Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

A hat létbirodalom világa

A Tíz Spirituális Birodalom
A tíz spirituális birodalom (kínai: 十界 - si-csie, japán: 十界 - dzsicukai) a buddhista kozmológia része, amely négy felsőbb és hat alsóbb birodalomból áll. Egyes buddhista irányzatok külső világoknak tartják (tíz létsík, amelybe a lények születhetnek), más irányzatok - főleg a japán buddhizmus tendai szektájában (amely a kínai tientajból származik és amely a Lótusz szútrára helyezi a legnagyobb hangsúlyt) - inkább tudatállapotnak tekintik ezeket, amelyek változhatnak külső és belső hatások következtében. Az alábbiak a mentális állapotok tíz birodalmára vonatkoznak, amely a tientaj azon elméleti rendszeréhez kapcsolódik, amelyet úgy neveznek, hogy "háromezer birodalom az élet egyetlen pillanatában" (japán: icsinen szanzen).

Az érzéki vágyak hat birodalma
A hat alacsonyabb birodalom a pokol, az éhség, a kegyetlenség, az arrogancia, az emberség és a gyönyör. Ez a hat alacsonyabb létsík automatikusan jelentkezik az emberek életében a külső környezetre való reakció révén. A többi négy birodalom a tanulás, megvalósítás, bodhiszattva (ezek a világok keresés, felfedezés és elvárás révén keletkeznek) és a buddhaság.

Pokol (Naraka, a pokollakók világa)
A pokol a teljes klausztrofóbiás agresszió állapota, amelyben az egyén nem cselekedhet szabadon és nagyon kevés életereje van (fizikális vagy mentális). Ebben a tudatállapotban a pokollakó úgy érzi, hogy a körülmények fogva tartják, haragban és frusztrációban él és késztetést érez, hogy megsemmisítse önmagát és másokat is. Ebből a birodalomból nagyon nehéz megszabadulni, mivel a szenvedés és az agresszió folyamatai önmagukat gerjesztik tovább (a pokolban való tartózkodást kalpákban mérik). Annak ellenére, hogy ebben a klausztrofóbiás állapotban van, a pokollakó mégis igyekszik kitölteni minden rendelkezésre álló teret, ugyanis minden helyre fenyegetésként tekint.

Éhség (Préták, az éhes szellemek világa)
Az éhség állapotát a tulajdonlás és a kielégíthetetlen vágy (ételért, hatalomért, hírnévért, örömökért) jellemzi, amely uralja az egyén cselekedeteit. Ebben a tudatállapotban az egyént folyamatosan gyötri a sóvárgás és a képtelenség és amikor a vágyai tárgyát el is éri képtelen örülni neki. Az éhes szellemek kalóinak vékony, szűk nyakuk van, amin nagyon nehezen tud lejutni az ennivaló és hatalmas pocakkal bírnak, ami minden ételt azonnal elnyel. Ezt a birodalmat az akarat teljes hiánya jellemzi illetve az a tény, hogy a vágyaik kielégítésén kívül semmire nincsenek tekintettel.

Kegyetlenség (Az állatok világa)
A kegyetlenség tudatállapotában az egyént az ösztönök uralják, morális elvek nélkül csak a jelen pillanatnak élnek. Ebben a tudatállapotban gondolkodás nélkül lecsapnak gyengébb áldozatokra saját nyereségük érdekében és igyekeznek magukra vonni az erősebb lények figyelmét, hogy szövetségest nyerjenek. Ezt a birodalmat a helyes ítélkezés és az érvek teljes hiánya jellemzi.

Arrogancia vagy harag (Az aszúrák, avagy félistenek világa)
Az arrogancia az az állapot, amelyben az egyént az önzés, a versenyzés, a paranoiás féltékenység vezeti és a szükség, hogy mindenki felett álljon. Annak ellenére, hogy potenciálisan érdemekre képes, az ebben a tudatállapotban lévő egyén a téveszméi rabja, amely szerint az ő személye és hite fontosabb, mint másoké. Ezt a birodalmat az jellemzi, hogy a lakói egymást potenciális fenyegetésnek tartják. Ettől függetlenül az élet egyéb részei általában véve kellemesek az emberek birodalmához viszonyítva.

