Néhány idézet Sarkartól

Mi a samyak darshana?
A szanszkritban a darshanának két jelentése van. Az egyik: "látni", ahogyan a szemünkkel látunk; a másik pedig az "intuícióval való látás", vagyis belső látás. Tegyük fel, látod, hogy egy ember lop. Ha „kívülről” látod, azt gondolod, meg kell büntetni. De ha az intuíciós látást alkalmazod, látod, hogy a férfi négy napja nem evett, és így muszáj volt lopnia. A belső látást alkalmazva arra a döntésre jutunk, hogy át fogjuk alakítani a társadalmi-gazdasági struktúrát annak érdekében, hogy a körülmények nyomása soha többé ne kényszerítsen senkit lopásra.  Az Ánanda Márgát azzal a szándékkal alapítottam meg, hogy az egész emberiség helyezkedjen rá a kardinális elvek: az örök emberi értékek és a spiritualitás szilárd talajára. Aztán a belső szemeimmel láttam, hogy az emberi társadalomban rengeteg kiskapu van. Az ember immár egy millió éve megjelent, de még mindig nem volt képes jól megszerkeztett társadalmi rendet kialakítani. Ezért létre kellett hoznom egy másik filozófiát Prout néven, hogy általa úgy alakítsuk át a társadalmi rendet, hogy senki se kényszerüljön erkölcstelenségre élelem, ruházat vagy más szükségletek hiánya miatt.
 

Minden konfliktus, minden bizalmatlanság és erőszak, amely megrázza az emberi társadalmat, egyetlen fogyatékosságnak a következménye: ez a félrevezetett értelem, vagyis a Legfelső Jóakaratról levált értelem nem az erény ösvényén halad…Egyetlen problémára sem találhatunk végleges megoldást, hacsak nem következik be változás az emberi elmében. Külső nyomással fegyelmezhetjük az erkölcsteleneket, a kizsákmányolókat és az antiszociális elemeket, de ez nem tartós megoldás. E tekintetben a közös erőfeszítések mindig folytatódnak majd, de emellett igyekeznünk kell felébreszteni a jóindulatot, hogy az emberek – áthatva a jóakarat szellemével –, a helyes ösvényen járjanak. Az egyik módszer önmagában nem elég – mindkettőre szükség van. Az egyik ideiglenes, a másik végleges.

Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy minden élő egyetlen nagy családot alkot. A természet nem adományozta oda kincseinek egyik részét sem egy bizonyos egyénnek... Ha a világegyetem egész vagyona minden lény közös öröksége, akkor hogyan is találhatnánk igazolást egy olyan rendszerre, amelyben néhányan túláradó bőségben élnek, miközben mások meghalnak egy maréknyi búzáért?

Akiben nincs együttérzés, aki nem hullat könnyet mások nyomorúsága fölött, az nem ember, hanem kő. Az ilyen ember nem képes semmilyen nagy tettre. Légy boldog mások boldogságát látva, és a más gondja legyen a te gondod is.

A PROUT azért támogatja a szövetkezeti rendszer megvalósítását, mert szellemisége a koordinált együttműködésen alapszik. Csak a szövetkezeti rendszer biztosíthatja az emberi nem egészséges, integrált fejlődését és képes az emberiség tartós egységét kiépíteni.

 Az emberi történelem mára olyan átmeneti korszakba lépett, amikor az egyetemes emberiségnek, feledve minden térbeli, időbeli és személyi különbséget gyors léptekkel kell együtt haladnia, kéz a kézben, vállvetve, az új hajnal felé. Az emberiségnek válaszolnia kell erre a hívó szóra. Amint a hajnal bíbor fénye megérinti, az emberiség kollektív teste, szelleme és lelke felragyog az örömtől. Egyedül ez lesz az egyetemes emberiség igazi előrelépése, az egységesült humanizmus szilárd kialakulása.