lenne a Kínai Népköztársaságnak, és Tibet külkapcsolataiért, valamint honvédelméért továbbra is a kínai kormány lenne felelős.

Egyetemes elismerés
A Dalai Láma a béke embere. 1989-ben Tibet erőszakmentes felszabadításáért folytatott küzdelméért elnyerte a Béke Nobel-díjat. A Dalai Láma mindvégig, még a szélsőséges agresszió óráiban is kiállt az erőszakmentesség mellett. Ő lett egyben az első olyan Nobel-díjas is, akinél elismerésre került a globális környezeti problémák megoldására fordított erőfeszítése.

Őszentsége az évek során folyamatosan utazott és hat kontinens több mint 60 országába látogatott el. A békés együttélés, erőszakmentesség, vallásközi párbeszéd, egyetemes felelősségtudat és együttérzés üzenetének elismerésének jeléül több mint 150 különféle kitüntetést, díjat és tiszteletbeli címeket kapott. Tevékenysége során több mint 110 könyv szerzője vagy társszerzője volt.

Munkássága során nagyon fontos szerepet kaptak a különféle vallások vezetőivel folytatott beszélgetései a vallásközi harmónia és megértés előmozdítására. Az 1980-as évektől kezdve Őszentsége párbeszédet kezdett a különféle modern tudományok képviselőivel is, és ismereteket szerzett a pszichológia, neurobiológia, kvantumfizika és csillagászat terén. Mindez a történelemben egyedülálló együttműködéshez vezetett buddhista szerzetesek és nyugati tudósok között az emberi belső béke megteremtésének segítésére. Nem utolsó sorban, a Dalai Láma ezen kezdeményezése vezetett oda is, hogy a hagyományos tibeti monasztikus képzésben megjelentek a modern tudományok.

Visszavonulás a politikától
2011. március 14-én Őszentsége egy levelet küldött a Tibeti Parlamenthez, melyben politikai státuszának megszűntetését kérte. A Száműzetésben élő tibetiek Kartája szerint ugyanis a Dalai Láma hivatalosan még mindig az állam feje volt. A történelmi bejelentés véget vetett a dalai lámák hosszú kettős hatalmának, és ezzel Őszentsége visszatért ahhoz a kezdeti állapothoz, mikor a tibeti dalai lámák (az első négy dalai láma) még csak az ország spirituális vezetői voltak. A Ganden Phodrang, a dalai lámák hivatala, politikai tartalom nélkül folytatta tevékenységét.

2011. május 29-én Őszentsége aláírásával szentesítette a törvényt, melyben minden politikai hatalmát az új demokratikusan választott államfőre ruházta át. Ez a pillanat véget vetett a dalai lámák kettős, 368 éve tartó világi és spirituális hatalomgyakorlásának.

A jövő
A Dalai Láma már 1969-ben kijelentette, hogy a jövőben tibeti nép belátásán és döntésén fog múlni, hogy a dalai láma intézménye folytatódjék-e, vagy sem. Azt is látta ugyanakkor, hogy a reinkarnációs kiválasztás folyamatának világos előírásainak hiánya miatt a reinkarnáció kiválasztását különböző politikai érdekek befolyásolhatják. Ennek kiküszöbölésére 2011. szeptember 24-én pontos és egyértelmű instrukciókat fektetett le a következő reinkarnáció megválasztásának módját illetőleg, mely semmilyen teret nem hagy az esetleges politikai manipuláció és bizonytalanság számára.

Őszentsége azt is kinyilvánította, hogy kilencven éves korában egyeztetni fog a tibeti buddhista hagyomány legmagasabb rangú lámáival, valamint a tibeti közvélemény tanácsát kéri, hogy eldöntsék, folytatódjon-e a dalai láma hivatala, vagy sem. Amennyiben az a döntés születik, hogy a dalai láma hagyományvonalát folytatni kell, és valóban szükség van a XV. Dalai Lámára, úgy a következő dalai lámának felismerése elsősorban a Dalai Láma Ganden Phodrang Alapítványának tisztviselőinek felelőssége lesz. Az ő feladatuk lesz, hogy a megfelelő kiválasztás érdekében konzultáljanak a tibeti buddhista iskolák különböző vezetőivel és a Dharma fogadalommal megerősített védelmezőivel, akiknek bölcs tanácsa által és a hagyomány fényében megfelelően folytathatják le a reinkarnáció felismerésének és elfogadásának folyamatát. Az erre vonatkozó világos és egyértelmű útmutatásokat Őszentsége maga fogja elkészíteni, melyben leszögezi, hogy a reinkarnáció felismerésének folyamatát csak eme törvényes és legitim úton lehet végezni, és semmilyen politikai célok által vezérelt kiválasztást nem lehet elfogadni, történjen az bárhol, bárki által, ide értve a Kínai Népköztársaságot is.
fordította/Mirczik Bálint/TibetPress