Emberség, érzelmes idealizmus (Az emberek világa)
Az emberség tudatállapotában a megkülönböztető tudatosság és a gondolkodó tudat a legfejlettebb.[4] Ezt az absztrakt ideálok és a mintaképek iránti ambiciózus vágyak jellemzik. Egyedinek nevezhető az alacsonyabb birodalmakban azáltal, hogy megvan benne a képesség és a motiváció is a szenvedés leküzdéséhez. Ezt a birodalmat az élet rövidsége - a dévák és az aszúrák birodalmához képest - és a lakóinak ritkasága jellemzi.

Mennyország vagy gyönyör (Az istenek világa)
A mennyország az öröm tudatállapota, amikor az egyén vágyai teljesülnek és rövid, de intenzív örömöket élnek át. A buddhaság igaz boldogságával ellentétben azonban ez a tudatállapot csak ideiglenes és, ahogy az embereknél, a körülmények apró változása is könnyen megszakíthatja ezt az állapotot. Az egyén elkerülhetetlenül alacsonyabb birodalomba kerül innen, amint az örömök kialusznak. Ezt a birodalmat az jellemzi, hogy nincsenek benne negatív érzelmek és kevésbé vannak kitéve a külső hatásoknak, mint az alacsonyabb birodalmak lakói.

Az érzőlények többsége ebben a hat birodalomban mozog fel és le, a pokoltól ai istenek világáig és vissza. A lakók érzelmi állapotát külső tényezők irányítják.

A négy magasabb (nemes) birodalom
A hagyományos mahájána buddhista kozmológiában a négy felsőbb birodalom a tíz spirituális birodalom részét képezi.

Tanulás (Srávakabuddhák birodalma)
A tanulás tudatállapotában az egyén igyekszik készségeket szerezni, tartós igazságot nyerni és fejlődést elérni mások tanítása révén. Ahhoz, hogy valaki elérje ezt a birodalmat, legelőször ennek a bölcsességnek és belátásnak a vágyát kell kifejleszteni. Ebben a birodalomban a lakók a dolgok valós természetének igazságát és a bölcsességet keresik külső források révén, például más lények vagy szövegek segítségével.

Megvalósítás (Pratjékabuddhák biodalma)
A megvalósítás állapotában az egyén bepillant egy részleges igazságba saját megfigyeléseken, erőfeszítéseken és koncentrációkon keresztül. Általában ehhez arra van szükség, hogy a tapasztaló eldöntötte, hogy a külső forrásoknál fontosabbak a belső források, például a tudat. Erre a birodalomra az jellemző, hogy a lakói belső észleléseik segítségével keresik az igazságot és a bölcsességet.

Bodhiszattvaság (Bódhiszattvák birodalma)
A bodhiszattvaság állapotában az egyén már nem csak a megvilágosodásra vágyik, hanem elkötelezi magát, hogy másokat is hozzásegítse a szenvedéstől való megszabaduláshoz. Erre a birodalomra az az érzés jellemző, hogy a mások gyarapodásából származó boldogság fontosabb mint a saját gyarapodásból származó boldogság.

Isteni szem világa
Az "isteni szem" világa, lát - amellyel egy buddha vagy egy arhat megfigyelheti az összes többi világot és a bennük keletkező (születő) és elmúló (elpusztuló) lényeket. Ezt a kozmológiát szimbólumokon és allegóriákon keresztül is értelmezték.

A buddhista kozmológiát két egymáshoz kapcsolódó részre lehet osztani: térbeli kozmológia - amely a világegyetemen belüli különböző világok elosztását írja le - és az időbeli kozmológia - amely jellemzi a világok keletkezését és elmúlását.

Webgalamb