Tibet régen és ma
Le Tibet sans mystére / Éditions sociales Paris 1959

szerző/Marius Magnien / Rév Miklós

fordító/Benkő Gyula

142 oldal

füzöttkötés

Kariel Könyvkiadó 2019

2990 Ft

Hagyomány, misztikum, tibeti buddhizmus – Egy vadregényes történet a „világ tetejéről"

Minden utazóban él egy titkokat rejtő, misztikus kép a világ tetejeként is emlegetett Tibetről, a távoli földről, amelynek tanulmányozását több mint 60 évvel ezelőtt felbecsülhetetlen kiváltságként értékelte Marius Magnien francia író. Tibet varázsa ma is töretlen, vad hegyvidékekkel és folyóvölgyekkel rajzolt szépséges tájain apró falvak bújnak meg, a dalai lámák egykori rezidenciája, a Potala palota és a gazdag hagyományokkal bíró kolostorok, minden idelátogatót elkápráztatnak. Bár évtizedek teltek el e könyv születése óta, az olvasó ma is ugyanolyan valósághűen látja Ázsia különös és fenséges vidékét. Mintha maga is részese lenne az utazásnak, szinte érzi a levegő frissességét, s miközben képzeletben a világ legmagasabb hegyei között sétál, rácsodálkozik a sajátos társadalmi berendezkedésű kultúrára, amelyet az egész világ tibeti buddhizmusként ismer.

Életre szóló élményben volt részem 2018-ban ázsiai utazásom során. Több mint két hétig tartózkodtam Csengtuban, Szecsuán tartomány fővárosában és a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területén, Lhászában, az 1951 előtti Tibet önálló országának fővárosában, amely ma tartományi székhely. Templomokban és kolostorokban jártunk 3600 és 5000 méteres magasságokban. Megtapasztaltam a keleti vallásokban megvalósuló egyén szabadságát, a szeretetet, az önzetlenséget és a bölcsesség nyugalmát. A tibeti emberek családokban, a természet részeként élik életüket. Egy nomád családnál tett látogatás meggyőzött arról, hogy valóban vallásszabadság van: az imamalom minden forgásában hirdette a tanítást és az OM MANI PEME HUNG mantra halkan szólt a helyiségben, ahol vendégül láttak.

Hogyan jutottam el e könyv ismételt megjelentetéséig? Körülbelül tíz éve találkoztam a „Tibeti misztériumok” című könyvvel, amely a buddhizmust, a tibeti lámaizmust és a bön misztériumát mutatja be. Ezután sok olyan könyvet olvastam, amelyekben nyugati utazók, tudósok, útkeresők osztották meg élményeiket, köztük e könyv szerzője, Marius Magnien. A francia író teljesen más megvilágításban tárta elém hiteles úti élményeit; a kor társadalmi és politikai rendszerein keresztül mutatja be az akkori Tibet vallási, gazdasági, erkölcsi helyzetét – olvasható az előszóban.

A regényről

Marius Magnien 1950-ben az első külföldi újságíró volt, aki meglátogatta Kínát. A francia író 1955-ben járt Tibetben, a távoli és rejtelmes ázsiai országban, amelynek népéről a szerző mély rokonszenvvel szól. Az 1959-ben megjelent „Le Tibet sans mystére” – magyar fordításban „Tibet régen és ma” – lapjairól nem egyszer megdöbbentően tárul elénk a lakosság tudatlansága, elmaradottsága, melyet saját uralkodó osztályának sok évszázados kegyetlen elnyomása okozott. Marius Magnien ugyanakkor megmutatja azokat a távlatokat is, melyeket a kínai nép testvéri segítsége nyitott meg a sokat szenvedett tibeti nép előtt.

A kötet magyar fordítását Benkő Gyulának köszönhetjük, akinek nevét emléktábla őrzi 2007 óta a Kúria aulájában. Az orosz, angol, francia, német és olasz nyelven beszélő fordító ugyanis egykor a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, később, az 1956-os forradalom idején pedig elnöke lett az ideiglenes Forradalmi Bizottmánynak. A bírói kar azon tagjai között szerepelt, akik szembeszegültek a politikai hatalommal, amiért elbocsátották és az igazságszolgáltatás falain kívülre rekesztették. A megtorlásban való részvétel megtagadásával példamutató, amit tett.

Marius Magnien Magyarországon „Tibet régen és ma” címmel, 1960-ban megjelent könyvét Rév Miklós fotói illusztrálják, aki első magyar fotóriporterként járt Kínában. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskola bútortervező szakán végezte el, fényképezni 1923-ban kezdett. Dolgozott a MAFIRT, a Szabad Nép, később a Népszabadság fotóriportereként; évtizedeken át egy ellentmondásos kor mindennapjait és szereplőit örökítette meg. 1957-ben lett a Fotó szerkesztőbizottsági tagja, és ugyanebben az évben a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1965-től elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Rév Miklós a '60-70-es években a világ több pontján megfordult (Albániában, Egyiptomban, Franciaországban, Mongóliában, Angliában, a Szovjetunióban), fotóalbuma jelent meg Kínáról, Vietnámról és Tibetről is. Kínában és Tibetben 1955-1956-ban kétszer járt, a Távol-Keleten készült fotográfiáit kincsként őrzik a hazai múzeumok.

A „Tibet régen és ma” című könyv újbóli kiadása az alkotók örököseinek hozzájárulásával, az eredeti szöveg és fotók felhasználásával készült a Kariel Könyvkiadó gondozásában.