Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

CV/Molnár V. József/Wikipedia

Molnár V. József életútja
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_V._J%C3%B3zsef
A Somogy megyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető. 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük.[1] Édesapját több mint 30 évig várták haza. Jóval később tudták meg, hogy Temesváron a hadifogolytáborban vérhas ütött ki, amit helyben nem tudtak gyógyítani. Édesapjáról pedig a legutolsó hír Temesvárról jött.
Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket - ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. Erről így ír:„„Amikor úgy érezte (Kovácsffyné), hogy érett vagyok már rá, akkor odaadta nekem Az ember tragédiáját. Én azzal elvonultam egy vasárnap Marcali határába, végigolvastam, és úgy éreztem, hogy én valami egészen más életbe avatódtam be. Egyik percről a másikra megváltozott a szemléletem, ahogy végigolvastam a könyvet. Estefelé ballagtam haza, napszentülte előtt, és éreztem, hogy szinte minden porcikámban kicserélődtem.
Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 17. o.

1956-os szerepe
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Ezért később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, annak gyakorlatát itt fedezte fel. A kép mágiájával is ekkor ismerkedett meg: a kép e szerint nem dísz, nem azért van, hogy az ember környezetét elviselhetőbbé vagy kellemessé, esztétikussá tegye.
Szabadulása után nem folytathatta grafikusi tanulmányait. Nyomdász, majd később avantgárd festő lett. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor ismerte fel az ősképek rendszerét. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el szerves vagy természetes műveltségnek.

Avantgárd művészként
Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”
2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.

Munkássága
Molnár V. József egy 2007-es előadásán Pomázon
Olyan emberek segítették elméletei kidolgozásában, mint Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök, Pap Gábor művészettörténész.[5] Molnár V. József szerint a hagyomány egyetlen célja a hagyomány folytatása. Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát.[6] A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.
Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ c. könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, „forgásával”.
Pap Gábor ösztönzésére írta meg, szerkesztette kerek egésszé logikai modelljének ismereteit, melyet a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.

Elismerései
Történelmi Vitézi Rend tagja 2009[8]
Magyar Örökség díj 2012[9]
Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
Valaki bennem tovább él...: Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010
Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
Örökség: Válogatott tanulmányok 1994-2011. Ős-Kép Kiadó, 2011.
Világ - virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013.

Webgalamb