Zöld Tárá

Tárá az együttérzés női istene, a tibeti buddhizmus egyik legnépszerűbb istennője, Avalókitésvara (aki egyébként a könyörületesség istene, tibeti nevén Csenrézi) női párja. Zöld Tara a buddha-tudat bölcsesség-aktivitásának és a könyörületesség női megtestesülése. Állítólag, amikor Avalókitésvara látta az emberek mérhetetlen szenvedését, egy könnycsepp kicsordult a szeméből, és ebből született Tárá, akinek 21 megnyilvánulási formája létezik, amelyeket színük, kéz- és lábtartásuk alapján különböztetik meg. Legismertebb a Zöld Tárá, és a Fehér Tárá. Ők békés, míg a többiek a haragvó Tárá megszemélyesítői.

Más változat szerint élt valaha egy hercegnő, akibe beköltözött a megvilágosodás szelleme. A szerzetesek úgy vélték, hogy férfinak kellett volna lennie. A hercegnő ezt visszautasította, mondván, számára mindegy, hogy milyen alakban született meg, sőt örül női mivoltának. Sokan akarják férfi alakban elérni a nirvánát, de kevesen tekintik a nőiséget a megvilágosodás eszközének. Ő e kevesek közé kívánja magát sorolni. Ezután hosszú meditációba merült, majd fogadalmat tett, hogy megszabadít minden érzőlényt a szenvedéstől, a létezés, a szamszára kínjaitól. A hercegnő így Tarává lényegült, s azóta is naponta beváltja fogadalmát.
Kultusza különösen Tibetben, Nepálban és Mongóliában elterjedt.
Nem ismeretes, hogy személye mikor és hol tűnt fel először, de valószínű, hogy az időszámítás első évezredének dereka körül Indiában, erre utal óind neve is, amelynek jelentése: csillag. Az első európai misszionáriusok Szűz Máriával azonosították. Kultusza a XI. században jutott  el Tibetbe.

Hatása többek között : a magasztos és közönséges kívánságok gyors beteljesülése, félelemnélküliség állapotának elérése, gyors gondolkodás, nagylelkűség, mágikus képességek, spontaneitás, és a karmikus adósságok gyors teljesítése. Az emberi kapcsolatok javításában, kiépítésében segít, megvéd a félelmektől és a szenvedéstől, segít a kívánságok valóra váltásában. Nincsen teljes lótuszülésben, hogy bármikor ugorhasson segíteni.