ÁLOMVÖLGY tudat természetéről

A tudat természetéről kevés ismeretünk van. A tudósok többsége még a létezésének lehetőségét is tagadja. A köznapi kultúrában sem játszik szerepet: senki nem énekel róla, egyetlen színdarabban és televíziós műsorban sem jelenik meg. Abban nevelkedünk, hogy kizárólag azt fogadjuk el valóságosnak, amit érzékszerveinkkel érzékelni tudunk. Ennek ellenére néha belepillanthatunk a tudat természetébe. Felidézheti egy dallam, az a nyugodt boldogság, amely a természetben járva születik bennünk, de akár egy hétköznapi esemény is. Részese lehetünk az élménynek, amikor a szállingózó hópihéket nézzük, vagy a hegy mögött lenyugvó napot, vagy amikor beragyog egy furcsa fénysugár a szobánkba. Ezek a békés és áldott pillanatok mindannyiunkat meglátogatnak, s furcsamód velünk is maradnak.
Néha, ha csak félig is, megértjük ezeket a pillanatokat, de a modern kultúra nem biztosít keretet, amelyben elhelyezhetnénk őket. Ahelyett, hogy bátorítást kapnánk ezen élményeink mélyebb feltárására, inkább arra kapunk biztatást, hogy ne vegyünk tudomást róluk. Talán ez a modern civilizáció legsötétebb és legzavaróbb tényezője – az, ahogy nem hajlandó tudomásul venni, hogy kik is vagyunk valójában. Félünk, hogy felismerjük, létezik más valóság is. Mivé tenné ez a felismerés egész eddigi életünket? Hogyan viszonyulnának barátaink felfedezésünkhöz? Mit kezdenénk új tudásunkkal?
Az Álomvölgy sorozatom képeit ezek a gondolatok inspirálták. Az elmúlt években egyik fő elfoglaltságommá vált, hogy láthatóvá tegyem az erdők csendben jelenlévő, láthatatlan lelkét. Nem volt nehéz dolgom, a képek szinte maguktól készültek. Gyakran éreztem úgy, ők találtak meg engem. Húsz évnyi autonóm riportos tapasztalattal a hátam mögött váratlanul egy olyan misztikus világot fedeztem fel – távol a megszokott fotós "terepeimtől" –, amelynek nincs közvetlen köze korábbi alkotói stílusomhoz, mégis abból táplálkozik. Eddigi legizgalmasabb vállalkozásomnak tartom az Álomvölgy projektet, amely szeptember 20-től egy egész estés fotófilm formájában tekinthető meg a budapesti Művész és Toldi mozikban.
Az alomvolgy.info weboldalon további gondolatokat olvashattok az ürességről, elárulom, milyen technikával értem el ezeket az impresszionista hatásokat, megnézhetitek az előzetest és megismerkedhettek a fotófilm (társ)zeneszerzőjével. Valamint él egy vendégkönyv is! :)
Tartalmas utazást kívánok mindenkinek!
Vancsó Zoltán