Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Adigzsi élete és találkozása Kanalas Évával

Adigzsi tuva sámán élete és találkozása Kanalas Évával

Amikor 2011 októberében átkeltünk Adigzsivel a Szaján-hegyláncain, már mindketten óvtuk a kamerát. Tudtuk, eddig nem látott felvételeket rögzítettem Tuvában.

Az akkori utam alkalmával, az Ősi Hangok Ázsia Szívéből című dokumentum filmemet mutattam be expedíciós vetítéseken, a Jenyiszej és Ob folyók forrásvidékén, az Oroszországi Föderáció területén található Altaj, Tuva, és Hakaszia Köztársaságokban, Belső–Ázsiában az ott élő népek körében. Valamint további gyűjtéseket végeztem a tuva samanizmusról. Munkámat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végeztem.

Az Altáj és Szaján-hegység vidékén, a Jenyiszej és Ob folyók felső folyása mentén ma is három török ajkú nép él; altajiak, tuvák, hakaszok.

A nagyobbrészt nomád nagyállattartó, kisebb részt rén tartó tuvák a Jenyiszej forrásvidékén, a Szaján és a Tangdi-Óla hegyláncai között Tuva Köztársaságban élnek.

Különleges éneklési módjuk, a torokéneklés, valamint a ma is élő sámánhagyomány híressé tette hazájukat. Kutatók és turisták érkeznek évről-évre Tuvába, hogy tanulmányozzák lovas-nomád életmódjukat, hagyományos életüket. Magam is előadói, gyűjtői és kutatómunkát végeztem és végzek jelenleg is e területeken az ott élő őslakos népek körében, valamint magyar népdalainkon keresztül hírt adok távoli rokonainknak Magyarországról. A dél-szibériai kutatások mellett folyamatosan gyűjtéseket végzek a moldvai csángó magyarok körében is, népdalainkat, ősi hiedelmeinket összehasonlítom feltételezett rokonnépeinkével, akik a mai napig számon tartják a Kárpát-medencében élő magyar rokonaikat.                                                                  

2011 nyarán, az egyik ottani segítőmről, aki e kutatóutakon kísérőm volt, kiderült, hogy az egyik leghíresebb sámáncsalád leszármazottja. A sámán neve Sii-oglu Adigzsi. Két évvel azelőtt kezdett el dolgozni. Azért nagyon érdekes és hiteles az ő munkája, mert úgy dolgozik, ahogy azt édesapjától látta, az 1960 évek tájékán. Addig nem mutatta meg tudását.

Akkor ősszel két hónapra visszautaztam Tuvába. A sámánközpontban - ahova a sámánok jönnek, mennek dolgozni tuva szerte, és a kliensek is innen hívják meg őket - sem látta senki a családoknál végzett szertartásait, mert mindig egyedül hívják meg dolgozni a szertartások elvégzésére felkért sámánt. Így én láttam meg először miként végzi sámántevékenységét a baski a Jenyiszej mentén élő tuva népcsoport körében. Egyből tudtam, őt keresem évek óta Tuvában.

A bizalmukba fogadtak sok helyen Tuva szerte, visszavárt Adigzsi is. A történet érdekessége, hogy akkor ”hét esztendővel” ezelőtt ismertem meg, és öt évvel ezelőtt voltam Tuvában utoljára. Akkor még fotófelvételeket sem engedtek készíteni a sámánközpontokban, vagy sok pénzt kértek a külföldiektől, ami érthető is. Nem beszélve arról, hogy zavarja őket az állandó fotózás, kamerázás.

Így láthattam meg valódi életét és a ma élő sámánok mindennapjait.
Egyedül mentem, mert azok a családok, akik a sámánt meghívják, szinte egyáltalán nem engedik, hogy a családtagokon kívül idegen ember részt vegyen a szertartásokon.

Miután megbizonyosodtak arról, hogy őszinte és tiszta szándékaim vannak, vittek csak magukkal, a halotti búcsúztatásokra és egyéb szertartásokra. Néprajzi kulturális kincset, teljes szertartásokat, mintegy 50 órányi anyagot rögzítettem Tuvában.

Adigzsivel sorsszerűen találkoztam. Az eurázsiai sztyeppe nyugati oldaláról, az alföldi pusztákról érkeztem. Ő várt valakit én pedig megtaláltam, amiért nyolcszor utaztam be Tuvába.

Dél-szibériai utazásaim fő célja az volt, hogy a ma élő tuva sámánok archaikus sámán tevékenységét, a tuva családok körében végzett rituális szertartásokat filmfelvételeken dokumentáljam az utókor számára. Lakástisztító-, 49. napi-, egy éves halottbúcsúztató szertartásokat, autó- és a kizili garázsok- különleges hangulatú tisztító szertartását is sikerült filmfelvételen rögzítenem a kutatóutak során. Olyan alkalmat is, amikor a Saga – Hold Újév Ünnep alkalmával Solban Kara - Ool Tuva elnök is részt vesz a sámánok napköszöntő szertartásán.

Sii-oglu Adigzsi 55 éves korában kezdte el, azaz folytatta ősei tudását, sámán tevékenységét a Szaján-Hegységben élő őslakos tuva népcsoport körében. Adigzsi, a legidősebb fiútestvére az azóta már másik világba távozó Aj-Csürek, magyarul Hold-Szíve sámánnőnek. Ő világszerte a legismertebb tuva sámánnő volt. Magam is Aj-Csüreken keresztül ismertem meg Adigzsit, aki 2004-ben még Vologya néven mutatkozott be nekem, ezt a nevét első útleveléből ismerte meg. Ő segített engem a Tuva Köztársaság béli útjaimon, ahova népdalgyűjtést és a ma élő sámánhagyományt mentem tanulmányozni, kutatni. Ekkor még nem dolgozott, mint sámán, szertartásokat sem végzett. A Tosz-Deer - magyarul Kilenc Ég - sámánközpontban segítette Aj-Csürek sámánnő munkáját. Halk szavú, szótlan ember volt akkoriban, nehezen beszélgetett. Mint utólag megtudtam, egy megdöbbentő emberi sors adatott számára, mellyel rendkívüli nehéz életében is a tuva népét szolgálta. Sorsa már születésekor eldöntetett. 75-be édesapjával, testvérével Aj-Csürekkel és nagymamájával - Dumdzsuk Kadajjal – Mongóliába utaztak egy idős sámánnőhöz beavatásra. Őt akkor egy üres szobába bezárták, magára hagyták, miközben a testvére beavató szertatását végezték. Akkor még nem értette, miért kell magányosan ülnie az üres falak között. Aztán kiderült, ez lett az élete! Népe, a tuva férfiak nemzetségi közössége Szarig Acsajnak választotta őt. 54 éves koráig egy másik életet élt. Édesapja meghagyta, hogy majd csak 55 éves korában kezdhet el dolgozni. Addig nem adhatja ki az erejét. Adigzsi, testvére halála előtt kezdte el sámántevékenységét. Ekkor Aj-Csürek többször mondta neki, hogy ő most már el fog menni a „másik világba”, neki, azaz Adigzsinek kell folytatni a tuvák szolgálatát.
Kanalas Éva                                                   



Webgalamb